Turcsány Péter
Tetőtől talpig csupa vér

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. Kis lakás, alapozás nélküli, régi, vert falú ház hátsó maradéka. Édesanyja a szomszédban lakik öccsével. Ez a telek valamikor un. „megosztott telek” volt. Szüleivel az első részben laktak, az jobb épületrész. Mikor férjhez ment, megvették ezt a házrészt. Férje nem akarta az ára miatt, 27000 Ft-ot kértek, ő ragaszkodott hozzá, mert öccse akkoriban nagyon sokat ivott és érezte, hogy továbbra is szükség van rá, hogy segítse é... desanyját. /A régi házat 60-ban építették (Könyv)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 1/2

"A legnagyobb volt, nincs nála jobb színész!" Kilencvenhét karácsony estéjén Tokióban, a Mitakai kórházban egy csontig lesoványodott 77 éves férfi haldoklott. Ágyát csak legközelebbi hozzátartozói állták körbe: két fia, régen elhunyt barátja felesége és a kezelőorvosa. A férfi fölemelte elkínzottan is szép arcát, szólni kívánt, de már nem volt rá ereje. Párnájára hanyatlott, és egy könnycsepp gördült ki megmerevedett szeméből. A hírügynökségek világgá... (Riport-tudósítás)

Jókai Anna
Elterveltség és váratlanság

A Veszprémi Tévétalálkozó ürügyén - Ezúttal valóban „kalandoztam”. A veszprémi tévétalálkozó vendégeként az ébredő Balaton-parton, opálos napsütésben – majd hirtelen széltől, esőtől fedél alá menekülve. Kiszámíthatatlan volt az idő, reggeltől délig tíz fokot zuhant a hőmérséklet, déltől kora estig pedig tíz fokot felszökött újra, hogy aztán éjjel megint fagyos levegő szaggassa szét az alvás amúgy is feslő szövetét. A versenyfilmek nagy részét már... (Egyéb)

Turcsány Péter
Guttenberg - és/vagy galakszis?

Mutáció, vagy folytonosság. 1968 – 1990 – 2010. és tovább. Egy identitásában elbizonytalanodott korszak hatalmas kiútkeresése. Mindennek máig részesei voltunk, sőt vagyunk, és holnap holnapután is részesei leszünk. (Pars pro toto.) Irodalmi, esztétikai, szociális, antropológiai, kommunikációs vonatkozásban hol visszahúzódni látszóan, rejtetten, olykor akár eltiltottan, hol pedig látványosan is reflektor... fénybe helyezve, ma már inkább úgy mondhatjuk, képernyő- és internet közelbe jutva: 1968 óta (Novella)

Doma-Mikó István
Eláll az eső.....

Egy előadásom alkalmával megkérdezték tőlem, milyen filmeket tartokszínvonalasnak. Azt válaszoltam, hogy „amelyekre még másnap is emlékezem”. A limonádé, a makaróni western, a szappanopera, a futószalagon gyártott kommandós akció nem kedvenc műfajaim. A harmadrangú színészekkel előadott gyermeteg szerelmi történetek, a fölösleges öldöklés, a jelentéktelen semmi pár óra alatt kihessen az agyamból. Hiányzik belőlük az érték, a tanulság, a maradandó. Mint... (Riport-tudósítás)

Mila
Szerbül tanulunk

Egy perces pillanatkép arról, hogyan tanítják és mennyit tudnak szerbül a kishegyesi gyerekek. Pár hónappal ezelőtt megcsörrent a telefon, Olyan hang szólalt meg a drót másik végén, akiét még eddig nem hallottam a telefonban. Bemutatkozás után, rögtön beugrott, utcabéli volt tanítványom szól hozzám. – Tanárnő, szeretném megkérdezni, elvállalná-e a lányomat szerb órára. Úgy gondoltam, nem csak az iskolai feladatokat dolgoznák fel, hanem tanítsa meg beszédkész... ségre is. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Erkel Ferenc: Himnusz

See video

Szerkesztő A
Erkel Ferenc Emléknap

Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc, zeneszerzőként előkelő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Műveit az európai operai köznyelv helyett a nemzeti hagyományok megőrzése, ápolása jellemzi. Nagy érdeme, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtett meg, új szint vitt be az operairodalomba. Egyre inkább élt magyaros fordulatokkal, verbunkos-stílusú hangszere... léssel, bokázó ritmusokkal (Sarolta, Dózsa György, Névtelen hősök). A „szabadságharcos” Erkel álmát Kodály folytatta (Hírek)

Szerkesztő B
1810. november 7-én született Erkel Ferenc zeneszerző, karmester és zongoraművész

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott (Hírek)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Bodnár Dániel
Erkel Ferenc üzenete az ezredforduló magyarjaihoz

Honfitársaim! Magyarok az Ezredfordulón! „Az 1810-es esztendő kiemelkedő évjárat a zenetörténetben. Ekkor született Robert Schumann, Frédéric Chopin, valamint Erkel Ferenc, a XIX. század egyik legnagyobb magyar muzsikusa.” Ma, kedves hallgatóim, születésének 200. évfordulójára emlékezvén arra keresem ünnepi beszédemben a választ, hogy milyen üzenetértékű tanulságot hagyott örökül számunkra, az ezredforduló magyarjainak, fiataljainak. A felvilágosodás eszméje, a reformkor hihetetlen hatással volt a (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Bihary József
„Anyagias” adalék a Himnusz megzenésítéséhez

Ennek az apró "szösszenetnek" az összehozására Gárdonyi Gézának egy olyan, nagyon élvezetes írása indított, ami mesteri, de a történészek szerint nem felel meg a történelmi valóságnak, amelyik a Szózat és a Himnusz megzenésítésének részleteit taglalja, az általa a kortársairól írt sorozatából. A lényeg, hogy Bartay Endre/András színi igazgató húsz "rongyos" arany forint pályázati díjat szánt a Himnusz megzenésítésére. Lássuk előbb Gárdonyi írását: (Egyéb)

Fedák Anita
A modern Erkel

Erkel Ferenc emlékének tiszteletére"Mert a haza nem eladó..." címmel műveltségi vetélkedővel egybekötött irodalmi matinét szerveztünk a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és a Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lappal közösen. A rendezvénynek az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara adott otthont. A találkozót Lizanec Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, majd Kőszeghy Elemérnek adta át a szót. A ... (Egyéb)

Szerkesztő A
1928. november 7-én elhunyt Tóth Árpád költő

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.)[1] költő, műfordító. Életrajza 1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített Kossuth szobrokat, ennek köszönhető a család eleinte (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap