Kondra Katalin
Hajnalka

Hajnalka olyan volt, mint a hajnal. A bársonyosan hűvös tekintet, amitől az ember libabőrös lett és a harmatos ajkak, aminek láttán mindenkit elöntött a forróság csak felszín volt, akár a felkelő naphoz hasonlatos arc. Hajnalka maga volt a mélység, a megfejtésre váró titok. Hajnalban kelt. Bekapcsolta a magnót, a kávéfőzőt, a kenyérpirítót és nemsokára a hajszárító is kelletlenül búgni kezdett, így adva mindenki tudtára, hogy indul a nap. Mindez alig fél órát vett igénybe, aztán jött egy éktelen csattanás... (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - IX. fejezet - Zsombort acélabroncs szorítja

Most ismét Lebeé László jószága pusztult. Míg várát vasabroncs szorította – Brüniszkáld még az egérlyukak elé is őröket állított, s újra nagy erőket mozgósított a titkos folyosó felkutatására –, addig a szászok zsoldjába fogadott kunok vörös kakast ültettek a Zsomborhoz tartozó kilenc falu minden házának tetejére. A székely gróf a mellvéden állva tehetetlenül nézte a pusztítást. Dühítette az az igazság, hogy Brüniszkáld részéről az ostromgyűrű csak szükségtelen erőfitogtatás, hisz még a falak puszta védelmére is (Novella)

Lukáts János
Talán a címerállat…?

Hallgatom a hajnali csöndet. Óh, van hallgatnivaló a hajnalon is: az útnak induló neszek, a nap bátortalan mozdulása, a világot ébresztő motorok és madarak első jelentkezése. És van hallgatnivaló a csöndön is: a megszólalás előtti pillanatok, amikor a világ teleszívja tüdejét, hogy egész napra való hangot, hangorkánt legyen képes kikiáltani, kirikoltani magából. De most még,… most még semmi. Behunyt szemmel is érzem, amint futkos a (Novella)

T.Ágoston László
Pótnászút (novella)

Hárman álltak a megállóban autóbuszra várva. Pista, a kefefrizurás, kigyúrt izmú, jóképű, harmincas fiatalember, Feri, a dérütötte ötvenes meg Zsiga, az ülepig érő homlokú, nyugdíjba készülő veterán. – Könnyű már nektek – folytatta a telepen kezdett disputát Pista.– Zsiga bátyám, te jövőre veszed a kalapodat, és ki se ejted többé a szádon a Klim Kft. nevét. A postás minden hónapban a kezecskédbe számolja a dohányt, és süttetheted a hasadat a napon. – Ami a Klim (Novella)

Jókai Anna
Kérdések és válaszok – töredékek

Mi az író felelőssége, ma? / Ezt a felelősséget egyre jobban kétségbe vonják, s ezért egyre erősebb. Senki nem kéri számon, mit beszélünk, hát magunknak kell a magunkét alaposan megrostálnunk. Az író nem statiszta a történendők színpadán – ámbár valószínűleg nem is főszereplő. Ő az örök be- és kiódalgó „doktor”, „diák”, „rezonőr”. Ha nem is hallgatnak rá – a lényeget ő fogalmazza meg. / Ön szerint mi az irodalom szerepe a politikában, és fordítva... (Egyéb)

Bihary József
A paripa testamentuma

Széllel szálló állat ellett,/Táltos tejét sztyeppén szoptam,/Vad mén nemzett szűz hó felett,/Így hát a pusztához szoktam./Emberhorda póráz-pányván,/Harmadfű sem lehettem még,/Vont oda, hol pogány sámán,/Dobbal dobol, késsel herél./Nevet adtak, tűrtem gyáván,/Majd kirúgtam,/fejpúp kinőtt,/Csak egy ült meg Sátán hátán,/Sokszor ostor osztott intőt./Széllel szálló állat ellett,/Vitéz harcost, fehérszemélyt,/Ellenségnek és barátnak,/Így is, úgy is kívánt jó éjt./Ám eljött az ő ideje,/Etelközben a hű... (Vers)

Farkas Molnár Péter
Békés emberek csendje

Karcsit lefektették, megvacsoráztak, forró volt a paradicsomleves – benne rizs –, jó ízű a pörkölt csirkeszárnyból, rizs ahhoz is, galuska illett volna hozzá, de a tojás drága, Klári úgy hiszi azért, mert jön a karácsony. Olyankor felverik az árát mindennek. Károly szerint a felesége sötéten lát mindent, télen egyszerűen drágább a tojás előállítása. Péntek este. Csendes, meghitt, hó, akácfüst és paradicsomleves illatú, még beszélgetnek egy (Novella)

Szerkesztő C
Czakó Gábor - Juhász Zoltán: Beljebb a magyar észjárásba

Czakó Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl. Az új, tárgyilagos módszertani megközelítés megvilágítja a magyar nyelv vizsgálatának elmúlt másfél százados történetét, (Könyvbemutató)

Bige Szabolcs Csaba
Egy régi vendéglő krónikája

Ismerek néhány úgy nevezett konyhaművészt a különböző fogadókból és falatozókból, különösen a külvárosban, akik tudatlanságból, vagy fölösleges takarékoskodásból a mititei masszáját felszaporítják disznó- vagy lóhússal, esetleg birkával. Azonkívül, hogy nem is zsugorodik úgy, mint a marhából készült, távolról sincs meg az a kellemes íze-zamata, mint az igazinak. Másik nagy hiba a fűszerekkel való zsugoriság, különösen, ami a fokhagymát és a feketeborsot illeti. (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
 Adni jó, kapni jó, de nem mindenáron

Anna néni most ünnepelte hatvanadik születésnapját. Ez jó alkalom volt, hogy egy kicsit visszatekintsen élete folyásának, csörgedező patakocskáján. Eszébe jutott fiatalsága. – Amikor én még húsz éves voltam? Azok voltak a szép idők. Elgondolkozott, csinos lánynak ismerték, tették is a szépet neki, ő pedig élvezte ezt a helyzetet. – Szép ruháim voltak! – jutott eszébe, és ahogy a ruhákra gondolt, a szobai szekrényhez lépett. ... (Riport-tudósítás)

Kalász István
Kikből áll az ország?

Nos, miből áll egy ország? Tavakból, hegyekből, görbe utakból, fagylaltból, fűből, városokból… És persze emberekből. És az országot az emberek teszik olyanná, amilyen, nem? Vagyis amilyen az ember mentalitása, olyan az ország? - Azt már tudjuk, hogy az állami pénzt nagyvonalúan lehet költeni, és azt is tudjuk, hogy ennek következményei vannak a közös háztartásra nézve. Eme költekezésre több országot lehet példaként említeni, de most nem tesszük, (Publicisztika)

Jókai Anna
A megvalósulás rokonságai

(Balassi Bálint – Ady Endre) / Mintha ugyanaz a szellemi egzisztencia öltött volna testet Balassi Bálintban és háromszázhuszonhárom évvel később Ady Endrében. Más korban, más körülmények között – de ugyanabban a nemzetben. A személyiség sorsfeladata is döbbenetesen hasonló maradt: részben birkózás az ellentmondásos Én-nel, részben a magyar közösségi lét szolgálata. Beszédesek az egybeesések: Balassi negyven évet élt, Ady negyvenegyet. (Egyéb)

T.Ágoston László
Tiroli tehenek

Egymáshoz bújva, dideregve értek föl a csúcsra, de nem állhatták meg, hogy körül ne járják a hegygerincet. Boglárka még megpróbálta felolvasni az útikönyvből a helyi érdekességeket, meg a körülöttük meredező csúcsok nevét, Berci azonban megcsúszott valamin és majdnem hanyatt esett. Ettől aztán afféle magyaros káromkodásba kezdett. ‒ A hétszentségit, Bogica! ‒ fogta meg a kezét. ‒ Nézd, még itt is van tehénlepény. Hogy kerül ez ide, a világ te... tejére? (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap