Szerkesztő A
Szabó Dezső Emléknap

Szabó Dezső a magyar irodalom különleges tehetségű alkotója. Életművének megítélése ellentmondásos és átpolitizált, a vélemények többnyire politikai vagy ideológiai szempontból közelítenek, és kevesebbszer esik szó a szövegek művészi-esztétikai, erkölcsi értékeiről. Szabó Dezső az Eötvös Kollégium magyar-francia szakos hallgatójaként tanult (akkor volt ott egyetemista Szekfű Gyula, Horváth János és Kodály Zoltán is). A Nyugat közölte (Hírek)

Szerkesztő B
1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső író, kritikus, publicista

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. - Életpályája - 1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait ma... gyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, (Hírek)

Fedák Anita
Szabó Dezső, az ungvári gimnáziumi tanár

„Roppant szigorú oktató volt, megvetette a lustákat, hanyagokat, kötelességmulasztókat, és ennek gyakran hangot is adott. Különben nem volt az emberi jóság mintaképe: szerette kigúnyolni a gyenge diákokat, ha kellett, irgalom nélkül büntetett, és erre igen változatos módokat eszelt ki. A Kálvárián lakott, a sírkerttel közvetlenül szomszédos utolsó házban, és azoknak, akik nem készül... tek el az órára, pontosan éjfélkor kellett megjelenniük az ablaka előtt, be (Egyéb)

Csata Ernő
Szabó Dezsőre emlékezem

Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". Vegyész nem láthatja olyan tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat olyan ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

A magyar képviselőházban a közönség fulladásra zsúfolta meg a karzatokat. Ott volt az arisztokrácia, a magas klérus, az előkelő polgári és katonai társadalom színe-java és a teljes külföldi képviselet. Az újságírók padjain minden helyen két újságíró ült és mindenik hat ceruzát tett a zsebébe. A levegőben a történelmi pillanatok nagy várakozása feszült. Mindenik párt interpellációt jelentett be a makucskai feltámadás ügyében, mely... (Novella)

Szerkesztő C
Szabó Dezső: Nincs menekvés

Szabó Dezső: Nincs menekvés - Az 1917-ben írt kötet elementáris erővel hatott megjelenése idején, hiszen lélektani világa a magyar századvég irodalmának és Turgenyevnek a hatásait mutatta. Monarchia deja-vu? Korszakkritika? Kor kritika? Talán mindez együtt egy felbolydult világban, mementó egy felbolydult világról… A kitűnő társadalmi regény író-újságíró főszereplőjének kálváriajárása csak keret a kíméletlen társadalomkritikához, mely ijesztő tükör a farizeus, századelőbeli (poszt)dzsentriről, a pesti (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Karácsony Kolozsvárt

Az 1932-ben keletkezett regény egy sikeres író hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi szálat. A koldustörténet persze írói fikció, Szűcs Barnabás író Canossája metaforikus olvasata a 30-as évek társadalmi viszonyainak, ahol megmutatkozik a társadalmi ranglétra belső konfliktusrendszere. S miközben az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, mindvégig é... rezzük: a főhős próbálkozásai ... (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
Wass Albert a magyar jövő iránytűje

Wass Albert életművének megbecsülése és nemzeti önbecsülésünk egy alapvető kérdés párhuzamos tételei. Önértékelésünk része és – műveit megismervén – beteljesítője az Erdélyben született író minden mondata, minden munkája. Trianon előszelének, Kolozsvár román megszállásának sokkja tíz éves korában érte, s élete további nyolcvan esztendeje e magyar és Kárpát-me... dencei traumára adott válaszkísérletek sora volt. Versben, oratóriumban, (Publicisztika)

Szakács István Péter
Homokszemcsék, köd és betűk

„De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak – az az, hogy azok a semmirevaló kommunisták megháborgatták egy ördöngös nagyúrnak a nyugodalmát, s ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve míg világ a világ, kísértet járja ám holdtöltekor a falut! S akik oda építenek majd házat maguknak a kastély helyére, azoknak nem hagy békét az ördöngös kísértet, míg a (Egyéb)

Szerkesztő A
Kandó Kálmán Emléknap

A mai ember időmániás: az amerikaiak még az időt is pénzben mérik, de nyomukban lassanként – vagy igen gyorsan – az egész világ így tesz. Mindenki mindent most azonnal, sőt tegnapra vagy tegnapelőttre akar. Ebben a felfokozott, idővel együtt siető kényszerben, vagy éppen az időt is megelőző kényszerben nagy jelentősége van a gyors utazásnak. A gyorsaság mellett meg a kényelemnek. A vasúti személyközlekedés gyorsaságát és kényelmesebbé – tisztábbá és füstmentessé – tételét Kandó Kálmánnak köszönheti a világ. (Hírek)

Szerkesztő A
1931. január 13-án hunyt el Kandó Kálmán, magyar mérnök, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője

Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1869. július 8-án született Pesten Kandó Géza és Gulácsy Irma gyermekeként.[1][2] Régi nemesi családból származott, nagyapja Kandó József (Egyéb)

Koczeth László
Szobor helyett - Wass Albert emlékére

Ember jött le a Hegyről, / Bukó szél sodorta égígérő fák közül, / Kesernyés, boksaillattal telt levegőben, / Bogáncs és mácsonya között / Keresvén, az örökké nyíló virágot, / S talált, békétlenséget, panaszt, / Hontalanok szomorúságát. / Vad sziklák között / Csendes furulyaszó, / Szárnyával tájat simító madár, / Forráshoz inni járó Csodafiú-szarvas, / Kerekre koptatott kavicsú, / Magyarul muzsikáló patak, / Körtáncot járó lepkeraj, / Itthon vagy, / Hazaérkeztél. (Vers)

Szerkesztő A
A doni áttörés tragédiájának emléknapja (1943. január 12.)

A Don-kanyari tragédiát követően szinte minden magyar családban gyászoltak valakit. A fogságba esettek számáról a mai napig nincs pontos adat. Zúgjanak ő értük is a harangok, az elesett hős katonák áldott emléke legyen velünk! Emelt fővel emlékezzünk a keleti hadszíntéren megölt, megsebesült vagy fogságra ítélt magyar katonákra, akik a Haza védelme mellett a vörös gyilkos, a kommunista eszme ellen is harcoltak. Rájuk sokáig csak titokban lehetett emlékezni, de még napjainkban is az idegenek fájdalma (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap