Adalberto
Krasznahorka sziklái

Történt egyszer réges-régen, amikor még manók laktak a Krasznahorka várában és onnan ijesztgették a környék lakóit. Akinek csak tudtak, borsót törtek az orra alá. Minden nap más és más csintalanságot eszeltek ki bosszantsák az embereket. Nem kegyelmeztek senkinek. A kicsi manók nagyon boldogok voltak, ha sikerült valamelyik tréfájuk. Egymással versenyeztek, ki a legügyesebb. Este, amikor az égen kigyúltak a csillagok és az öreg Hold sápadt fényével bevilágította a vár vastag, magas falait a sok, kicsi manó (Egyéb)

Csata Ernő
Esti mese

- Anyuuu, kérlek mondj egy mesét! / - Mit szólnál a Piroska és a farkashoz? / - Nem szereteem! Egy elkényeztetett, szófogadatlan leányka miatt, a vadász megérdemelne több év börtönt. / - A vadász azt tette, amit kellett, megmentette a kislányt és a nagymamáját a farkas gyomrából. / - …megszegve az Állati jogok egyetemes nyilatkozatának 3. pontját, amelyik kimondja, hogy egyetlen állatot sem szabad kínozni. / - Ha így veszed, akkor a Kecske és a három gida mesében a farkas is törvényt sértett… (Humor)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Fekete István Emléknap

Fekete István a természetleírásnak, a teremtett világ bemutatásának egyik legnagyobb mestere irodalmunkban. Avatott ismerője a természet titkainak, a vadászatnak, halászatnak, a magyar földnek. Termékeny és sokoldalú író volt, Jókai után az ő műveit olvasták a legtöbben; művei nyelvezete olvasmányos, gördülékeny, sok helyütt költői; stílusa a legkiválóbb prózaírók sorába emeli a szerzőt. Fekete Istvánt a szakirodalom, a hivatalos kánon nem tartja számon a (Hírek)

Szerkesztő B
1900. január 25-én született Fekete István író

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kia... dásban jelentek meg könyvei.[1] - Életrajza: 1900. január 25-én, a Somogy megyei Göllén született, Fekete Árpád taní (Hírek)

Lukáts János
Édenkert az ingoványon

Fekete István: Tüskevár Ha egyszer valaki számba venné, hogy hány magyar regény- vagy prózarészlet játszódik mocsárban, nádasban, ingoványon, - meghökkentően nagyszámú gyűjteményt kapnánk. Arany Toldijától kezdve, Jókai: Névtelen vár, Mire megvénülünk, Mikszáth: Két koldusdiák, Móra Ferenc: Rab ember fiai c. regényein keresztül, Szabó Pál XX. századi Ahogy lehet-je is kitüntetett figyelemmel fordul e szélsőséges természeti környezet felé. (Könyvbemutató)

Bodor Miklós László
Mestörpista

Gölle község iskolamesterének házában 1900. január 25- én kisgyermek született. István névre keresztelte a helyi esperes plébános, anyai ágon rokonuk. ... Írói élete teljében,1970. június 23-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben több ezer tisztelője vett részt temetésén. Felesége később hamvait Göllébe vitette.Életének, lelki beállítódásának mottója lehetne kései mondata:"Én nem szeretem az erejükben dölyfösködőket, mert tudom, egyszer úgyis elesett és szomorú lesz mindenki. A kemény tekintet (Egyéb)

Kondra Katalin
Róka rege (Fekete István regénye nyomán)

Ahogy a fák levelei hullani kezdtek, Vakarcs érezte, hogy valami végérvényesen megváltozott. Szerette, ha a nap melegíti puha bundáját, de hiába feküdt ki a csillogó fűre sütkérezni, az nedves volt és hideg. Fázott. Közeledett a tél. Vakarcsnak ez volt életében az első. Még nem tudta milyen, ha hidegben, hóban kell élelem után kutatni. Árva kölyökként került az emberhez, aki sokáig gondoskodott róla. Bár ösztönösen tartott tőle, a simogatás kellemes volt, az étel finom, a ketrec biztonságos. (Novella)

Bodor Miklós László
Göllétől Gölléig (Fekete István Emléknap)

Gyermekkoromban – jóllehet sokat olvastam - nem tudtam semmit Fekete Istvánról. Első könyvét, a Zselléreket soha nem tudta megbocsátani neki az idegen hódítók által hatalomba segített akkori hatalom.Az akkori kultúrpolitika alapeszméje volt: TTT.Megbocsátani TÁMOGATNI valóban soha, TŰRNI kénytelenségből – fogcsikorgatva – a korábbi TILTOTT helyzetből mintegy félrenézve adták ki könyveit.Sorkatona koromban egyik katonatársam (kiugrott papnövendék…) tette elém egyik könyvét.elolvastam, és megváltozott az életem (Publicisztika)

Szerkesztő A
Fekete István: Betlehem

A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha meg-megsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka abban az időben. Egyszóval: Betlehem volt. A Szent ... (Novella)

Jókai Anna
A humorról

Látszatra semmi közöm hozzá. Vicclapokat nem olvasok, tréfán ritkán tudok nevetni, az adomázó embert részben csodálkozva, részben némi irigységgel és ellenérzéssel figyelem. A más bőrén csattanó „sztorikat” nem szeretem – csak a mesélő öniróniája az, ami tiszteletet ébreszt. Vagy a bölcsek derűje – de ettől még nagyon messze vagyunk. Sokáig azt hittem, sem az életemben, sem az írásaimban nincs humor; barátaim, olvasóim világosítottak föl: gyakran a legdrámaibb... (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

„Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival. / A mátyás és az őz meséje / Erdők könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-9735-34-7 / Keménykötésű ár: 1400 Ft, Puhakötésű ár: 680 Ft, Terjedelem: 24, Kötés: Keménytáblás, Szerző: Wass Albert (Könyv)

Kő-Szabó Imre
Teendők a tökéletesség oltárán

K. Ferenc magyar tanár elmúlt ötven éves, amikor megkérdezték tőle, honnan az a tömérdek ismeretanyag, költőkről, írókról, azok életéről, munkásságukról. Azért tették fel ezt a kérdést, mert K. Ferenc óráit hallgatni élvezet volt. Érdekesen, közérthetőn beszélt, sok-sok színes történetekkel szőtte át mondandóját. – Ezt apámtól örököltem! – mondta egyszerűen. – Nála a tökéletességre való törekvés, olyan volt, mintha levegőt venne az ember. Érdekelte minden, ő is tanárember volt. ... (Novella)

Csata Ernő
Szerettem - Am iubit

Labiş, Nicolae: Szerettem... / Am iubit... // (Csata Ernő fordítása) // Szerettem mióta vagyok / Nyári ég, ha tisztán ragyog, / A bozontos rekettyéket, / Szivárványokat a bércen / Vagy az erdőket oly mélyen, / Megdermedten, hófehéren. / Kedveltem a rónaságot, / Ahol láttam délibábot, / Vagy a magas hegygerincen / Villámokat szép körívben, / És a darvak vonulását, / Magasságok nagy nyugalmát, / Törpefenyők makacsságát, / Felhők ölelő foszlányát. // (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap