Szerkesztő B
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a... (Novella)

Szerkesztő A
1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz... (Hírek)

Kaiser László
Tavaszodás vagy rekviem

A tavasz jött a parttalan időben / s megállt a Házsongárdi temetőben idézi Áprily Lajost a tavaly megjelent album, amelynek címe: Házsongárdi rekviem. A múlt értékeinek megőrzésén s felmutatásán túl azért született meg ez a könyv, hogy saját címével is perlekedjen, az idézet pedig újra értelmet nyerjen. Mert a könyörtelen idő és történelem nem hoz tavaszt a legendás kolozsvári temetőnek, inkább őszt, telet, pusztulást. Ez.. (Novella)

Mila
Szerbül tanulunk

Egy perces pillanatkép arról, hogyan tanítják és mennyit tudnak szerbül a kishegyesi gyerekek. Pár hónappal ezelőtt megcsörrent a telefon, Olyan hang szólalt meg a drót másik végén, akiét még eddig nem hallottam a telefonban. Bemutatkozás után, rögtön beugrott, utcabéli volt tanítványom szól hozzám. – Tanárnő, szeretném megkérdezni, elvállalná-e a lányomat szerb órára. Úgy gondoltam, nem csak az iskolai feladatokat dolgoznák fel, hanem tanítsa meg... (Riport-tudósítás)

Petrozsényi Nagy Pál
Arany Sas Díj pályamű (2013) - Családi kör

Csöndben kanalazták a forró, aranysárga tyúklevest. Május lévén, kinn terítettek a lugasban. Az asztalfőn ült a fehér bajszú, piros képű ünnepelt, Péntek Mátyás, nyugalmazott, pontosabban, két napja nyugdíjas kőműves. Éppen ezt ünnepelték most, szűk családi körben fiai, menyei, egyszóval az egész család. Az öreg tekintete elégedetten futott végig az ünneplőben feszítő vendégkoszorún, mely hónapok óta most találkozott

Szerkesztő A
Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

1868-ban e napon született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója - Horthy, a történelem hányatott korszakában, a lehetőségek keskeny mezsgyéjén maradva, legjobb tudása szerint, a magyarság érdekében cselekedett. A történelmet átírni akarók, az örök ellenségkeresők újkeletűen hamis vádakkal illetik, holott sem háborús bűnös, sem fasiszta, sem antiszemita nem volt. A II. világháború után a győztes... (Egyéb)

Fedák Anita
A múlt kísértete

Ami érdekessé tette számomra az idős hölgyet, azaz, hogy személyesen ismerte Horthy Miklóst. Sőt, az egykori kormányzó kárpátaljai látogatásai során, amikor többnyire a Felső-Tisza-vidék erdőiben vadászott, a szállásadói teendőket is ellátta. Nos, az újságíró szakmai ártalomból és persze kíváncsiságból is ilyenkor kap az alkalmon, és elhatározza: papírra veti a történetét. Annál is inkább, mert Idus néni nagy szeretettel és tisztelettel beszélt Horthy Miklósról, aki a magyar... (Publicisztika)

Szerkesztő A
1868. június 18-án született vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra (Hírek)

Rozványi Dávid
Családregék: szerelem

A madárcsontú öregasszony felriadt, amikor a szél megzörgette az ablakot. Önkéntelenül az ágy másik oldala felé nyúlt, hogy átkarolja a férjét, de egyedül volt. Már csak a hideg ölelte át. Egyedül volt az emlékeivel. Egyedül egy számára idegen vidéken, idegen házban, megtűrt kitelepítettként, még az élete is idegen volt… Más életre szánták régen. Más világ volt. Akkor még a Császár és Király uralkodott egy (Novella)

Huszár Sándor
Naplólapok avagy: egy nemzetközi kém (félrevezető) vallomásaiból

A kém én vagyok. Lehet, hogy még emlékszik némely olvasó a nevemre. Remélem, csodálkozik is, ha felismer, s ha a tények is hitelt adnak. Persze, ahogy az ilyenkor természetes, a vádlottat a tény magyarázata érdekli. Mondjuk így: miért jó az a román népnek (hiszen az Evenimentul Zilei lap ugyebár a népet szolgálja ), hogy engem 1998-ban ország-világ kémnek... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Hagyaték

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november (Könyvbemutató)

Tusnády László
Huszadik századi török költők (8/13)

Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát (Vers)

Horváth Lajos
László herceg a mogyoródi csatában

Történt, hogy a kedvező látomás oltalmában bízva haditábort bontottak Vácnál és nagy sokadalommal elindultak délszínre a Duna mellett. Végül megállapodtak egy takaros falunál, melynek Cinkota a neve. Salamon király serege pedig Tokajtól jött a vereckei nagyúton, mely Pesttől északra, Megyernél érte el a Dunán a gázlót. Így tehát kikerülhetetlennek látszott az összecsapás, mivelhogy László, Géza és (Tudomány)

Jankovics Marcell
Az igazságosságról

AJÁNLOTT OLVASMÁY, különösen a mű végén a kérdések-válaszok! 1.Ön szerint mi az igazságosság? - Azt hiszem, már megválaszoltam. Az évezredek során kialakult értelmezést nincs okom megmásítani. Iustitia a legfelsőbb bíró hatalom, az igazságszolgáltatás erénye, amely azonban sérül, ha a másik három nem tiszteli az igazságot, a veritast. Ha a kormány (és az önkormányzatok), az országgyűlés valamint a média képviselői hazudnak. - 2.... (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap