Doma-Mikó István
Tora-tora-tora!

Exkluzív riport a Pearl Harbort megtámadó vadászpilótával. - A tora japánul tigris, háromszor mondva pedig a jelszó, amely 1941. december 8.-án elindította Pearl Harbor bombázását, s ezzel Japán hadba lépését Amerika ellen. A hatvanas évek bestsellere lett az eseményeket felelevenítő Tora-tora-tora című könyv, 1970-ben pedig nagy sikert aratott megfilmesítése. Mindkettő megemlékezik Muranaka vadászpilótáról: "Fucsita kapitány egyfolytában a felderítőgépek (Riport-tudósítás)

Balogh Bertalan
Kínaiak és japánok

A kínai a világon a legszorgalmasabb hangya. És barátságos, és dolgozik, mint a megszállott, és gazdag lesz és akkor is szorgalmas marad. New Yorkban a legjobb kiszolgálást tőlük kapja az ember. Van például egy öreg fodrász, akinek a kirakatában ott a tábla már legalább három évtizede: "Sosem vagyok zárva". És valóban, nyugodtan elmehet oda nyiratkozni az ember akár éjfél után háromkor is. Fölkel az öreg, és megcsi... nálja. Még mosolyog is hozzá. Unokaöcsémnek viszont egyszer a Honeywell cég képviseletében (Novella)

Szerkesztő C
Gyurkovics Tibor: Túlvilági extázis

Ez a posztumusz-munka a magyar és a világi kultúrát együtt veszi górcső alá: egy festmény – egy vers – egy cím. Ahogy hasonló alkotásainak fogantatását fogalmazza a költő: „Megpendül valami, ami a tudatalattinak a tudatba való felcsapódása. Mint ahogy a hal felveti magát a vízből a levegőbe, és hirtelen megcsillan a pikkelye. Ez az ezüst ragyogás a Vers. Nem a víz, nem a hal, nem a táj, hanem a csillám, az ezüsthal.” ... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő B
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 6/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Most meg Benyovszky beszélte el az ő látogatását a kancellárnál s arra kérte Krusztievet, menjen vissza tüstént a leányhoz s tanítsa rá, hogy ha a kancellár el találna érte küldeni, ezt felelje: Kuznecov megígérte neki, hogy Ochockban nőül veszi, (Könyv)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 2/2.

- Hogyan került kapcsolatba a filmmel? Mifune Shiró, a színész. - Hogyan került kapcsolatba a filmmel? - Tizenkilenc éves koromban a szülővárosom, Szédzsó egyetemének gazdasági karán tanultam, amikor Kuroszawa asszisztense, Deme Maszanobu felkért A tanárnő című film főszerepére. Engem akkor érdekelt apám munkája, hogy hogyan dolgozik. A film egy Franciaországban megtörtént esetet dolgoz fel: egy diákfiút a tanárnője iránti szerelme ön... gyilkosságba (Publicisztika)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Szerkesztő A
1944. november 9-én huny el Radnóti Miklós költő

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi)[1] (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5.[2] – Abda, 1944. november 9.)[3] magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése .[m 1] / Nevéről bővebben / Az 1920-as évek végén a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken (Egyéb)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Tusnády László
„Ellenükre élek,-” (Kortársunk, Radnóti Miklós) 1/4

Radnóti Miklós. Egy név egy fogalom. Halálba taszított fiatalember. Világméretű tiltakozás. Örökre szívbe hasító jajszó és adventi csöndharmatozás. A remény nagy mementója ő, mert ez a ma olyannyira sorvadó, veszendő létsugár őbenne még akkor is ragyogott, amikor emberi számítás szerint annak alig-alig volt esélye. Remélt és dolgozott. Verset írt. Van, aki szerint műalkotást lét... rehozni csak ihletett állapotban lehet, ám Rodin szerint az igazi művész mindig dolgozik. Radnóti igazi művész volt. (Tudomány)

Jókai Anna
egy – az Egyben

amivel látok azzal hallok/ szem nélkül és fültelen/ amit látok hallom is/ csupa fül vagyok és csupa szem/ nem a szám szól és megértik/ nem szájjal szólnak és megértem/ kéretlen kínálják/ amit mindeddig kértem/ se lábam se kezem/ átjár rajtam amiben járok/ tart engem itt akit nem fogok már/ tartom ott akit még várok/ nincs orrom az illatokra/ egyetlen illat betölt/ földszagú a mennybolt/ mennyszagú a föld/ levegőért nem kapkodom/ a levegő szív be engem/ ráfújással formálódik/ légnemű (Vers)

Papp Lajos
A Nemzethez!

See video

Csata Ernő
Székelyföldem

Csata Ernő: SZÉKELYFÖLDEM / Tanulmánykötet / Az én Székelyföldem független és szabad, területe a szívem határain belül van, ahova csak azok léphetnek be, akik tetteikkel kiérdemelték a megbecsülést és lábnyomaiktól nem sorvad el a táj. Erre a földre – idegenek által bizonyítottan – több ezer éves telekkönyvem van a tatárlaki agyagkorongok révén, amelyeken három rovásjel is igazolja tagadhatatlan személyazonosságunkat és legfőképpen azt, hogy már akkor, 7000 évvel ezelőtt, a mainál tökéletesebb betűink és írásunk... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 5/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. 18-án egy Tontina nevű kuril faluba érkezett Benyovszky, amelynek tájonja igen barátságosan fogadta s maga, valamint fia elkísérték utasainkat egész a Kurili tóig, amelynek közelében Benyovszky egy tágas síkságot kijelölt a létesítendő gyarmat helyéül. Egy rajzot is készített e vidékről, amelyet (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap