Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Nyelvi szeretet, nyelvi agresszivitás

Dédapám, a szikár, kedves, bölcs-nyugalmas magyar ember gyakorta kézen fogott, s vezetett át az udvaron…A szomszédházfal hűvösében, házi szőttesre telepedve ültünk egymás mellett: az apró gyermek és az ősz öregapó... És ő mesélt, én pedig ittam szavait, melyek, bár az ajka mozgott, szívéből fakadtak; s mentek-meneteltek, hol ballagtak, hol szélvészként repültek át az én szívembe. Beszélt a hazáról, a rokonokról-ősökről, a szeretetről, az életről és… igen: a nyelvről… És a nyelv felelősségéről. (Egyéb)

Tímea
Arany Sas 2018. pályamű - Csaba királyfi megvívja csatáját

Csaba királyfi legendájának eredtem nyomába egy rövid novella erejéig. Megtudható belőle, hogy a végső összecsapás előtt - melyet Csaba saját testvérével vívott az uralkodói címért - halott atyjával folytatott párbeszédet, önmagával pedig komoly lelki tusákat. - Melegen sütött a nap. A lovasok fáradtan, csüggedten ülték meg állataikat, melyek csak poroszkáltak. Ember és ló egyaránt kimerült, éhes és szomjas volt. Minden kilőtt nyílvesszőt, minden kardvágást éreztek sajgó tagjaikban. Minden elesett társuk halála

Czakó Gábor
Nyelvünk ős-számtudománya

A hagyomány számtudományának alapgondolata, hogy a szám nem puszta mennyiség, hanem minőség is: mennyiségszerű minőség. De ennél több: a szám "az ősi szellemi létezőnek tiszta, szellemi képe", a "dolgok ősképe". Az idea ennek a szellemi képnek már csak levonata. A szám az ősgyök, Isten szava,aki a világot "mérték, szám és súly szerint" teremtette. A Rend a számokon nyugszik. A számok harmóniájából következik a zene szépsége, a tánc, a bolygók járása, stb. A minőségi (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Fáklya

Bauer Sándor 17 éves diák / emlékére, aki 1969-ben / felgyújtotta magát a Nemzeti / Múzeum lépcsôin / Ahogy a friss napfény ropog a tavaszi gallyban, / ahogy nyöszögve Istenhez csavarodik az emberi hang a jajban, / úgy szól, vall, sikolt és suttog, harsog és recseg a szövet, a vászon, / vesszen az eszmélet vagy váljon vad dörömböléssé, ne halljam, / hogy a testet, mely alálóg egy vékonyka fohászon, / el miként emésztette a lankadatlan / hevülettel fehérizzásig rekkenô katlan, / a bibliai Ige-maradék lánggal (Vers)

Bartis Ferenc
Wass Albert koronatanúja

Megadatott, hogy személyesen megismerhessem Amerikában. De most nem erről a csodálatos irodalomtörténeti pillanatról akarok szólni, hanem a rólakörülötte- miatta-érette-vele-nélküle tomboló, már nem is irodalmi, hanem mondvacsinált politikai mismásolásról, ami viszont arról tanúskodik, hogy azok szószátyárkodnak Wass Albertről, akik nem ismerik az életművét, az életét, közéleti- közösségi tevékenységét, de mint annyian ... (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
Vérpad és katonai rehabilitációk 3. Klug - Bösze

13 KLUG ANDRÁS szül: 1834. június 1. Előléptették: 1992. november 18-án honvéd-hadnagy Anyja: Heim Anna Kitüntetése: 1956-os Emlékérem és lap Ítélete: 2 év. Letartóztatták: 1957. november 27.-1959. május 26. Vád: 1. népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette. 2. többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete. Egy év közügyektől való eltiltás és vagyonának 500 ft-ig terjedő részének elkobzása. (Tudomány)

Szerkesztő C
Wass Albert: A zenélő ezüstkecske

A Kráter Műhely kiadása: Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy király, aki nagyon szerette a zenét. Csodálatosan szép palotában élt ez a király, melynek falai alabástromból voltak, s az alabástromfalakat minden oldalon drágakövek díszítették. Olyan gyönyörűszépek voltak ám azok a falak, hogy aki arra járt, nem győzte csodálni. Büszke is volt a király a palotájára, csupán egyetlen szépséges lányára volt büszkébb. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Balázs Géza (szerk.) - A nyelvújítás jelvilága. Tanulmányok Kazinczy és a nyelvújítás máig tartó hatásairól

A kötet Kazinczy Ferenc teoretikusságát, Kazinczy és a nyelvújítás hatását, a magyar nyelv sokféle szimbolizációját elemzi művelődéstörténeti, irodalom- és nyelvtudományi megközelítésekkel, valamint tartalmazza a 2009. évi magyar nyelv éve jeltudományi bemutatását. Tartalom: Előszó: Balázs Géza: Nyelv -... és jeltudományi gondolatok Kazinczyról Tanulmányok: Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc példája - Balogh Piroska: Szöveg (Könyvbemutató)

Polszerkesztő2
Az Árpád-vonal legendája

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennek minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták… A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat. (Egyéb)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő B
1845. május 12-én hunyt el Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete: 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven ver... selt: magyarul, latinul, németül és franciául. Joggyakornokként került Orczy Lőrinc báró pesti házába, ahol a ház fiának tanítója lett. (Hírek)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap