Köntös-Szabó Zoltán
Trianon gyermekei (A másodszülött unoka 1983-as, újpesti naplójából)

A Mozgó Világ se vállalja írásomat. A rovatvezető értesített főszerkesztője döntéséről, ami – kedvezőtlen. A főszerk. nem tud azonosulni az írás érzelmi hevületével. Hát akkor fújjon a plattenbe. Nyárnak teljében. Ledorongolós kritika. Szervátiusz Tibor „történelmi-nemzeti” szobrászatáról. Dózsa megégetése – közhely. Krisz... tus kínhalála – közhely. Krisztus kínhalála – közhely. Minden közhely. A Kolozsváron szenvedő emberiség is. Az Erdélyben maradó művészekkel példálóznak. Ők a példák és a kötelező mércék. (Novella)

Lukáts János
Gondok, társak, remények…

Újabb esszéit két kötetbe osztotta Albert Gábor, a két kötetet Ikerkönyveknek nevezte el, és mindkettőben azonos szemlélet szerint osztotta fel írásait. A hármas felosztás (a címben jelzett gondok, társak, remények) érezteti, hogy múlt és jövő, alkotó egyén és segítő közösség egyaránt szerepet kap, vagy inkább: segítségül hívódik ezekben az írásokban. A gondolkodó, gondolatait végleges alakra formázó Albert Gábor az esszé (Novella)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Csonka-Magyarország

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szala
Nemzeti összetartozás napja

1920. június 4.-én a nagyhatalmak rákényszerítették országunkat a trianoni békediktátum aláírására, melynek következtében Magyarország darabokra szakadt, valamint ötmillió honfitársunk idegen nemzetek fennhatósága alá került. Az akkori öt, (jelenlegi nyolc) országban az elnyomásuk folyamatos volt, a helyzetük a mai napig változatlan. A felvidéki magyarok nem szólalhatnak meg saját anyanyelvükön, és a szlovákok egyenesen megvetnek bennünket. (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
Királyi audiencia

Azt mondják, a történelem megismétli önmagát. Lehet, az mindenesetre biztos, hogy az erdélyi dilemma sokak számára ma sem lezárt kérdés. Néha kimondták, gyakrabban nem, de a szívekben változatlanul ott bujkál: miért nem élhet a gyermek ősei országában? Kormányunk válasza elég lakonikus: eddig a határ, punktum, faggassuk inkább a történelmet! Hát én kifaggattam, s vele megboldogult apám elsárgult, 1940-ben írt írt naplóját is, amely immár ugyancsak (Novella)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Szerkesztő B
1976. június 4-én hunyt el Latinovits Zoltán színész

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyikeként tartják számon, s sokan úgy ís nevezik: „a színészkirály” [1] [2]. 1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Az édesapa (Egyéb)

Orosz T Csaba
Pusztavacs

Részlet Csövesrapszódia című előkészületben lévő regényemből. - Még nem volt dél amikor már a vacsi Woodstock helyszínére érkeztünk. Ahogy vonultunk a színpad felé innen onnan köszöntő szavak szálltak felénk. Csak úgy! Mert a 80-as évek csövese ilyen volt. Megjöttél, hát köszöntött. Néhány félig tele üveg is nyúlt felénk. Ezeket hol elfogadtuk, hol viszonoztuk a saját üvegeinkkel. Kiváló helyet találtunk a szinpad közelében egy Nyíregyi csapat mellett. (Könyv)

Bihary József
Kontrasztok

A biológiát nem lehet becsapni! Az egészséges, csaknem rizikó nélküli gyerekszülésnek is megvan a maga ideje. Ma azonban a hölgyek és az urak előbb egzisztenciát teremtenek, olyat, amelyben elsődleges a több diploma, az autó, a külföldi utazgatás meg a flanc. Ha mi, idősebbek annak idején ekként gondolkodtunk volna, akkor ők, unoka korú leszármazottjaink, most nem léteznének. Igaz, a hivatalos közbeszéd mindenben a családsegítést, támogatást deklarálja. Cse... lekednek is. Azonban látványos (Novella)

Jókai Anna
A sorrend és az alkalom

A sekélyes, elsősorban a praktikumhoz szoktatott gondolkodás számára a krisztusi feddés ingerlő. Átsuhan a lelken a szentségtörés: Krisztus, aki maga az Igazság, ezúttal igazságtalan? „Egy Márta nevű asszony befogadta házába. Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült a lábához, és hallgatta szavait, Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: – Uram – méltatlankodott –, nem törődöl vele, hogy... (Novella)

T.Ágoston László
Lány az út széléről

A valódi kérdés az, hogy felbosszantsa-e a fiait azzal, hogy feleségül veszi Sárit, és ráíratja minden vagyonát ─ az ő örökségüket ─, vagy elfogadja a polgármester által ajánlott szociális gondozót, aki naponta meglátogatja őt, mos, takarít rá, megrendeli az ebédjét a falusi vendéglőben. Ha Sárit választja, bizonyítania kell a férfiasságát is. ─ Szegény öregapám… ─ simogatta meg az arcát a lány. ─ Szívből sajnállak. Nagyon üres lehet az életed. És most történt valami? (Novella)

Toót H. Zsolt
Kolozsvári kalifák körében

„Fogalmam sincs, ki volt a nagyapám, csevegett Holló… de mihelyt eszembe jutott, hogy lennie kellett, s a legfeltűnőbb az benne, hogy nyoma sem maradt, lassan összeraktam a mozaikképét. Nagyapám kalandor volt, alighanem keleti származék, görög, török, annyi bizonyos, hogy egy úr az Ezeregyéjszakából. Kalifa vagy dzsinn – így mondta, s higgyétek el, barátaim, komolyan gondolta” – cseveg a csevegő Holló úr, a hall... gatag hegedűs történetét megidézve Sass Elemér, a baritonista Kolozsvári Papp László Holló úr (Novella)

Czakó Gábor
Isten szerény II.

II. rész / Az Úr Jézus nemcsak erőben, hatalomban, bölcsességben múl fölül bennünket. Az előző részben, a vérfolyásos asszony történetében éreztük, hogy a Mester szerénységben is előttünk jár, midőn a csodálatos gyógyulást nem önmagának, hanem a betegnek tulajdonítja: „Leányom, mondta neki, hited meggyógyított. Menj békével." Ez a megállapítás nem holmi udvariasság, s nem is szerénység csupán, hanem az emberi személy nagykorúsítása. Ez a megváltás egyik lényegi vonása. A korábbi vallásokban az ember (Egyéb)

Lukáts János
Apja, lánya, erdeje…

Naplórészletek, erdőrészletek - „Megy a gőzös…” Krónikással és Melindával, vagyis apjával és lányával kanyarog, döcög Egeren át észak felé. A táj meghúzza magát az elegáns Mátra és a markáns Bükk között, ki-kitér az óriások arculatformáló akarata elől, hogy megőrizze önmagát. (Ügyes!) Hivatkozik történelmi érdemeire (Felnémet és Almagyar – de milyen jellemző a két előtag!), felmutatja ma már inkább csak fantáziamozdító romvárát... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Eszmei felüdülés a Zöld Hetesben

Csabai Csaba a napokban alaposan kiírta magát. Úgy érezte, kell egy kis szusszanás, erőgyűjtés. Amíg az asszony távol van, addig egy kis kiruccanást tesz, a két utcával arrébb üzemelő Zöld Hetesbe. Ide szokott időnként betérni. Van ott már jó pár ismerőse, meg ott találkozott azzal az íróféle fickóval is. A gipszes lábával, csak bicegve tudott menni, mondta is a kocsma ajtajában egy látásból ismert ipse neki: - A jó csődőr,... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap