Balogh Bertalan
Négertánc

A hülyegyerekek rendszeres tornaórájára kísértem el egyszer egyik New York-i barátomat, mert gyógypedagógiai doktori disszertációjával kapcsolatban tanulmányt kellett írjon egy ilyen tornáztatásról. Nem érzelmi- és indulati zűrzavaros gyerekek voltak ezek, vagy skizofrének és hasonlók, hanem szellemileg és agyilag fejletlenek, akiknek taknya-nyála folyik, képtelenek a legegyszerűbb értelmes cselekedetre, mint például odajön... ni, ha (Humor)

Adorján András
Iksz Ipszilon megkövet

Rajongói, de azok számára is, akik csak hírből – mondjam azt, a róla ke-ringő legendákból – ismerték, nehezen lesz hihető, amit mondok, de Iksz Ipszilonnak hibái is voltak. Egy olyan világban, ahol mindenki és minden – méretarányosan bár – de kitűnő, egy ilyen hír kiszivárgása zavart, bi-zonytalanságot kelthetne, ezért a szíves olvasó kéretik ezt a meghökkentő közlést bizalmasan kezelni. A legjobb lett volna persze, ha már eddig sem olvassa el ezt az írást. De a baj már (Humor)

Szerkesztő A
Puskás Ferenc Napok

Puskás Ferenc a magyar sport kultikus személyisége, a világ egyik legnagyobb sportolója, olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, Európa bajnok, sokszoros magyar válogatott, ötszörös magyar és ötszörös spanyol bajnok, háromszoros BEK győztes, Világkupa győztes, négyszeres magyar és spanyol gólkirály. Sikerei mellett neve Magyarország szimbólumává vált, szinte varázsütést vált ki a Föld bármely országában járva. A világ futballra... jongóinak örökös kedvence, igazi példaképe minden labdarúgást szerető magyarnak. (Hírek)

Szerkesztő B
1927. április 1-én született Puskás Ferenc (Öcsi) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. (Egyéb)

Szerkesztő A
Puskás, a legenda

See video

Szerkesztő C
Turcsány Péter - Tisztítótűz fényében

Gratulálunk Alkotóközösségünk tagjának új kötetéhez! Turcsány Péter verseskötete szinte a több évtizedes alkotófolyamatot állítja helyre, utólagosan is, 45 év költői termését összefoglalva. A többnyire kihagyásokkal megjelentetett versciklusok, poémák megalkotásuk pillanatának dinamikájával és újdonságával hatnak ma is. Turcsány költészete egyfajta dantei, teológiai és antropológiai térbe helyeződik új kö... tete által. (Könyvbemutató)

Farkas Molnár Péter
Nagyanyám Húsvétja

Mentek a legények, összekapaszkodva valami nyolcan - tízen az utca széltében, mert a gyalogjárón aligha fértek volna el. Arcuk kivörösödött, homlokukon csillant a verejték, s a kis falu zengett a nótázásuktól. „- Kelj fel betyár ne aluggyál! Éjfélt ütött az óra...” Ércesen, hangosan recsegtették a frissen tanul, alföldi betyárnótát. Felvidéki fülük most szokott hozzá az idegen dallamhoz, szívük most érzett rá a dal tartalmára. Amerre mentek, a házakban összenéztek, ... (Novella)

Lukáts János
A bárka és a romboló

Az özönvíz tizenhetedik napján kitépett fák és hatalmas tüskebokrok sodródtak a bárka oldalához. Noé egy hosszú csáklyával igyekezett visszataszigálni őket az áramlásba. De jött helyettük másik fa és másik bokor. A szemerkélő ködben alig egy kötélhossznyira lehetett ellátni. Azon túl a feneketlen özönvíz öklendezett. A tizennyolcadik napon hatalmas árnyék bontakozott ki a ködből, vagy inkább tartózkodott egész nap fenyegető közelségben. De Noé a... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - A békaporonty kalandjai

Hatodik mese, amelyben szó lesz a legneveletlenebb békaporontyról, aki csak valaha élt a földön, és szó lesz a kockás hátú öreg teknősbékáról, aki a legbölcsebb a teknősbékák között. A mese az iszapos tó iszapos partján történt, és ha le akarod rajzolni, akkor ne feledkezz meg erről! Gábor Emese illusztrációival / A békaporonty kalandjai / Tavak könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-298-035-5 / Keménykötésű ár: 1600 Ft / Terjedelem: 24 oldal / Kötés: cérnafűzött, keménytábla / Szerző: Wass Albert / Izelítő PDF-ben (Könyv)

Szerkesztő A
Koltay-Puskás Öcsi

See video

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc Emléknap

Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. Az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt su... gallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. (Hírek)

Szerkesztő A
1900. március 31-én született Szabó Lőrinc költő, műfordító

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Életrajza és pályaképe - A költő Szabó Lőrinc mozdonyvezető, vasúti fékező és Panyiczky Ilona gyermekeként született, ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől a család nemességet (Hírek)

Lukáts János
„A könyvtár volt a hazám, édenem”

Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján. - A költő verset ír, a poeta doctus „Bildungsroman”-t. Szabó Lőrinc pedig megkísérli a lehetetlent: emlékezete szűrőjén keresztül fölidézi élete sarokpontjait. Személyisége fejlődéséhez számba veszi az alkotókat, a műveket és az élményeket, amelyek eligazították a magyar, az európai és a világirodalomban. Különös mű a Tücsökzene, az emlékezés, az apológia és az összegezés szándéka egyszerre vonul végig rajta, hol búvópatakként, hol fölerősödve. (Novella)

Lukáts János
A szép és a rút dicsérete

Két somogyi helyszín Szabó Lőrinc költészetében. - A száztíz éve született Szabó Lőrinc (1900-1857) versei közül kettő is somogyi helységnevet visel a címében, 1949-ben keletkezett A földvári mólón c. költeménye, 1956-ban pedig az Egy igali ól előtt. Egyik versben sem találunk valódi somogyi tájra utaló mozzanatokat, konkrét helyszíneket, mindkét név inkább ürügy, a pontosságra törekvő költő kísérlete, hogy végső kérdéseken töprengő mondanivalóját környezete napi valóságából bontsa ki. A földvári mólón (Novella)

Lukáts János
Szabó Lőrinc a Balatonnál

„Nyaranta többfelé meg szoktak hívni barátok s új ismerősök, többnyire balatonvidékiek…” – írja 1951-ben az elmúlt évekre emlékezve (Forst Károly Frigyesnek). De nemcsak nyaranta, 1949 februárjának elején barátjától, a család háziorvosától kap levelet, Hévízről. Dr. Tompa Kálmán baráti bizalmaskodással és orvosi akkurátussággal közli, mit rakjon azonnal „egy kis kufferba”, a legintimebb ruharészletezés mel... lett a legfontosabbakra is kitér Tompa doktor: „hozz ceruzát, tollat és sok papírt és kedvenc könyveid (Novella)

Lukáts János
„Idillek az Ipoly körül”

Az emberélet csúcspontján (negyvenöt éves korában) és az írói pálya mélypontján (a világháború pusztításai és saját emberi meghurcoltatása után) érlelődött meg Szabó Lőrincben a számvetés gondolata, az élet és a költészet összegezésének szándéka. 1945 egyik augusztusi éjszakáján fogant meg agyában az önéletrajzi versfüzér terve, amelyet – erre az éjszakára és a kiváltó élményre emlékezve – Tücsökzenének nevezett el. Az érzelmi és gondolati (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap