T.Ágoston László
Emma, a böjti szél

Az álomtól bódult fejjel indult a szomszéd szoba felé. Nyitotta volna az ajtót, de nem engedett. Aztán meg hirtelen felpattant a zár, s szinte beesett a helyiségbe. Úgy nézett ki a szoba, mint a rosszul sikerült amerikai thrillerekben az ügynöké egy alapos házkutatás után. A bútorok felborogatva, a padlón széttört üveg-, cserépdarabok, s a nyitott ablakon keresztül a hátsó falig hordta a szél a felkavart avart, meg az esőcseppeket. – Te jóságos Isten! – állt meg a szoba közepén szétterpesztett lábakkal. (Novella)

Jókai Anna
Ima az utódokért

Például akik odalenn vihorásznak gipszmárvány oszlopok közt falkába verődve, a nyakuk vékony, és mellkasuk behorpad, korcsosult sarlók, imbolyogva fémmel patkolt lábakon; a vastag talpbőr őket köpésbe és kőre szórt magokba ragasztja. A lányok a semmitől viselősek a hasassá duzzasztott dzseki alatt – a jelentéktelen csúnyaságot így változtatják legalább a rútságban jelentékennyé: ők a botránkoztatók, a régen elpackázott eufória kikövetelői Te legboldogtalanabb Bol... (Egyéb)

Papp Lajos
Tanulságok

Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész tapasztalatai az Amerikában eltöltött egy éve után a magyar és amerikai hozzáállásról és a "magyar átokról" a Jöjjön el a Te országod c. könyvében: "...mi nem vagyunk képesek arra, hogy feladatokat tűzzünk ki magunk elé, és ezért összefogjunk, egy, két, öt, tíz, száz ember." Maximum két emberig jutunk el időnként, és abban a pillanatban, amikor valahol felüti a fejét valami más, ami ugyan a közös érdeket szolgálja, akkor (Könyv)

Mezey László Miklós
A csángó sors útjain

Domokos Pál Péter: Moldvai útjaim - A magyar tájak és népcsoportok igazán hivatott kutatói az általuk vizsgált területben és közösségben sosem pusztán a kutatási témát látták, de valamiként a magyar sorskérdések megtestesülését is. Ilyen, önmagán messze túlemelkedő jelentésű kutatási terrénum volt például Kós Károly számára Kalotaszeg, Bálint Sándornak Szeged és népe és ilyen volt Domokos Pál Péternek Moldva földje, a legelhagyatottabb magyarok, a csán... (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Závolya Zoltán - Égi Rozi ideje

A megháromszorozott történet(mondás) valóságos középpontjában a bennünk lopakodó és majd minket elpusztító és mindenkor élő-fenyegető-feloldó időélmény áll. Az Égi Rozi ideje elbeszélés, mellette pedig a Mindenféle szentek című novella „sacro-bestiáriuma” áll a „mennyek állatairól”, avagy csak egy, ám igen emlékezetes állatkájáról… (vö. angyali érzékiség!) a harmadik, a Vacakolás a Gyógyvessző utcában feliratú szöveg freudi rájátszások kíséretében úgy épül fel, hogy a... (Könyv)

Matekovics János Zoltán
Kutyaság

A kutyámról szól az alábbi írás. Zénót ezelőtt két évvel vettük ki a kutyamenhelyről. A története érdekes: A németjuhász aktív rendőrkutya volt, eltűnt emberek és holttestek megtalálására volt kiképezve. Miután megöregedett, nyugdíjazták, majd egy rendőrhöz került, akitől megszökött, és két hétig kóborként tengette az életét az utcán. Majd a menhelyre került, ahonnan családunk örökbefogadta. Ma már teljes jogú családtagként él velünk, nyugalomban, boldogan. A mellékelt képen ő látható. (Novella)

Bilecz Ferenc
A cár, az Cézár?

Ha kíváncsi a halandó arra, hogy honnan vették a bolgárok és az oroszok az uralkodójuk nevét, hamar megtalálhatja a magyarázatot. Például A Pallas nagy lexikonában: „A cár kifejezés a király, szuverén uralkodó szláv megfelelője, melyet a Bizánci Birodalom szomszédságában élő bolgár kánok vettek fel először, majd példájukat követve egyes szerb uralkodóknak is rangja volt. Noha legtovább Bulgáriában maradt fenn, a legismertebb az orosz cár... ság (1547–1918)” (Tudomány)

Jókai Anna
A választás képessége

Válaszok Szűcs Imrének, az újvidéki Magyar Szó munkatársának Jókai Anna ezekben a napokban a Vajdasági Íróegyesület vendége volt, és Zrenjaninban, Törökbecsén, Pancsován és Újvidéken találkozott az olvasókkal. – Ön Simone de Beauvoirhoz és Oriana Fallacihoz hasonlóan sokat foglalkozik a női emancipáció kérdésével. Az egyik legújabb, a Kortárs februári számában olvasható regényrészletében is ezt mondja az egyik női szereplője: „Élt valaha a Mennybolt és (Egyéb)

Kalász István
Kikből áll az ország?

Nos, miből áll egy ország? Tavakból, hegyekből, görbe utakból, fagylaltból, fűből, városokból… És persze emberekből. És az országot az emberek teszik olyanná, amilyen, nem? Vagyis amilyen az ember mentalitása, olyan az ország? - Azt már tudjuk, hogy az állami pénzt nagyvonalúan lehet költeni, és azt is tudjuk, hogy ennek következményei vannak a közös háztartásra nézve. Eme költekezésre több országot lehet példaként említeni, de most nem tesszük, (Publicisztika)

T.Ágoston László
A hecsedli, meg a postás

- Hecsedli. Várjuk a postást – mondta Bányai, az író és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel arra az esetre, amikor már mindent megbeszéltek, ami eszükbe jutott, s valamelyikük úgy gondolta, ideje lenne befejezni a trécselést, mert az alsóneműjük is rámegy a telefonszámlára. A hecsedli azt jelentette, hogy az író jobb híján – no meg pénz híján is – csipkebogyót gyűjtött őszönként teának, hogy (Novella)

Turcsány Péter
Személyes történelem

Anyukám, Éva néni, Teri néni, / találkoztok-e még hébe-hóba, / s eljuttok-e ott fenn egy olcsó, / kellemes égi borozóba? // Mi volt abban az örök szépség, / abban a Fadrusz utcai mélabúban? / Te folyosós, budai ház, s ti, / egymáshoz rendelve békében-háborúban. // Több mint falu! Egymást erősítő / bolygó-családok összetartozása. / Egy élet, anyámé! Tizenhat éves / palántától a drága nagymamáig! // Mikor a kisgyerek a porrongyot / rázza… az unoka a sülő (Vers)

Steinné Gruber Katalin
A dorai révész

Az idő tájt, amikor falunkban még naponta csak kétszer volt buszjárat, reggel és délután, hajóval mentek az emberek Pestre, a munkahelyükre. Az ökrös és lovas szekerek komppal jöttek át. Ez ma is így működik Vácnál. A hajó érkezése minden nap egy izgalmas program volt. A falu apraja-nagyja összegyűlt a hajóállomás környékén, a Pánczél vendéglőben, a Fancsek-féle csónakház sörözőjénél vagy a strand cukorkás bódéjánál. Mindenki mindenkit (Könyv)

Szerkesztő C
Katona Szabó István: Ítél a történelem

Az erdélyi politikai és irodalmi világ közel 70 esztendejének (1934 – 1989) krónikáját fejezte be a még életében Epilógussal (is) ellátott emlékező. Korszakok koronatanúja – mondotta róla a marosvásárhelyi lelkész, Varga László, aki maga is börtönt szenvedett elvhű és tisztességre buzdító magatartása miatt – és nagyon hiteles, minden szava igaz! 2012-ben a KRÁTER Műhely Egyesület kiadója a memoárkötet 1948-1968-ig terjedő időszakát jelentette meg A nagy hazugságok kora címmel. Folytatása az Ítél a történelem, (Könyvbemutató)

Kondra Katalin
Mindenhol Románul

Székelyföldön történt. Anya és fia vonaton utaztak, anyanyelvükön, azaz magyarul beszélgettek egymással, mire egy egyén, durva románsággal figyelmeztette őket, hogy Romániában vannak, beszéljenek románul. A többi utasban persze felmerült a kérdés, hogy eztán a turisták, akik valamilyen más nyelven tudnak csak beszélni, vajon mit szólnának, ha netán őket is a román nyelv használatára akarnák kényszeríteni. Tessék kérem megmondani, ilyen mértékű ostobasággal hol lehet találkozni Románián kívül? (Egyéb)

Jankovics Marcell
„Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak.” (1/2.)

A címbe foglalt idézet a Képes Krónikában elbeszélt váci egyház alapítási legendájából való. A történet szerint Szent Lászlónak, miközben bátyja, Géza herceg oldalán csatára készül Vác mellett, látomásban angyal jelenik meg, és Géza fejére aranykoronát helyez. Géza a látomás hallatán megfogadja, hogyha öccse látomása teljesül, vagyis király lesz, egyházat épít Szűz Máriának azon a helyen. A Salamon feletti győzelem, majd a koronázás után visszatérnek a tett színhelyére, hogy helyet keressenek az építendő (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap