Szerkesztő A
Zrínyi Miklós Emléknap

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. (Hírek)

Szerkesztő A
1620. május 1-én született gr. Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozaly,[1] 1620. május 1. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését (Hírek)

Szerkesztő A
Zrínyi dala

Hol van a hon, melynek Árpád vére/ Győzelemben csorga szent földére,/ Mely nevével hév szerelmet gyújt;/ S messze képét bújdosó magzatja,/ Még Kalypso keblén is siratja,/ S kart feléje búsan vágyva nyújt?/ Itt van a hon, ah nem mint a régi,/ Pusztaságban nyúlnak el vidéki,/ Többé nem győzelmek honja már;/ Elhamvadt a magzat hő szerelme,/ Nincs magasra vívó szenvedelme,/ Jégkebelben fásult szívet zár. // Hol van a bérc, és a vár fölette,/ Szondi melynek sáncait védlette,/ Téko... (Vers)

Béres Attila
A híd, ami elég közel volt…

Az időjárás nem volt kimondottan kegyes ezen a napon, de ezt a legtöbben nem bánták. Gyengén szállingózott a hó, és mintegy fehér lepelbe borította a tájat, lecsökkentve még a látótávolságot is. Katonák ezrei gyalogoltak a jeges úton, lovak ezrei taposták az utat előttük, utat törve a fagyott és vékony hólepellel borított tájon. A felderítők pár órával a sereg előtt jártak már, mint valami kísértetek, köpenyeikbe burkolva némán lovagoltak a csendes téli tájba. (Novella)

Makk György
Sötétzárkában

A sötétség minden félelem alapja. Az emberiség történetében mindig nagy szerepet játszott a napfogyatkozás, melyet több esetben a természettudományos ismeretek birtokában konspirációs célokra használtak fel, mint például Prus írja Ramszesz koráról A fáraó című könyvében. A vallások is mind a sötétségből indulnak ki (Khaosz), ami nem más, mint az emberiség, valamint minden lény félelme a sötétségtől; hiszen éltető elemünk a fény, Földünk közvetlenül a Nap energiájára van utal... va, így (Publicisztika)

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály Napok

Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)

Szerkesztő B
1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó,[1] Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette (Hírek)

Szerkesztő A
„Ecsetjén új fényt nyernek a színek…”

Örömteli, hogy Munkácsy Mihálynak a világ számos városában vannak közszemlére bocsátott képei, emléktárgyai. 1992-től a festőművész szülőházának a helyén felépített lakóház homlokzatán magyarul olvasható az emléktábla eredeti szövege, s 1994-től a Munkácsi Művészeti Iskola (Rákóczi-kastély) is felvette a nagy festő nevét. Ettől az esztendőtől egy mellszobor is emléket állít a központban, a valamikori or... szágzászló helyén,... (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
Munkácsy Krisztus-képei Amerikában

A Krisztus-trilógiát senki - még Munkácsy Mihály - sem látta együtt, egymás mellett. A két első kép, a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884) 1889-ben, a párizsi kiállításon volt látható utoljára Európában, a befejező darab, az Ecce homo 1896-ra készült el, s "járt" ugyan Amerikában is, de soha nem állt két párdarabja mellett. A trilógia hányatott sorsáról, amerikai útjáról emlékezünk most meg. Mint ismeretes, a Krisztus Pilátus előttet Karl Sedelmeyer, a ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály

See video

Kárpátalja-szerkesztő
Munkácsy Mihály és Munkács

A művész csak öt évet töltött a Latorca-parti városban, de magával vitte a nagyvilágba Munkács kisugárzását, hangulatát. 1880-ban pedig a város díszpolgárrá választotta Munkácsy Mihályt. Az avatóünnepségre Párizsból Munkácsra érkezett festőt díszkapuval fogadták, fáklyásmenetet tartottak, a ma is álló Csillag szállodában – bált rendeztek a tiszteletére, s a régi, mára elbontott városházán került sor az ünnepélyes díszpolgárrá avatásra. Ezt Munkácsy Mihály később élete legnagyobb élményének nevezte. (Tudomány)

Kühne Katalin
Ecce homo

Munkácsy Mihály városunkban élt gyermekkorában. Büszkék vagyunk rá. Híres műveit megismerhettem, néhányat múzeumunk őriz. Az művész nehéz életéről és az Ecce homo c. művéről írtam le gondolataimat, amit ez a csodás alkotás keltett bennem. - Diák korom egyik legemlékezetesebb osztálykirándulása alkalmával látogattunk el Debrecenbe, a Déry Múzeumba. Ott láttam először Munkácsy Mihály passiósorozatát, az Ecce homo-t, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota ... (Egyéb)

Fedák Anita
Munkácsy kiállítás a munkácsi várban

A tárlat anyagát képező 27 Munkácsy-alkotás mellett, melyek a Munkácsról elszármazott, jelenleg New Yorkban élő Pákh Imre tulajdona, a festőnek a Magyar Nemzeti Galéria által őrzött 20 képe, illetve a Kárpátaljai Megyei Boksay József Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő Farizeus-fej tanulmány is megtekinthető. A kiállítás anyagát képezik a művész életéhez kapcsolódó dokumentumok is, amelyek a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból érkeztek a Latorca-parti városba. (Egyéb)

Zalán Tibor
Színház

Mi is az a színház? Ahol emberek játszanak embereknek. Úgy tesznek, mintha. A színház tehát a mintha művészete. És ha ezt a minthát minél jobban elhiszik az emberek, annál inkább működik ez a színháznak nevezett forma. A színház tehát a hiszékenyek és elhitetők találkozási helye. Nem véletlen, hogy a reformációban nem engedték a színházakat működni, aki hitet, az hazudik, aki hazudik, az tisztességtelen ember, aki tisztességtelen ember, mert hazudik, nem lehet jó ke... resztyén. Hogy csak Debrecent említsük föl. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Közösségi perspektíva rabjai

Egyszerű a struktúra: Az ideával kezdődik. Minden közösséget valami homályosan derengő, közös elképzelés vonzása alakít ki. A Nagy Tanítómester köré sereglenek ilyenkor a szomjas lelkek, mert világosan akarnak látni, és mindig van valaki, aki aránylag világosan lát. Kérdésközösség ez. Kérdeznek a tagok. Majd vitatkoznak, hogy jobban megértsék a dolgokat. Majd megoszlanak a véle... mények. Majd a legügyesebben vitatkozó köré kezdenek csoportosulni sokan (Publicisztika)

Szerkesztő C
Wass Albert: Attila halála

Fehérvárott a vezéri tábor ünnepre készülődött. A díszsátrak előtt hatalmas tábortüzek égtek. Az odavezető utakat sok nyelven beszélő rabszolgasereg takarította és öntözte. Legények lovat és szerszámot tisztítottak. Asszonyok elővették kincses ládáikból ünnepi díszruháikat. Attila Úr lakodalmára készülődött Fehérvár. A tábor nyüzsgött a vidámságtól és izgalomtól. Még Attila száz asszonya is kíváncsi várako... zással tekintett az ünnepség elé. (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap