Szerkesztő B
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van,/ nemcsak a puskacsőben,/ nemcsak a börtönökben,// nemcsak a vallatószobákban,/ nemcsak az éjszakában/kiáltó őr szavában,//tt zsarnokság van/nemcsak a füst-sötéten/gomolygó vádbeszédben,/beismerésben,/rabok fal-morse-jében,//nemcsak a bíró hűvös/ítéletében: bűnös! –/ott zsarnokság van,/nemcsak a katonásan//pattogtatott “vigyázz!”-ban,/“tűz”... (Vers)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Szerkesztő B
1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula költő, író, drámairó, műfordító, lapszerkesztő

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. (Hírek)

Tusnády László
Tizenkét török népdal (3/9)

Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát (Vers)

Kiss Dénes
A “titokzatos” magyar nyelv törvényei és játékai

Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL! Aki magyarul... (Tudomány)

Kő-Szabó Imre
A hét csoda

Csabai Csaba éppen hazafelé ballagott a melóból. Hat éve, hogy megvált a Végvári Erőművek izmos csapatától, ugyanis a rendszerváltást követő években fel kellett ismernie, hogy a Művek életében a csúcson túl, csak a lejtő következik. Ez egy széntüzelésű erőmű volt, átálltak a gázra, jó páran feleslegessé váltak. Ő a feleslegessé válást, jó érzékkel megelőzte, meglepetésre, kilépett. Most éppen eszébe jutott a Művekben töltött évek sora, amikor a (Novella)

Schuller Emil
A bohócdoktor

Az óvodából hazafelé a legrövidebb út a játszótéren át vezet. Éppen ezért ez tart a legtovább! Mert muszáj megállni, kipróbálni, hogy még nem romlott e el a hinta, vagy megfelel e még a homok a homokozóban, hogy lehessen belőle várat építeni, - vagy éppen homoktortát sütni. Az én büszke, középső csoportos tündérem, szemem fénye, drága hercegnőm, Vica cicám kézen fogva sürget, egyre jobban húz, - ahogy közelítünk a játszótér felé. Bizony fontos dolog leellenőrizni (Novella)

Fehér József
Ajándék Jancsikának

Az asszony már a mosogatáshoz készülődött. Leemelte a tűzhelyről a sustorgó, vízzel teli fazekat és a tartalmát a kopott hokedlira helyezett vájdlingba öntötte. A férje még mindig a konyhaasztalnál ült, és maga elé meredve belekönyökölt az ebéd után szétszóródott kenyérmorzsákba. „ …Hát ezt mög mi lelte? – tűnődött az asszony. – Máskor ilyenkor mán a falnak fordulva hortyog a díványon.” De nem szólt, tette a dolgát. Öt percnél azonban nem bírta tovább... (Novella)

Szabó Jolán
A vacsora

Előfordul, hogy az ember egyedüllétre vágyik, magányos tevékenységre, amikor nem zavarja senki, nem szól még a rádió sem, csak a nyitott ablakon beáramló utcazajt hallván tudja, hogy él. Tóthné Aranka, életkorát tekintve, alulról súrolja a negyvenötöt. Reggel elengedi a családot, először a férje indul a munkahelyére, utána Pisti a suliba, és végül, úgy tíz óra tájékán, Petra is feltápászkodik az ágyából, hogy legalább az utolsó egyetemi órájára beérjen. Addig, jó anya módjára, csak a... (Novella)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét.... (Vers)

Szerkesztő B
1886. április 14-én született Tóth Árpád költő

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.)[1] költő, műfordító. Életrajza 1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített... (Hírek)

Papp Lajos
Úton... - A magyar olyan, mint a diófa

Egy belső háború is folyik, magyar a magyar ellen folytat háborút. Hiszen a belátható 1100 éves történelmünkben ilyen pusztító háborút a magyar nem folytatott a külhoni ellenségekkel, mint amelyet a belháborúban, a magzatháborúban, a saját magzatai ellen folytatott. Az élet legnagyobb csodája a megszületendő új egyed, legyen az növény, állat, vagy ember. A Jóisten, az embert kiemelve teremtményei közül, rábízta a (Könyv)

Bakay Kornél
Tetszőleges őstörténetek

Főszerkesztőnk tarka kertje lassan mintája lesz a lapban közzétett őstörténeti cikkeknek. Virágozzék minden virág, mondogatjuk, ám kérdés, hogy a dudvától a vadrózsáig, a parlagfűtől a nemesített liliomig minden legyen? A Magyar múlt rovat kapcsolódik a nevemhez, s elvileg csak az ott közzé tett írásokért kellene felelősséget vállalnom, de minden olvasó számára joggal tűnhet úgy, hogy a KAPU-ban megjelent... (Tudomány)

Orosz T Csaba
Megnyitnám...

Ecce, ha maj’ öreg leszek/ Veszek négy kereket/ Kocsit eszkábálok má’/ Ha lesz még akkó egyátalá’// Zúg fejemben a régi Bikinis sikerdal. Nem én nem kocsit eszkábálnék, hamarosan eljövő „öreg” koromban. Nekem van egy álmom. Az álmom egy saját kiskocsma nyitása. Amolyan házias, baráti, egyszóval mint az istenháta mögötti ír pubok. A Nyalka Tetű! Ez lesz a neve. Egy hatalmas kockás abroszt ami még engem is átér a derekamra kötök majd és Pedrónak hívatom magam a... (Humor)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap