Ujlaky István
Csak tárgyilagosan! (jegyzet)

Különös írást vehet kezébe a História című folyóirat egyik még tavalyi számának olvasója. A Benes dekrétumok – szlovák szemmel címen felvezetett, Megszabadulás a kisebbségektől konkrét címmel ellátott szöveg szerzője Stefan Sutaj. Szép is az, ha a szomszédnépek megismerhetik egymás álláspontját! Mi Sutaj úr gondolatait olvashatjuk, s valószínűleg cserébe Glatz Ferenc vagy valamely munkatársa szerepelhet a paralel szlovák lap... ban. Amúgy Sutaj történész a legkevésbé sem vádolható (Egyéb)

Kaslik Péter
A Benes dekrétumok – tegnap, és ma 1.rész

Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe. Edvard Benes egyik életrajzírója1felteszi a kérdést: hogyan jutott a fényes politikai pályát be befutott Edvard Benes oda, hogy pályafutásának végén, kitoloncoltatta (Publicisztika)

Kaslik Péter
A Benes dekrétumok – tegnap, és ma 2.rész

Benes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe. (Publicisztika)

Kaslik Péter
II. A Benes dekrétumok megerősítése – Európa szégyene 3. rész

A Benes dekrétumok megerősítése, ma már nem a dekrétumok előírásainak a végrehajtására vonatkozik, hiszen kétszer ugyanazokat az embereket tényelegesen kiűzni ősi szülőföldjükről lehetetlen. A Benes dekrétumok megerősítése, ma a kollektív bűnösség elve mellett való további elkötelezettséget jelenti. Edvard Benes, egyik 1942-ben írott, utolsó akaratának, és vég... rendeletének szánt okiratában a következőket írja: „Legyetek hűek Masaryk és az én politikámhoz, és minden jó lesz.”8 Masaryk és Benes politikai (Publicisztika)

Kaslik Péter
II. A Benes dekrétumok megerősítése – Európa szégyene 4. rész

A Benes dekrétumok megerősítése, ma már nem a dekrétumok előírásainak a végrehajtására vonatkozik, hiszen kétszer ugyanazokat az embereket tényelegesen kiűzni ősi szülőföldjükről lehetetlen. A Benes dekrétumok megerősítése, ma a kollektív bűnösség elve mellett való további elkötelezettséget jelenti. A Benes dekrétumok és Európa. - Az Európai Unió jogi szakér... tőinek véleménye13szerint a Benes dekrétumok nem jelentenek akadályt a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióba való felvételéhez. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Juhász Gyula Emléknap

Juhász Gyula a Nyugat első nemzedékének nagy költője, csöndes, szerény művész volt, aki mindig önmagával küzdött. Babitscsal, Kosztolányival indult, velük és Adyval lett híres költő. Versei a művészet szépségének, a nyelv erejének bizonyságtevői, megállásra-elgondolkodásra késztető segítői – s ezért – a bennük megírt-megvallott minden fájdalom, bánat és csöndes szenvedés ellenére is örömöt és re... ményt kínálnak. Ez az igazi költészet adománya. (Hírek)

Szerkesztő B
1883. április 4-én született Juhász Gyula költő

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. - Élete - Juhász Illés (1853–1902) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született. Anyai nagyapja Kálló Antal volt. 1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én je... lentek meg első versei a Szegedi Naplóban (Hírek)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Trianon

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. - Juhász Gyula: Trianon // Nem kell beszélni róla sohasem, / De (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Imádság a gyűlölködőkért (Juhász Gyula)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelküle... tünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Szerkesztő A
Tormay Cécile: A régi ház 3/15

A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirán­dul­tak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap