Szerkesztő A
Sinkovits Imre-Himnusz

See video

Szerkesztő B
1928. szeptember 21-én született Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze

Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Öccse: Sinkó László Kossuth-díjas színművész, fia: Sinkovits-Vitay András színművész. Özvegye, Gombos Katalin szintén színművész. Budapesten született Sinkovits Jenő főpincér és Göndöcs Terézia elsőszülött fiúgyermekeként. Kispesten nagyapja meséi mellett nőtt fel. Sinkovits Vince (Hírek)

Papp Lajos
Hazaszeretet, Sinkovits és Latinovits

A gyenge emberek nem tudják elképzelni, hogy vannak náluknál erősebbek. Ha valaki mégis kiválóbb, mint ők, azt csak úgy tudják elfogadni, ha az illetőt beszennyezik, mert akkor lerángatják a maguk szintjére. (Részletek prof. Dr. Papp Lajos szívesbész Legyen meg a Te országod c. könyvéből) [...] ... az ember, ha távolról néz valakit, akkor mindig egy kicsit idealizált képet alkot magában az eszményített személyről. Bennem is így élt ő, így volt jelen, és mindig örömmel néztem, láttam, hallgattam, és igyekeztem (Könyv)

Orosz T Csaba
Apám története (részlet)

1947 komor, nélkülözésekkel, könnyekkel teli nyarát írjuk. A Fábiánháza- Előtelki iskolaudvaron perzselően éget a júniusi nap. Laci kissé sértődötten félrevonult társai elől. Sértődöttségének nem barátai voltak az oka, hanem édesanyja Mária, aki rokonai gondjaira bízva két kisebb gyermekét Lacit és Janit a távoli nagyvárosba ment munkát keresni összedűlő házuk reménytelenségéből. - Kicsi Lacikám! Meglásd hamarosan megjövök és a szép Deb... (Könyv)

Szerkesztő A
Kocsis Sándor Emléknap (Aranycsapat)

Kocsis Sándor olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, ötszörös magyar bajnok, világbajnoki és háromszoros magyar gólkirály, kétszeres spanyol bajnok és kupagyőztes, BEK-döntős kiváló magyar sportembert a World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Méltán lehetünk reá büszkék, hiszen labdarúgói tehetsége, pálya... futása és eredményei ma is példaértékűek a világ futballistái számára. (Hírek)

Szerkesztő B
1929. szeptember 21-én született Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Kocsis Sándor (beceneve Kocka; Budapest, 1929. szeptember 21. – Barcelona, 1979. július 22.) magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. / Pályafutása: Már tizenhét évesen a Ferencvárosi TC első csapatának a csatára volt. 1950-ben a Budapesti Honvédhez küldték, ahol már Bozsik József és Puskás Ferenc is játszott, az 1952-es nyári olimpián Helsinkiben (Hírek)

Szerkesztő C
Barna Erika Viktória: Véghelyi Balázs: Fán függ a világ (könyvismertetés)

Vékony kötet, de nagy súlya van. Súlyát a költő felelősségérzete adja, az a bátorság, amellyel rátekint a még „működő”, de akadozva, fuldokolva működő, a természetet, a lelket pusztító, ember-torzította világra. Véghelyi Balázs erkölcsi tartása, szellemi magaslata rácáfol fiatal életkorára (ki gondolná, hogy mindössze 23 éves!). Szelle... mi-lelki érettsége az éberséggel megélt létéből fakad: „átsüvít bennem a szél: Milyen jövő várhat?” (Havat a porból) Mélyről felfakadó vallomásai (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Tamási Áron Emléknap

Tamási Áron egyik legnagyobb népi írónk ((a szónak nemcsak a kort, irányzatot jelző, hanem a szemléletmódra és nyelvre is vonatkozó értelmében), varázsos világot látó, láttató és teremtő, csodálatos, lélekből fakadó nyelvű művész ő, aki a szépirodalmi stílusnak, a mesemondásnak legnagyobb mesterei közül való. Valami különös, derűt sugárzó hangulat lengi be műveit, olyan szívhez szóló, ben... sőséges, őszinte hangon szól hozzánk, hogy úgy érezzük, mindig is ismertük. És valóban, lelkünkhöz, magyar lelkünkhöz szól ő. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
1897. szeptember 20-án született Tamási Áron író

Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.)[1] Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják. Tamási Áron kisbirtokos, sokgyermekes, szegény székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án Farkaslakán. Apja Tamás Dénes, földműves, anyja Fancsali Márta. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hü... velykujját, ezért a szülők úgy határoztak, (Hírek)

Kondra Katalin
Tamási Áron emléknapra (1897 - 1966)

"Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörű... ségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni.” (Egyéb)

Lukáts János
Húsvéti hazahívás

„Vajda Sándor miniszterelnök úr három erdélyi írónak elsőosztályú vasúti szabadjegyet adatott, egész esztendőre szólót. Így mutatta ki tiszteletét az erdélyi magyar irodalom iránt”. Ezzel az örömteli mondattal indul Tamási Áron könyve, öröm az írónak, aki utazhat, öröm a kortárs román miniszterelnöknek (Alecsandru Voida), aki jótékonykodásával népszerűsítheti magát, öröm az erdélyi magyar irodalomnak, amely iránt így mutatódik ki a tisztelet. A legnagyobb az öröme azért mégis annak az idősödő székely asszonynak (Novella)

Szerkesztő A
Tamási Áron

See video

Szerkesztő B
Tamási Áron: Karácsonyi pásztorocskák

A szabadtűzhelyen, a betlehemi majorban, hajladozik a tűz aranylángja. Csodapásztorok melegednek a tűznél, melynek a fénye átvilágít az időn, és emlékezni serkent engemet is. Tizenhárom éves voltam, s vezére a zsenge pásztoroknak. Ezek a zsenge pásztorok mind korombéli fiúk voltak, akiket gondosan megválogatva vettünk föl a nyájba. Amikor a kör bezárult, kiosztottuk a szerepeket. Elsőnek vezért választottunk, aki majdan, ka... (Novella)

Csata Ernő
Ábel népe jubileumi füzet - Tamási Áron

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron) Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával…és elnyerte a királyságot (Egyéb)

Kondra Katalin
Tamási Áron emlékezetére (Megemlékezés)

Nem volt szerencsém találkozni Áron bátyámmal, mert mire én megszülettem (1975), ő meghalt (1966). Vérrokoni kapcsolat nem volt köztünk, de székelynek a székely bátyja vagy nénje, ángya vagy sógora, esetleg komája. Arrafelé ez is rokonságnak számít. Az iskolában ismertem meg Tamási Áront, a Bölcső és bagoly életrajzi regényén keresztül. Ha a személyével nem is találkoztam, de a szellemével mindenképp,mert az erősen kivilágított az írásaiból, éppen úgy, mint a szülőföld szeretete. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap