Doma-Mikó István
Újratöltve: A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben." Az én koromban a Rokumékant a Tékoku... (Riport-tudósítás)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 5/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... (Tudomány)

Czakó Gábor
Magyar-Magyar nagyszótár

Hamvas Béla bácsi nem alkotott rendszert, tehát olyasféle mű nem készíthető az ő munkásságával kapcsolatban, mely valamely ravasz trükkel mégiscsak megszerkesztené az ő rendszerét. Helyette, utólag és ellenére. Ezért e szótár csupán olvasói heverészés az ő gondolatai között - valahogy úgy, ahogy a tavaszi réten elnyúlik az ember, s - megkóstol egy fűszálat, s látja, hogy a hangya szalad föl a másikra... (Könyvbemutató)

Lukáts János
Ház az út mellett

Volt András, amikor kiért a városból, mindig lekapcsolta autójában a rádiót. Útja dombok között vezetett, apró erdőkön, völgyek fölött, kanyarok enyhítették az egyhangúságot. Volt András ilyenkor a csöndet választotta, a tomboló rádiózene helyett beszéljenek a természet színei és formái. Minden héten ezen az úton járt, ismerte a reggeleket és a délutánokat, a fényeket és az árnyékokat, tudta, miként követik egymást az erdőzugok, hol látni... (Novella)

Horváth Lajos
Leányrablás Kerlésnél

Történt, hogy a Moldvában lakó besenyők népe a borgói szoroson keresztül tavasszal áttörte a gyepű sorompókat, leverte a gyepű őröket, akik Magyarország határát őrizték és Erdélyen át rabolva és pusztítva a Meszes kapun keresztül berontott Biharba, hogy ott is zsákmányra tegyen szert. A besenyő sereget Gyula besenyő vezér Osul nevű főembere vezette. A pogány besenyők Bihar városáig kegyetlenül végigprédáltak mindent. Azután seregük (Tudomány)

Eperjes Károly
"Az igazat mondd, ne csak a valódit" 17/25

- Szabad-e, kell-e keresztény embernek a közéletben szerepet vállalnia? Mi a véleménye a politikáról? - Nemhogy szabad, de kötelező! A keresztény embernek az ajándékba kapott szabad akaratából következően politizálnia kell. Mi az, hogy "politizálni"? A polisz, azaz a közösség ügyeivel foglalkozni. A társadalommal foglalkozni, tehát politizálni kötelező. Aki ezt elmulasztja, bűnt követ el, és egy középkori szerzetes... (Könyv)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Cseh Károly Ajgi-kötetéről

2009-ben jelent meg Cseh Károly legújabb fordításkötete, a Csillagkép az ablakomban című könyv, melyben Gennadij Ajgi csuvas költő ötven versét olvashatjuk magyarul a művésztárs és barát értő tolmácsolásában. Elmondhatjuk, hogy Cseh Károly eddigi műfordítói életművének fontos és meghatározó eleme a csuvas költészet, hiszen az... (Könyvbemutató)

Jókai Anna
Vörös és vörös 22/22

Hét kilométer hosszú Vámszentistván főutcája. Az egykori Vámosszentet és Istvánházát köti össze. Középen még töretlen a szalagbeton, amivel a senki földjét föltöltötték. Ez az egykori parlag lett az új község közepe. A friss betelepülők itt húzták fel házaikat, és itt „létesültek a létesítmények”. A főutca jobb oldalán – ha az irányt Pest felől érkezve számítjuk – enyhén lejtős a vidék, s néhány ház már a hegyoldalra tapad. Ez a legrangosabb negyed; az elegáns portákhoz... (Könyv)

Szerkesztő A
Legendák Szent László királyról - Újramondja Horváth Lajos

Kedves Olvasók és Írótársak! Rövidesen folytatásban közöljük Horváth Lajos írótársunk értékes gyűjteményét történelmünk kiemelkedő alakjáról, Szent László királyunkról. A közérthetően átfogalmazott legendák történelmünk gyöngyszemei, s a sorozat hasznos olvasmány, amelyet minden honfitársunk figyelmébe ajánlunk! a MIL Szerkesztősége (Hírek)

Kiss Dénes
A “titokzatos” magyar nyelv törvényei és játékai

Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL! Aki magyarul... (Tudomány)

Németh István Péter
Egy garabonciás számvetése a XXI. században

Ha kimondom Csokonai Attila nevét, nem tehetek róla, de rögvest két klasszikusunk, majd Somogyország jut eszembe. Csokonai Vitéz Mihály ősei is Somogyból származnak, szegény József Attila pedig Szárszón, a somogyi parton hunyt el. Csokonai Attila család- és utóneve zseniális költőelődök monumentális életművét asszociálja, s aki belelapoz a frissen megjelent Dirádó című könyvbe, bizony olyan verseket talál (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Fehér csontunk, hűlt porunk?… Egy frászt!

„Hajnalodott. Levelek kapaszkodtak a fákra, egérfüles rügyek bámulták a rácsos fényt, ahogy beszüremlett a sírok közé. Hűvös harmat csillogott a keresztfákon, köveken, márványokon, szürke fekete, barna fény, de fény, s a két ember a temető legszélesebb utcájára gurultak. Mint két embrió csavarodtak egymásba. Nem tudtak megszólalni. Tele földdel a szájuk. A nő befont hajából szobrot formázott a sár. A férfi sűrű (Novella)

Jókai Anna
Vörös és vörös 21/22

Hét kilométer hosszú Vámszentistván főutcája. Az egykori Vámosszentet és Istvánházát köti össze. Középen még töretlen a szalagbeton, amivel a senki földjét föltöltötték. Ez az egykori parlag lett az új község közepe. A friss betelepülők itt húzták fel házaikat, és itt „létesültek a létesítmények”. A főutca jobb oldalán – ha az irányt Pest felől érkezve számítjuk – enyhén lejtős a vidék, s néhány ház már a hegyoldalra tapad. Ez a legrangosabb negyed; az elegáns portákhoz... (Könyv)

Szerkesztő C
1970. június 23-án hunyt el Fekete István író

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.[1] (Hírek)

Czakó Gábor
Beavatás - az eldobható föld

Szemét-törvény: a gazdaságkori hulladéktermelés az avulás - ún. erkölcsi kopás - állandó gyorsulása miatt meghaladja az általános növekedést, tehát minél fejlettebb egy iparág, vagy tevékenységi forma, annál több szemetet gyárt. Más szavakkal: bárminek a fejlődését az mutatja a legbiztosabban, hogy milyen sebesen söpri kukába az általa termelt javakat. Az általános sittesedés... (Könyvbemutató)

Szaffkó Péter
George F. Walker: Szerelmes bűnözők

Ha az ember olyan dolgokban hisz, amiket nem ért meg, akkor szenved.” (Steve Wonder) - Személyek: JUNIOR Dawson 19 éves, Gail udvarlója GAIL Quinn 18 éves, Junior barátnője WILLIAM 45–65 év közötti csavargó, enyhe kelet-európai akcentussal beszél HENRY, „idősebb” Dawson negyven-egynehány éves, kisstílű bűnöző SANDY Miles 19 éves, sovány, fürge mozgású WINEVA Dawson közelebb van a negyvenhez (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
„kutyahűséggel kötődöm a fákhoz”

(Cseh Károly német műfordításkötetéről) Cseh Károly a legutóbbi, a mai orosz költők verseit bemutató antológiája (Atlantisz felé) után újabb fordításkötettel örvendeztette meg olvasóit. Ezúttal német, osztrák és svájci költők alkotásait kínálja a költészet ­– és a Cseh ­­­Károly-i költészet ­– ­kedvelőinek. A kötet esztétikai értékei mellett erkölcsi (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap