Handó Péter
„…valaki helyett…”

Gyurkovics Tibor: Magán-magyar Különös vállalkozás, még ha jubileumhoz köthető is, hogy egy mennyiségében gazdag életművel rendelkező szerző olyan válogatásra szánja el magát, amely különböző időben létrehozott és más-más műfajú alkotásokat rendel egymás mellé. A Gyurkovics Tibor 75. születésnapja közeledtén, 2006-ban megjelent Magán-magyar pontosan ilyen: vers, regény, tragikomédia és a bevezetőt helyettesítő Alibi-részlet (Alibi – A... (Egyéb)

Jankovics Marcell
Új államalapítás - A magyarmegmaradás elve 2/3

Mindenekelőtt állítsuk fejre Marxot! Jó ideje a legkülönbözőbb fórumon, írásban és szóban, nem győzöm hangoztatni stratégiai alapvetésemet: minden bajunk fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpört minden ész- és szívbéli megfontolást, és föllázadt szülője meg az (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai hírlapjai 3/4

A szabadságharc után Bujdosásából szabadulván lassan visszatért az irodalmi életbe, 1850 elején már a Magyar Emléklapokba, a Pesti Röpívekbe és a Magyar Írók Füzeteibe írt. Vahot Imre Remény címmel indított szépirodalmi füzetet, Jókai szerkesztőtársa lett, de dolgozott a Pesti Naplóba és a Magyar Hírlapba is. A Pesti Naplót később azért hagyta ott,... (Publicisztika)


A botfülű Iksz Ipszilon, akiből később Grand Master lett

Prológus Ezt a dolgozatot kifejezetten AA azon levele inspirálta, amelyben egy régi népi, nemzeti, népnemzeti mondást idézett, miszerint: „három a magyar igazság”. - Mindig csöppnyi galacsinokat rágcsált és gyűrögetett. A figyelmetlen szemlélő elsőre azt gondolta, hogy esetleg egy külszíni vájármunka testes eredményét készíti elő exportra, de mi, a bennfentesek tudtuk, hogy ez (Humor)

Jókai Anna
Az öregség küszöbén - Az elsimuló Én

…Folyamatban. Nehéz odaadni magunkat. Nehéz a magnak önmaga árán csírává lennie. Kíváncsi vagyok: mi lehet még? Bennem, körülöttem. Milyen lesz és mikor a halálom? Milyen országot, milyen Földet hagyok itt; bármily soká, nem oly soká? Ha az utolsó percig le tudnám jegyezni „életem folyását” – ez az utolsó percben akkor is megszakadna. A leglényegesebb történés és felismerés – meglehet – így sosem lesz leírható. Minden önéletrajz... (Novella)

Jankovics Marcell
Új államalapítás - A magyarmegmaradás elve 1/3

Mindenekelőtt állítsuk fejre Marxot! Jó ideje a legkülönbözőbb fórumon, írásban és szóban, nem győzöm hangoztatni stratégiai alapvetésemet: minden bajunk fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpört minden ész- és szívbéli megfontolást, és föllázadt szülője meg az (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai hírlapjai 2/4

Életképek Az Életképekben bontogatták tehát szárnyaikat a kezdetben francia rajongással eltelt ifjak; s 1847. július 1-jétől – miután Frankenburg, politikai okokból is, voltaképpen eltávolíttatván, Bécsbe ment – Jókai lett az Életképek szerkesztője, félévenként 700 forintért. Sok verset közölt Petőfitől, negyedévenkénti hat költeményre (50-50 forintért) szerződtette is őt. Petőfi... (Publicisztika)

Adorján András
Versek az ÉLET(em)ről

Apróhirdetés – Dúlt életem – Éltem pedig – ÉLET (Rezümé) / Éltem pedig, mindenki mondja, / Ekkora összeesküvés csak nem létezik? / És bevillan valóban egy-egy kép néha / Majd csak egy horzsolás, és lelkem vérezik / / Szép is volt? Biztos - nincs kész a mérleg / Foszlik az emlékezet, fakul, a szem, hozzávakul / - A nincs füstjébe gomolyogva vész el - / Mondhatatlan a fájdalom, amivel magad elé nézel / / A zuhanásodnak nincsen féke / Hogyha egyszer (Vers)

Jókai Anna
Az öregség küszöbén - A látvány és a tények

„Harmonikus, derűt sugárzó egyéniség” – ezt írják. Egy kissé meghízom. 1983-ban újra férjhez megyek. S. a lánykoromból, a „kalandos”éveimből bukkan fel, harmincnégy éven át lappangó ifjúkori érzelmekkel. Áldozatos szerelmű társ. A gyakorlati gondokat átveszi. Élete központjába helyez, s mint eledelt, önmagát önzetlenül nekem odakínálja. De én „nem falom fel”, hálás vagyok, ezt megtanultam. Az anyám... (Novella)

Eperjes Károly
"Az igazat mondd, ne csak a valódit" 22/25

- Amikor én Ady verseit olvasgattam, arra gondoltam: lenyűgöző, hogy micsoda Isten-tapasztalatokra jutott! Ugyanakkor majdnem minden istenes versében érezhető, hogy ezeket nem tudta igazán a lelkébe építeni. Babitscsal más a helyzet: ő is bejárta a maga vándorútját a hitben, de el isjutott Isten megértéséhez. - Ady is, Babits is kivételes tehetségű költő, de mások voltak az eszközeik és a lehetőségeik a hit... (Könyv)

Horváth Lajos
Egy iráni kereskedő Magyarországon és a Bizánc elleni magyar-besenyő hadjárat 934-ben 2/2

3. A magyar-besenyő megbékélés és szövetség A magyar szállásokat ért nándorfehérvári városlakók által elkövetett támadás hírére a magyar-besenyő fegyveres konfliktus befejeződött. Feltételezhetően a magyar fél kezdeményezte a békét, annak következtében, hogy elhatározta a város megbüntetését, illetve ezen (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai hírlapjai 1/4

„Elaludt…” mondta csendesen Stricker Mór, a háziorvos, s mi, a folyosón várakozó újságírók tudtuk, hogy ez mit jelent. Jókai meghalt! Április 25-én lett rosszul, ágynak esett, s napok múltán tüdőhurut tört reá. Május ötödikén, a mai napon mintha jobban lett volna, A lőcsei fehér asszonyt kérte, drámát akart írni belőle; aztán estefelé állapota hanyatlani kezdett, s este 9 óra 20... (Publicisztika)

Jókai Anna
Érettkor - A táguló Én

Mindent, ami engem ért – s amit bizonyára megérdemeltem –, mások javára kell fordítanom. Az írás nem eszköz – de a legmagasabb rendű eszközként is használható. Ki kell törnöm önmagam bűvöletéből. Egy jottányit sem szabad engednem abból a meggyőződésből, hogy – az esztétika törvényei szerint ugyan – az irodalom hír-adás; az érvényes lét lehetőségének hívása, a látszatéletek ébresztése. Ha nem fogadják be, hát nem. Ha (Novella)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / /Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő B
1907 május 17-én született Dsida Jenő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap