Jókai Anna
Franz Kafkától három kristálytöredék

Három apró novella, a tömbből kihasítva. Három kafkai vélekedés az emberről, helyzetéről és lehetőségeiről. Borzongató világ. Mintha jeges téli éjszakán nézné valaki a gyémántkemény csillagokat, a váratlan időben feltisztult boltozaton. Kafka számára nincs a kozmosznak melege. De a mikrojelenségek, a tárgyak is idegenek, tapintásuk inkább a menekülést sugallja, semmint a meghódíthatóság előlegezett diadalát. Franz... (Egyéb)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Khin Olivér - Egy katona naplójából

1848. március 15. Magyarország: kitör a forradalom Pesten… 1848-49. A magyar csapatok sorozatos győzelmeket aratnak a Habsburg csapatok felett… 1849. június: a Habsburg Birodalom nem bírja leverni a magyar szabadságharcot ezért az Orosz haderő segítségét kéri… 1849. június 15. Az Orosz csapatok (közel 200000 fő) átlépik a magyar határt. 1849. június 16. Görgey Artúr tábora (Novella)

Lukáts János
Tapolca, város a hegyek alján

A májusi eső alaposan megfürdette a Balaton-partot, zöldek a fák, a bokrok, vízben állnak a halsütő bódék, a borozók, a sétányok padjai. Esőillat és szélrohamok, a vízen méla hattyúk, a sirályok közül csak a legbátrabbak merészkednek légi kalandozásra. A zord idő a legalkalmasabb csábító az utazásra. A vonat kerülgeti, szinte körüludvarolja a Badacsonyt. A tó hatalmas öble nyújtózott itt valaha, a partján körben hegyek ácsorogtak: a Csobánc... (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 2/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő... (Könyvbemutató)

Lakatos Mihály
Szótlan alszik el

A falu lassan álomba szenderül./ Sötét van nyolc után… Most veszem észre,/ Hogy már nincs soká… hogy csendben elvegyül/ A tájban a nyár egy-két csepp vére./ Utcánként bejárja az éj a falut./ Valahonnan a dombok közt szökött be./ Elaltat mindent, csak a koszos főút/ Zajos néha még, belezúg a csöndbe./ Magatehetetlen, hűvös este van./ A természet áll, és bénultan figyel,/ A derűs nyár csak tűri hangtalan./ Hogy vérzik, aztán szótlan alszik el.// (Vers)

Sajdik Ferenc
Arany János: Házasság (1)

Illusztráció Arany János verséhez. (Humor)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Rózsa János - Ima a Donnál és kétezer kilométeren át

- Tizedes úr! - Parancs főhadnagy úr! - Magához vesz két embert, és alkalmas helyen eltemetik az őrmestert, hősi halotthoz méltó kegyelettel. - Értettem! Kérek engedélyt… - Távozhat. A tizedes távozott. A két embert saját szakaszából választotta ki. Meglepte, hogy közönnyel, majdnem örömmel fogadták a parancsot, közel a frontvonalhoz, partizánoktól nyüzsgő... (Novella)

Bakay Kornél
A király- koronázások eredete kritikai megvilágításban

Bakay Kornél előadása 2006. december 27-én a Magyarok Házában / Történeti közhely, hogy a koronázás szokása és szertartása nyugati eredetű. Ezt igazolja, úgymond, a keresztény egyház kiemelt szerepe, de leginkább a királyok szent olajjal való felkenése, amely a zsidók ószövetségi szertartásaiból származik. (Lásd Áron felkenése a Kivonulások könyvében, Saul,... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 1/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő... (Könyvbemutató)

Jókai Anna
"Mi ez az álom?”

Kosztolányi Dezsőről Az emberek beszélnek: Mint őrültek, tébolydák udvarába, látják az illót, ami semmivé lett, Csak én vigyázok réveteg szemekkel, amíg e tarka zsibvásárt csodálom, mi ez az álom? Kosztolányinak álomtudata volt; amikor írt, legalábbis. Ahogy az álom tükrözi a létet: a megjelenítő szimbólumokban, az irracionális rettegésben, az üröm nélküli gyönyörűségben; de mindig csak a részleteket, mindig szakadozottan! Az éles képek között sötétség. Az élmény töredezett. Az... (Egyéb)

Bogár László
Rendszerváltás kérdőjelekkel 3/23

Az első ciklus 1945-1952 közötti szakasza a legújabb kori magyar történelem talán legsúlyosabb időszaka. A nemzeti vagyonának 40%-át elvesztő ország történelmi mélyponton van a háború után. Anyagilag, mentálisan, morálisan lepusztítva, kifosztva, idegen megszállás alatt, a felemelkedés minden reménye nélkül. Ám akárcsak más földig rombolt országokban – főként a fő vesztesnek számító Németországban és... (Könyv)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Nagy Adrienn - Egy apáca emlékei

Egy szomorú szemű, idős apáca állt a zárda egyik ablakában. Szótlanul nézte, ahogy a távolban villámok fénye világítja meg az alkonyati eget. Tudta, hogy hamarosan a villámlásokat követő ijesztő mennydörgéseket is meg fogja hallani. Mindig is utálta a viharokat. Már kiskorában is félt tőlük, de főleg azóta a szörnyű nap óta különösen gyűlölte őket. Elhúzta a száját erre a gondolatra... (Novella)

Papp Dezső
Az aradi tizenhárom

Október 6-a gyásznap a magyar történelemben. Ezen a napon végezték ki Aradon a császári haditörvényszék ítélete alapján az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvéd tábornokát és Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. A derékba tört életű hősök emlékét a magyar nép soha nem feledte, utcákat, tereket neveztek el róluk, emlékműveket emeltek a tiszteletükre, kivégzésük napját 2001-ben a polgári kormány... (Hírek)

Szerkesztő A
1849 október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést (Hírek)

Turcsány Péter
Az anyaföld transzcendenciája - Elhalasztott mámorok parazsán

Az anyaföld transzcendenciája/ Gy. I. ausztáliai verseskönyvére// Transzcendens ütemek/ lépnek a földön – – –// távolból érkezve, mégis/ az anyaföldön – – –// Elhalasztott mámorok parazsán// Szerelem-csírák karéja veszi körül/ az emberi élet vetemény-fókuszait;/ a rávillanó kedvesség pírba borítja még/ a legridegebb páncélba öltözött/ szíveket... (Vers)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Mészáros Barnabás - Visszavezetés

Történelmi tanulmányaim során rájöttem arra, hogy mindennek van előzménye és oka, valamint minden mindennel összefügg. Ezt a jelenséget szeretném megmutatni olvasóimnak. Kezdjük el a jelentől. Magyarország nem tartana itt, ha nem történt volna meg a rendszerváltás 1989-ben. Ahhoz, hogy a rendszerváltás megtörténjen a kommunizmusnak össze kellett omlania. A kommunizmus azért... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap