Bodor Miklós László
Mestörpista

Gölle község iskolamesterének házában 1900. január 25- én kisgyermek született. István névre keresztelte a helyi esperes plébános, anyai ágon rokonuk. ... Írói élete teljében,1970. június 23-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben több ezer tisztelője vett részt temetésén. Felesége később hamvait Göllébe vitette.Életének, lelki beállítódásának mottója lehetne kései mondata:"Én nem szeretem az erejükben dölyfösködőket, mert tudom, egyszer úgyis elesett és szomorú lesz mindenki. A kemény tekintet (Egyéb)

Kondra Katalin
Róka rege (Fekete István regénye nyomán)

Ahogy a fák levelei hullani kezdtek, Vakarcs érezte, hogy valami végérvényesen megváltozott. Szerette, ha a nap melegíti puha bundáját, de hiába feküdt ki a csillogó fűre sütkérezni, az nedves volt és hideg. Fázott. Közeledett a tél. Vakarcsnak ez volt életében az első. Még nem tudta milyen, ha hidegben, hóban kell élelem után kutatni. Árva kölyökként került az emberhez, aki sokáig gondoskodott róla. Bár ösztönösen tartott tőle, a simogatás kellemes volt, az étel finom, a ketrec biztonságos. (Novella)

Szerkesztő A
Fekete István: Betlehem

A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha meg-megsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka abban az időben. Egyszóval: Betlehem volt. A Szent ... (Novella)

Bodor Miklós László
Göllétől Gölléig (Fekete István Emléknap)

Gyermekkoromban – jóllehet sokat olvastam - nem tudtam semmit Fekete Istvánról. Első könyvét, a Zselléreket soha nem tudta megbocsátani neki az idegen hódítók által hatalomba segített akkori hatalom.Az akkori kultúrpolitika alapeszméje volt: TTT.Megbocsátani TÁMOGATNI valóban soha, TŰRNI kénytelenségből – fogcsikorgatva – a korábbi TILTOTT helyzetből mintegy félrenézve adták ki könyveit.Sorkatona koromban egyik katonatársam (kiugrott papnövendék…) tette elém egyik könyvét.elolvastam, és megváltozott az életem (Publicisztika)

Felber Zsolt
vitéz Somogyváry Gyula: Jaj!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Csata Ernő
A jégtoronyóra - Orologiul de gheață

Doinaș, Ștefan Augustin / A jégtoronyóra - Orologiul de gheață / Az éjszaka derekán felmegyek egy toronyba. / A pókok és a bölcs kuvikok / versengenek, hogy utamat állják nyomban, / őrségükben a keskeny lépcsőfokok. // De ez nem a fülesbagoly vijjogó hangja, / se nem tapló a végzetes szemével, / se nem vad csőrök, mik köpik az olajat, / se nem szárnyak szisztrum zörgőjével, // nem is kard, mi fejemen sandán játszana, / sem a nyelv vak határok közé szorulva, / mi e felkapaszkodásnak ellenállna, / (Vers)

Szerkesztő B
Szőke István Attila: Esküszünk!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Trianon

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. - Juhász Gyula: Trianon // Nem kell beszélni róla sohasem, / De (Vers)

Csata Ernő
A szerelem könyvébe - Pour le livre d’amour

Wikipédia: Laforgue Párizsban a pénztelen fiatal intellektuellek életét élte. Későbbi verseibe jóval több pszichológiát visz, kifejezi a modern szerelem belső küzdelmeit és kielégíthetetlenségét. Ha folyamatosan olvassuk, versei eléggé egyhangúak, verseibe hatalmas tudásanyagot zsúfol. Szerb Antal szerint sértetlen szépségben csak szabadverses, elengedett hangulatú Derniers vers című posztumusz kötete (1890) marad meg, benne két gyönyörű verse: Solo de lune és L'hiver qui vient. (Vers)

Szerkesztő B
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Virághullás Penyigén

Kedves Barátom! Amit kér tél tőlem, most elküldöm. De ne lepődj meg, ha felismered, mindezt nem én ötlöttem ki: mások szavait fogod olvasni. Sokáig és sokat kutakodtam, s végül arra jutottam, hogy én ezt nem tudnám elmondani. Ezért bíztam másokra magam. Két emberre a faluból, két különböző, mégis egyazon világ képviselőjére. Egy parasztra, a természete... sség minden sajátságával és egy orvosra, a maga távolságtartó rálátásával és műveltségével. (Egyéb)

Szerkesztő A
Kiss Dénes Napok

Az ember valós értékét a hiánya mutatja meg. A halála után félbemaradt tevékenysége, vele tűnt cselekményei, hangja, gesztusai és mindaz, amit még megtett, vagy megtehetett volna. A maga után hagyott űr nagysága árulkodik az ember valódi értékéről. Kiss Dénes távozása hatalmas vesztesége a Hazának és a Nemzetnek. Elveszítettük a lánglelkű költőt, aki Petőfi módján kiállt a magyar szabadságért. Az ’56-os forradalom idején, 20 (Hírek)

Szerkesztő B
2013. június 21-én elhunyt Kiss Dénes költő, író, műfordító

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító. Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozális gyermekeként Pacsán. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát. 1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap