Szerkesztő A
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét.... (Vers)

Szerkesztő A
1928. november 7-én elhunyt Tóth Árpád költő

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.)[1] költő, műfordító. Életrajza 1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített Kossuth szobrokat, ennek köszönhető a család eleinte (Hírek)

Bakay Kornél
Középkori jogfosztások a Szent Korona országában?

Ha azt nem is állíthatjuk, hogy manapság az ország az alkotmányozás lázában ég, annyit azonban talán szabad mondanunk, hogy a szokásosnál nagyobb figyelemmel fordul a magyar és a nem magyar közvélemény a magyar alkotmányba foglalandó alapelvek felé. Változik-e majd az új magyar alkotmány a lényegi kérdéseket illetően? Vagy marad régiben a bús... (Tudomány)

Szerkesztő C
Kormorán - Hazafi

See video

Szerkesztő A
Wass Albert: A csodaszarvas

A Kráter Műhely kiadása: Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörűszép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta. Két nagy folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal... (Könyvbemutató)

L. L. Levente
Magyarország ma

Mondd, barátom, hol a mi hazánk?// Ez lenne Árpád, s Petőfi földje,/ Hol Himnusztól fakadt szemünk gyöngye,/ Hol Istentől térden állva kértünk/ Áldást a magyarra, s haltunk-éltünk?// Mondd, barátom, ez hát a haza,// Hol bírákká lettek a gazok,/ S bilincsben sínylődnek igazok,/ Testvér testvérnek vájja szemét,/ S búzát takar a tonna szemét,// Hol disznó gyöngyöt kap ebédre,/ Kereszt, korona száll szemétre,/ Hol oroszlánból lettek nyulak,/ S rabló kirabolt hátán mulat,/// Hol taplóvá vált... (Vers)

Szondi György
Hriszto Bojcsev: Madárezredes

Negyedik kép A betegszoba. Az Orosz néz ki az ablakon, a Doktor pedig – vele szemben ül – kórlapját olvassa egy dossziéból. DOKTOR (olvas) Dmitrij Minkin Fetyiszov, 49 éves. Apja orosz, anyja – bolgár. Tisztiiskolát Bulgáriában végzett, Főtiszti Akadémiát a Szovjetunióban. Önkéntesként szolgált Boszniában, ahol elveszítette családját és súlyos skizofrén depresszióba esett. Két éve nem beszél. Élő rokona Bulgáriában nincs. (Fetyiszovra néz.) (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Zsófia asszony padja

Van egy fehér kőkereszt a kertben, közvetlenül a vasráccsal körbevett, szépen gondozott Kazinczy-sír és a masszív emlékoszlop között. Olykor elálldogállok a kereszt tetején, s onnan hallgatom az éjszakát. S közben arra gondolok, akié ez a kereszt… Megelevenedik előttem a múlt, s egy kislányt látok, fodros ruhában, bongyor hajjal, magas széken ülve s láblógatva. Előtte egy... (Egyéb)

Doma-Mikó István
Újratöltve: A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben." Az én koromban a Rokumékant a Tékoku... (Riport-tudósítás)

Bogár László
Rendszerváltás kérdőjelekkel 7/23

7. Végjáték - Szimbolikusnak is tekinthető, hogy szinte ugyanabban a pillanatban, amikor Magyarország hivatalosan is a Nemzetközi Valutaalap tagjává válik, 18 éves uralkodás után meghal Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. A szovjet birodalom zsákutcás globalizációs kísérlete során az általa szimbolizált birodalmi haditársadalom és annak gerontokráciája valójában képtelen volt megérteni a világhatalmi... (Könyv)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Veres Tamás - Útitársak

A gőzös pöfékelve, nagy zajt csapva gördült ki a Nyugati pályaudvarról és kezdte meg útját az országban másodikként megépített Budapest-Szolnok vasútvonalon az ezernyolcszáznegyvennyolcadik esztendőben szeptember huszonnegyedik napján. Az egyik peronon idős, szakállas bácsika állt és pipázott. A pipadohány illata összekeveredett a mozdony füstjének... (Novella)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 1/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, magyar és lengyel főnemes, 1741-benszületett Nyitra megyében, Verbón, családja ősi birtokán. Atyja gróf Benyovszky... (Könyv)

Lukáts János
Szigetvár

Kaposvár után átkelünk a Zselic erdőhátú, gyönyörű dombságán, ahol a völgyekben patakok futnak, amelyek tavakká duzzadnak. A táj aztán elsimul, a patakok a Dráva felé kanyarognak tovább. Éppen itt fekszik Szigetvár. A honfoglalás után Botond törzse birtokolta a környéket, az Árpád-korban Sziget volt a város neve, a Szigeti család tudta magáénak, nyilván a városról kapták a nevüket, összetartoztak, miként a város és a vár is. (Egyéb)

Fehér József
Őseimnek útját járom

Hol apám a kaszáját fente,/ s a kalászok ledőltek elébe/ minden suhintástól rendre/- ott van hazám!// Hív és visszavár,/ ezer szállal köt magához e táj.// Illatot ébreszt, hangot idéz,/ amerre járok, minden emlék./ Anyám siet most újra elém./ Lehajol s gyengéden megölel;/ kévét köt megfáradt kezeivel.// Apám izmos vállait látom,/ mozdul a karja, átnyúl a tájon;/ s villára ölti múltat a mához./ Kezétől magasodik már is/ kévékből emelt katedrális.... (Vers)

Szerkesztő B
"Wass Albertnek meg vannak számlálva az évei"

A mai nap megdöbbentő cikk jutott el hozzánk. A Bencsik András tollából származó mű rámutat, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szimpóziumán miképpen gyalázták nemzeti íróink, Wass Albert, Tormai Cécile, Szabó Dezső és Nyírő József emlékét és munkásságát. Minden derék magyar embernek meg kell ismernie, hogy mi zajlik a gróf Széchenyi István által a nemzet javára alapított intézmény falai mögött!.... (Hírek)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót! / Itt visszalépni nem lehet! (Vers)

Szerkesztő C
November 4-e, az 1956-os szabadságharc leverésének gyásznapja

1956. november 4-én végzetes változás történt Magyarországon. A Wikipédia szavai szerint: "A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a Parlamentben Bibó István marad egyedül, ő képviseli a Magyar kormány jogfolytonosságát. Elhangzik Kádár felhívása... (Egyéb)

Jankovics Marcell
Ötven év kétszáz sorban

Ha jubileum, válogat az emlékezet - - 1956 nyara. A magyar nemzeti bankosok hűtlenségi perében életfogytiglani börtönre ítélt, ’odabenn’ agyvérzést szenvedett édesapám kegyelmi kérvényét elutasítják. Indok: különösen veszélyes. A betegségére való tekintettel a büntetését leszállítják nyolc évre. 1956 ősze. Pannonhalmán megkezdem a gimnázium II. osztályát. A soron következő három évben a diákotthon dekorációja nagyrészt az én feladatom... (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap