Az első utam a Danubius partjára vezetett, megálltam a fűzfák alatt, elégedetten néztem jobbra és balra: hatalmasan hömpölygött a folyó. Védte, biztonsággal védte a Birodalom határát. Túlnan erdők és hegyek, vadak és barbárok. Az már idegen rengeteg, kvádok lakják és markomannok. Meg gepidák. Micsoda nevek. Valahol a túlparti füzek közt, ott ömlik a Danubiusba... (Tudomány)
|
|
Már hajnalban a pirkadó eget néztem az ágyamból. Felkelni nem mertem, hogy lenézzek a negyedik emeletről ahol laktunk, mert bátyám Laci hatalmas pofonokat helyezett kilátásba, ha a szünidő első napjaiban nem hagyom aludni legalább tíz óráig!
- Háború lesz! – dalolta a szívem boldogan, és akkor tíz éves fejjel, bele sem gondoltam, hogy ennek a szónak milyen rettenetes jelentése van.
- Meglakolnak a gazok! – akkoriban még ez volt a legmerészebb szitokszó amit gondolni (Novella)
|
Rémálmok. A falról rám mutatnak vádlóan a szentek. Élve eltemettek. Csöngetnek, és zsákba tesznek. Magas láz. Meg kell halni. Az anyám is meg fog halni. Miért? Nem akarok egyedül maradni. Félek. Szorongás. Nem akarok elaludni, mert nem tudom, alvás közben hol vagyok Én. Ülök a sámlin. Vagy a magam készítette „házioltár” előtt térdepelek. Sokat imádkozom. A külsőségek – szentkép, terítőcske, gyertya – fontosak. Az unalom is gyötör. A... (Novella)
|
Okvetlenül mérnököt akartak csinálni belőle a szülők, hogy az életben szilárdan meg tudjon állni a lábán. Persze, egyáltalán nem az lett belőle, hanem balett-táncos. Nurejevnek hívták.
Szörnyülködtek a szülők, szégyenletesnek, sőt botrányosnak tartották fiuk frivolságát, és jóformán kitagadták. Ezzel együtt, meglehetősen jól megállt a lábán. Csak másképpen. Némelykor az az érzésem, és némi tapasztalatból beszélek, hogy a... (Publicisztika)
|
|
A "milyen a csönd" c. írás három különösen fájdalmas történetben mesél a csend kialakulásáról, a csendet átélő szereplők élményeiről, gondolatairól, és ott ahol szükséges, a csend megtöréséről. A három különféle csend mögött emberi érzelmek hullámzanak. A harag, a fájdalom és a magány feldolgozása a történetekben mindig egyedi, nem általánosítható, de minden embertől elvárható akaraterőt, tartást igényel. - ….amikor tele van
|
Az idő már hidegre fordult, de a nap még erőre kap olykor. Futónadrág van rajtam s kesztyű, de hosszú ujjú felső. A töltésre megyek, egy ideig a járdán, bent a városban, a nagy út mellett futok, hol a kamionok szinte űzik egymást. Egy-egy játékosabb sofőr dudál és integet, nőnek aligha nézhet, inkább derűsen biztat, s arra gondol, ha nem kellene (Novella)
|
Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor először láttam könyvtári környezetet. Fölfedeztem egy magánkölcsönkönyvtárat, ahol egyúttal eladás is folyt. Azóta sem olvastam annyit, mint gyermekkoromban, jóformán az volt akkor minden szórakozásom.
Ez a boltos azt hirdette, naponta cserél, ha a „kuncsaft” úgy kívánja. De egyedüli jelenség lehettem, ahogy valóban minden egymást követő napon megjelentem
az egérszagú boltocskában, hónom alatt a kiolvasott könyvvel, s izgatottan... (Novella)
|
|
Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt.
A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely (Novella)
|
A Nap útja az égen. Burával fedni le a cukrot szokás úgy, miként a sík Földet a fél éggömb fedi. Fejkörzés, helybenfutás. Pekinget reggelente megszállják az úgymond egészségesek. Tornáznak mind. A Nap látszólagos útja az égen, óh… Nem is oly rég a Föld parancsolt még neki. Kelj föl, és járj! – mondta. Feküdj le, és aludj! Katonaság. Drill. A kört azóta sem négyszögesítették, a kocka mégis mekkorát fordult. Ma már nem táncoltatható meg a Nap. Nem táncol úgy, ahogy mi... (Novella)
|
|
Sokunkat érő fájdalmak okait próbáltam meg írásomban megfogalmazni. A gyermekeink eltávolodása, és az, hogy a fiatalok külföldön akarják életcéljaikat megvalósítani, talán összefügg azzal a helytelen életmóddal, hogy sokan a munkába temetkeznek, családjukkal keveset törődnek. Fontos lenne ezt felismerni és tenni ellene, mert a család szentsége a legfontosabb. - Gergely professzor most érkezett haza egy nemzetközi konferenciáról. (Novella)
|
Mondjátok meg, merre menjek!/Az utamon mit keressek?/Ha megleltem, mihez kezdjek?/…Változzak vagy megfeleljek?//Merre menjek, meddig jussak/- ha az utak szertefutnak?/S mindegyiknek más irányba/mutat utat a táblája.//Nem szeretnék eltévedni,/utamon csak tévelyegni.Széllel szemben menni, menni,/akkor is, ha nem hív senki?// Merre menjek, meddig jussak?/…Hol az utak összefutnak?//közeledve csábítóak -/követve... (Vers)
|
Érdekes világcsúcsokat tud az agymosás-technika elérni. Amerikában 250 millióból 249,5 milliót nevezhetünk divatos szavukkal az Utca Emberének. Ezeket valóban mindenné akarta tenni a szisztéma, csak műveltté nem, tehát igen rafináltan olyan eszményeken, tévéműsorokon és magazinokon nevelte fel őket, hogy más nem is sülhetett ki belőlük, mint siralmasan... (Publicisztika)
|
|
Egy halom koponya, egy sor mosatlan tányér, és egy duci hölgy. Órák óta nézelődtünk már a múzeumban, amikor egy időszaki kiállításhoz érkeztünk. Egy üvegkalitka kötötte le figyelmünket, melyben több tucat ódon egérfogó tetején egy ezüstösre színezett patkány szimatolt a levegőbe. – Anya, ez művészet? Tíz éves fiam ekkor már a következő alkotásnál állomásozott, ami egy lakoma maradványait ábrázolta, mosatlan
|
Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván (Vers)
|
Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
Élete
1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven... (Hírek)
|