Adorján András
Barnabás, a királlyá lett juhász 1/9

- mesesorozat - Mártának és Annának - Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris csiszolással (Egyéb)

Fehér József
A magyarság Vergiliusa

Már öregek a szülei, amikor tizedik gyermekként 1817-ben megszületik Nagyszalontán Arany János. Az élet furcsa fintora, hogy a tízből csak ketten (Juliska, a legidősebb, és János, a legfiatalabb testvér) maradnak életben.Vézna fiúcska, aggódnak is érte; amikor tizenegy évesen váltólázban megbetegszik, attól félnek, hogy őt is „magához veszi a teremtő”. Alighogy felépül a betegségből, Aranyék háza hirtelen leég, az istállót kénytelenek kialakítani... (Publicisztika)

Czakó Gábor
Czakó Gábor - A szabír titok

A szabír titok – anyanyelvi és történelmi esszék, CzSimon könyvek, fűzve, kb. 260 old. – A magyar nyelv-, mese- és zenekincs számos eleme megtalálható a finnugor népek kultúrájában, de szétszórva és töredékesen. Együtt az összes sehol. S ahogy távolodnak e népek a Dél-Uraltól, úgy ritkulnak. Honnan, s merre áramlottak? Vajon a rokoni sörétek röpültek a puskánkba magyar töltényt alkotni, vagy a magyar töltény sörétjei (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Petőfiért! - Fehéregyházi eltűnésének 164. évfordulóján‏

... A Magyar Tudományos Akadémia – nevét meghazudtolva – egy fekete lyukhoz kezd hasonlítani. Minden információt elnyel, ami Petőfi Sándor szibériai életét igazolja. 164 éve ment szembe a halállal ott a fehéregyházi csatatéren. És elesett, ahogy szerette volna, de nem a diadalra száguldottak a fújó paripák. A temetésre kirendelt emberek látták, hogy pislákol benne az élet, ezért mondta magáról ott a messze ... (Hírek)

Tusnády László
Liszt, a magasság és a mélység zenéje

Pisla fényű kunyhóink világáig nem jutott el, élete nagy részét idegenben töltötte, de a szíve magyar volt, mert az akart lenni, és ezzel a szívvel érezte meg, hogy világtörténelmi küldetésünk van. Ezt képviselte és hitte Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Madách Imre és mások is. Mindnyájan tudták, hogy ennek a szerepnek nem a dübörgő, mindent eltipró fegyverek adják meg a nagyságát, nem a hazug rögeszmék... (Tudomány)

Szerkesztő A
Dobai Miklós írása: Liszt Ferenc haláláról

Nagyon ritka alkalom, hogy egy híres ember születése 200-ik évfordulóján tartott jubileumi évben megemlékezhetünk halála 125-ik évfordulójáról is. Liszt Ferenc esetében ez az eset áll elő. 125 évvel ezelőtt, 1886. július 31-én a Bajorországi Bayreuth-ban kereken 75 évesen, tüdőgyulladásban meghalt Liszt Ferenc, minden idők legnagyobb zongoraművésze, s sokak szerint a legnagyobb magyar zeneszerző. (Egyéb)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Fedák Anita
Do-re-mi

Lassan fölállt a nézőtér utolsó sora. Majd az előttük levők, és így sorba az egész terem közönsége. Volt abban a zongoramuzsikában valami, amit nem tudott senki csak úgy ülve hallgatni. Volt abban a színpadon játszó kisgyerekben valami, amit látni kellett onnan lentről is… Ferkó, befejezve a darabot lecsúszott a székről. Félszegen előresétált és mélyen meghajolt. Fölegyenesedve már csillogó szemekkel, tisztán csengő gyermeki hangon kérdezte a (Novella)

Szerkesztő A
1886 július 31-én hunyt el Liszt Ferenc zeneszerző

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka, korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt... (Hírek)

Petrozsényi Nagy Pál
Csalogányok és pacsirták

Nincs furcsább, bonyolultabb dolog az emberi lékeknél. Ezt példázza a következő egyszerű történet. Weiss Fercsi szerelmes volt. No hiszen, ki nem volt! De ő igazán, fülig, mint egy... Szóval nagyon, s ami rosszabb, bizony reménytelenül, miután Aranka rá sem hederített. – Hagyd a francba! – tanácsolta Ödön a IV. A-ból. – Ezt a pillét, öregem, csak a buldózerek izgatják. Így hívták a suliban az izompacsirtákat, akikhez (Novella)

Kiss Dénes
Kiáltások

A fej már gurul a földön / Nyomában vöröslő vércsík / Talán gondolkodik még / és föl se fogja hogy vérzik / / A forradalom így él tovább / Kutakból arzénes víz folyik / Megbuktak mind az iskolák / Győztek a képernyők s mozik! / / Folyókban ciános víz árad / A fej vércsíkok sínén gurul / De azért még gondolkodik / magyarázatlan magyarul / / Suhancait magasba tartva / Megmatatván az örök napnak / Arcok útkövekbe bújtak / s fölzokognak a forradalmak / / Szent suhancok (Vers)

Fehér József
Nem értem!

A fejemet fogom, mert sehogy sem értem, hogy kik és miért félnek még mindig Petőfi Sándor, nemzeti nagy költőnk forradalmi szellemétől? Miért nem ismerik be végre – különösen ott, ahol a tudás fényének ragyognia kéne –, hogy huszonhárom évvel ezelőtt egy lelkes, kis tudós csoport (akit elismerés és dicséret illetne kitartásukért) megtalálta Barguzinban Petőfi földi maradványait? …Mert megtalálták! Bizonyság rá a hajtincs és a fejbőr, a koponya... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Petőfi nem Segesváron hunyt el!

A magyar (???) történetírás leszögezi, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett a segesvári ütközetben. Ehhez a feltételezésen alapuló állításához ragaszkodik, holott ezt immár bizonyítékok garmada cáfolja. 23 évvel ezelőtt a szibériai Barguzinban magyar kutatók feltártak egy sírt, amely korabeli tanúk szerint a hadifogolyként Szibériába hurcolt Petőfit holttestét tartalmazza. Petőfi barguzini ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Petőfi: A XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen/ A húrok pengetésihez!/ Nagy munkát vállal az magára,/ Ki most kezébe lantot vesz./ Ha nem tudsz mást, mint eldalolni/ Saját fájdalmad s örömed:/ Nincs rád szüksége a világnak,/ S azért a szent fát félretedd. // Pusztában bujdosunk, mint hajdan/ Népével Mózes bujdosott,/ S követte, melyet isten külde/ Vezérül, a lángoszlopot./ Ujabb időkben isten ilyen/ Lángoszlopoknak rendelé/ A költőket, hogy (Vers)

Szerkesztő A
Kik félnek Petőfi csontjaitól?

- Petőfi koponyáján épen maradt egy hajszálakat tartalmazó bőrdarab, ami az expedíciónál eltűnt. Valaki ellopta. - A Petőfi-bizottság napokban tartott értekezletén a sírfeltárást vezető dr. Szabó Géza régész bevallotta, hogy az MTA elnökének megbízásából vett részt az expedícióban (Morvai pénzén!). Társai ezt csak most, Ez 23 csak év elteltével tudhatták meg! - A régész kitérő választ adott a kérdésre, hova kerültek a Petőfi koponyájáról származó (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap