Jókai Anna
A határ

Kiszikkadt, fáradt volt. Tizenkét éjszakát töltött sátorban, nyolcat ifjúsági szállónak hirdetett hippitanyán. Huszonhat várost pipált ki a listán, s ötezer kilométert húzott át piros filctollal Franciaország harmonikává hajtogatott térképén. Amikor bélyeget vett, és érdeklődött, hány centime kell Magyarországra, négyszer kérdezték meg tőle (Arles-ban, Avignon-ban, Saintes-Maries-de-la-Mare-ban, és egy -esse-re végződő falucskában), hogy Magyarország Európában van-e. Három disszidenssel ... (Novella)

Balogh Bertalan
Ha az lenne

Listákat szeretnék látni. Listát azokról a magyart állampolgárokról, akik lerombolták a feldolgozóiparunkat. Minden egyes ide vonatkozó embernek a nevét és lakcímét szeretném látni. A másik lista meg azoknak a magyar állampolgároknak a nevét és lapkcímét tartalmazza, akik már eladták a földjüket zsebszerződéssel, vagy valami hasonló fifikus módon. Majd pedig, egy listát szeretnék látni azoknak a nevét tartalmazván, akik törvényesen megütötték már a bokájukat a fentemlített ... (Novella)

Szerkesztő C
Turcsány Péter - Tisztítótűz fényében

Gratulálunk Alkotóközösségünk tagjának új kötetéhez! Turcsány Péter verseskötete szinte a több évtizedes alkotófolyamatot állítja helyre, utólagosan is, 45 év költői termését összefoglalva. A többnyire kihagyásokkal megjelentetett versciklusok, poémák megalkotásuk pillanatának dinamikájával és újdonságával hatnak ma is. Turcsány költészete egyfajta dantei, teológiai és antropológiai térbe helyeződik új kötete (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Nyírő József - Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

Meghatározott, de nem meghatározó körökben szokássá vált a magyar kultúra prominenseinek sárral dobálása. Kétbalkezes szakvélemények írói követelik, hogy a magyarság, mintegy megfelelési kényszernek engedve határolódjék el saját nemzeti íróitól, költőitől. Ilyen célkeresztbe került az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, Nyírő József költő is. Tavaly a (Hírek)

Polszerkesztő
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Szerkesztő A
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő A
1889. július 28-án született Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a ... (Hírek)

Szerkesztő A
Nyírő József: Most már jöhetsz, Jézuska!

– Idefenn a setét havasok között minden esztendőben valami baj van a karácsonyi szent ünnepekkel. Ezeknek a szegény, együgyű pásztorembe­reknek, égettszegény favágóknak, kik esztendők óta itt vágják a fát, valami brassai zsidóknak – ha haragszik Szentfelsége, ha nem – semmilettekippen nem lehet úgy megülni a szent ünnepeket, ahogy az Írás parancsolja: éjféli misével, betlehemmel, pappal, tömjénnel, orgonaszóval (Novella)

Szerkesztő A
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A ... (Novella)

Ványai Fehér József
Elvtársak, máma kulákot akasztunk! 1/2.

A köröstarcsai parasztembert, bolsevik megfogalmazás szerint kulákot az ötvenes évek elején ávósok koholt vádak alapján bíróság elé citálták, ahol halálra ítélték, majd felakasztották. Molnár Sándort igaztalanul azzal gyanúsították meg, hogy füzesgyarmati földjén szándékosan okozott tüzet, amivel veszélyeztette a nemzetgazdaság vagyonát. Molnár Sándor (Novella)

Jankovics Marcell
Boldogasszony, anyánk - A magyar Mária-kultusz

Boldogasszony a magyar ősvallás anyaistennője. Szent Gellért püspök javaslatára a térítők Szűz Máriára vitték át e nevet (vö. Boldogságos Szűz Mária). Ősi magyar boldog szavunk így lett a Szűzanya latin állandó jelzőjének (beata, beatissima) magyar megfelelője mind a nép ajkán, mind az egyházi gyakorlatban. A magyarok Mária-kultusza közel egyidős a keresztény hit felvételével, és a nyugati kereszténységben (Tudomány)

Borbély András
Eltűnik hirtelen

Arany homokkal elfedett/ rom, párkányok, vakolat,/ s derengő nyalábok alatt/ szűk napod kimerevedett./ Harmat is hullott, senki,/ utcán, a föld alatt, égben,/ ki jár, föl nem tűnik neki:/ a boltozat zuhant le éppen./ Megtörténhetett itt bármi,/ nincs tőletek mire várni.// Alszik, mint megfagyott haraszt,/ aszott csont és fosszíliák, s naponta hal meg ezer más//. Ha alszol, élve úgy maradsz,/ mint halott hősök szobrai,/ mint metrón nyűtt tekintetek…/ És nem értem, mit beszéltek;/ ha (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Az égbolt magyar csillagai

Egyszer aztán kezembe került egy akkoriban szamiz­datként terjedő füzetecske, amit bizonyos Tobak „Cica” Tibor világháborús veterán pilóta jegyzett. Ebből megtudtam, igenis voltak hőseink. Ők voltak a Puma vadászrepülők, akik a kor „Top Gun”-jain, Bf 109. vadászrepülőkön harcolva védték a hazát. Az égbolt csillagai voltak. Közülük is kiragyogott fényével, tudásával és emberségével Szentgyörgyi Dezső, minden idők legjobb magyar égi vadásza. Érthető tehát, (Egyéb)

barany.alexandra
Arany Sas Díj pályamű (2013) - A város angyala

A belső érték témájú pályázatra készítettem művemet,A város angyala címmel ellátva. Ez a téma egyből megihletett, nem volt kérdés, hogy írok róla és jelentkezek vele a pályázatra. A történetem egy jószándékú és önzetlen lány napját mutatja be. Megtudhatjuk, hogy nála egy napba mennyi jó tett fér bele, és tettei által a jelleme, és belső értékei is feltárulnak. Mindezeket, a körülötte élő ember többsége

Szerkesztő C
Wass Albert: Az Otthon-fa

Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./ Úgy állt az Úristen előtt,/ mint aki már sokat látott./ Sokat látott és belenőtt/ viharba, télbe, küzdelembe/ már évszázadokkal ezelőtt,/ úgy állt az Úr színe előtt.// Valami nyugtalan viharkamasz/ egy éjjelen/ valahogy fél kézzel odakapott./ Az öreg jajdult egy nagyot,/ megremegtek a fák és a hegyek.// Reggel, mikor vadászni mentem,/ ott feküdt. Átléptem rajta./ S néhány nap múlva... (Novella)

Szerkesztő A
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap