Czakó Gábor
Aranykapu

Czakó Gábor könyve legsikerültebb történelmi regényeink egyike. Jó érzékkel szólaltatja meg, mai tudásunkkal hitelesnek vélt nyelvünket, majdhogynem észrevétlenül (vagy nagyonis bevallottan) elegyítve azt kétségkívül mai szófordulatokkal. Sem Gulácsy Irén lelkes igyekezettel erőltetett látszat-korabeliségét, sem Kodolányi János sok helyütt kitűnő megérzéssel, imitt-amott pedig mégis tudálékosnak érezhető fontoskodással fogalmazott ... (Könyvbemutató)

F Attila
A magyar küldetés

Farkas Attila elnevezéssel 78ban váltam magyar állampolgárrá. Így közel 40 évesen kezdek ezzel megbrátkozni, s az értékeket értékelni, sem mint bánatokon bánkódni. Több mint 10 éve tevékenységeim élén a filozófiai érdeklődés és kutatás áll. Létünk nagy, sorsdöntő kérdéseinek csúcsát tűztem ki végső expedíciómnak. Miután némi írói képességgel születtem, melyet pár éve próbálok használhatóra csiszolni, szeretnék némi beszámolóval szolgálni e csöppet sem elképzelhető,és tán nem is elkerülhető útról. (Egyéb)

Jókai Anna
Áprily Lajos és Jékely Zoltán

Páros csillag / – a népdal is tudja – ritkán ragyog az égen. Lett légyen ez a párosság önként vállalt szerelmi kötés vagy esetünkben az apa-fiú megmásíthatatlan vérségi kötése. Mégis megtörtént: a magyar költészet fekete, de csillagokkal dúsan kivarrott kárpitján ez a két fényesség, csaknem érintkezve, ott ragyog már mindörökre. Csaknem érintkezve, mondom, de saját formáját mindkettő kényesen megtartva. Először Áprily Lajos röppent föl, immár huszonöt... (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
Cirkusz

Mint minden gyermek, suttyókoromban én is éltem-haltam a cirkuszért. Hol az erőművészek bűvöltek el, hol a hipnotizőrök, addig-addig, amíg egy szép napon magam is gyakorolni kezdtem. Betanultam néhány számot, aztán rohantam kipróbálni. – Nézz reám, és aludj! – Így? – állt kötélnek egyik jó barátom, fél szemét behunyta, és ráütött a hasára. – Hütyü! – De hát én nézlek – mutatott a nyitott szemére –, a másikkal meg alszom – (Novella)

Döbrentei Kornél
Sorspannó

Aba Novák Vilmos emlékére / Maradék, megnyomorított magyarok, / preparált agyarú vadkanok, / a dicsô-bús öklelések emléke / fehérizzás-é vagy dermesztô dér-e? / Varasodó hajnal rajtatok / a Zrínyi Miklós rozsdálló vére, / béklyókat szakítsatok, / kiket hozzáidomítottak minden gyötretô muszájhoz, / nekiveselkedve a szabadságnak, most térdre, imához, / nem mindig a fentvalók, hanem egy barbár zseni / sziklagörgetését kell bordatörô repeséssel zengeni, / a föstôét, vászna az Isten megnyúzott háta volt, / amelyen az (Vers)

Szerkesztő C
Wass Albert: Vérszerződés

A Kráter Műhely kiadásában: Átkelvén az ATIL (Volga) folyón, nehány évig ATILKÖZBEN maradtak a magyarok, azonban nem telepedtek meg ezen a földön. Csupán nyájaikat legeltették, és sátorszekereiken tanyáztak. Táboraik törzsek szerint oszlottak meg, a törzseken belül pedig nemzetségek szerint. Egy-egy nemzetség szekértábora kör alakban helyezkedett el, nehéz, vasalt rúdjaikkal kifele, mint a sündisznó tüs... kéi. Ez a módszer támadásokkal (Könyvbemutató)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 2/4.

Részben, de mégsem teljesen elszakadva az eddigi gondolatmenettől vessünk egy pillantást éppen a kereszténység megújulása 500. évének fordulója kapcsán Dr. Békefy Lajos református teológus, a Presbiter főszerkesztője, közíró, világvallás kutató által felvetett, az utóbbi időben legtöbbet idézet gondolatára: „A pénz mindent elintéző hatalma elleni első európai méretű hatalmas protestálás is volt a reformáció”. Ezzel a véleménnyel – főleg ha nem valláselméleti szempontból értelmezzük – egyet érhetünk (Egyéb)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 3/3.

Stratégiai rács // E tévésnek hangzó szakkifejezés alatt itt szempontrendszer értendő.[1] Közszolgálati adó ne legyen nyereségérdekelt, az adóbevételből az állam finanszírozza (amelybe az eltörölt, de visszahozott készülék utáni adó, és a bevezetni szándékozott, de a népharag hatására visszavont internetadó is beleérthető). Tekintse az állam hazafias kötelességnek, hosszú távon hasznot, nyereséget hozó befektetésnek. Egy olyan korban, amikor Széchenyi jelmondatának: „KIMŰVELT EMBERFŐT!” tömegméretekben érvényt (Egyéb)

Jókai Anna
Kötél nélkül 1/4

Augusztus a vegetáció hónapja. Szeptemberben aztán feltápászkodik az ember a homokból, és megpróbálja újra és újra feltalálni a spanyolviaszt. Az ősz cselekvésre ingerel. Gyorsulnak a centrifugális erők. Néhányan nem bírják tovább, ezeket kidobja a masina. De a többség élvezi a forgást. Igen, a szeptember lehetőség. De mit lehet ebből a lehetőségből nyakon csípni, és mi csupán a vibráló illúzió…? – Helyben vagyunk! Hiába kalapálom össze a gondolatokat, a végén szétmállik az egész, és a lényeg (Novella)

Szerkesztő A
Bartók Béla Emléknap

Világszerte elismert modern zeneszerző, de ugyanakkor a magyar népi folklórzene felkutatója, gyűjtője és rendszerezője. Mindez az egyik legismertebb magyar zeneszerző nevéhez, Bartók Bélához köthető. A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók Béla különböző nemzetiségek népzenéje iránti érdeklődése, azok felgyűjtése példaértékű még ma is. A szintén zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltánnal szoros tudományos együttműködés alakul ki: faluról falura járva gyűjtik össze az idős (Hírek)

Szerkesztő A
1881. március 25-én született Bartók Béla zeneszerző

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakal... kotó jelentőségű. Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, (Hírek)

Csata Ernő
A géniusz magánya

1881. március 25-én született Bartók Béla. A Felső-Torontál című helyi lap már február 22-én hírül adta a tehetséges zeneművész érkezését. Március 22-én újabb beharangozó foglalkozik a Felső-Torontálban a közelgő Bartók-hangversennyel. „Megemlékeztünk már mi is Bartók Béláról, városunk nagy szülöttéről – írja a lap – akkor, midőn egy bécsi hangversenye alkalmával a zeneszakértők érdeklődését a legnagyobb mértékben lekötötte remek játékával (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Bartók Béla és Nagyszőlős

Az édesanya látta, hogy Nagyszőlősön már nem tud továbbfejlődni fia kiemelkedő zenei tehetsége, 1891 szeptemberében Nagyváradra küldte gimnáziumba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, ezért anyja a tél folyamán hazavitte Nagyszőlősre. 1892. május elsején az ugocsai vármegyeháza nagytermében jótékonysági koncertet szerveztek, ahol életében először nagyközönség előtt is bemutathatta tehetsé... gét. Ekkor Bartók mindössze 11 éves. A koncertre (Egyéb)

Csata Ernő
Gúnyolódás - Zeflemeaua

Petrescu, Camil / Gúnyolódás - Zeflemeaua // (Fordította Csata Ernő) // Mottó: „A román az okos!’’ // Mikor a világ el fog múlni, / Fel sem tűnik a románoknak. / Jézus mondta: „Talita kumi''* / De nem az öntudatlanoknak. // Mint tolvaj, az Úr napja, / Ha éj közepén megjelen, / A nő alszik s a gazda / Kéjeleg a pornó képeken. // Nincs tragédia-tudatunk, / Mindent félvállról veszünk, / Mi, mesterien gúnyolódunk, / Minden rejtélyt tönkreteszünk. // Csupán bódulunk a látszaton: / „Ne törődj, mert jól állunk” / (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap