Kondra Katalin
Szemet szóért – (Sütő András Emléknap)

...zaklatott körülmények között élt Sütő András azokban az években. "Végig a nőmmel és a barátommal, aki egy füst alatt a búsúgóm is. Nem tudom, persze, nem. Én fizettem az utat. A jegyeket elrakja. Gondolom, elszámol a belügynél. Etetem, itatom. Mert nincs pénze. Nyilván ezt is elszámolja. Jár a költségtérítés. Nem gondolok besúgóra. Miért tenném? Mit súgnának rajtam? Az sem tűnik fel, hogy mennyire tudja, hol kell le... szállnunk. Merre kanyarodjunk, pedig soha nem járt Sikaszóban. " (Egyéb)

Bella Árpád
Miért? 1956-2006

Bevezető Steinné Grúber Katalin Miért? - 1956-2006 c. könyvéhez. -- Vár tétován, várja a csodát, várja a nagy változást. Azt hiszi, az majd magától jön el, s úgy gondolja, nem kell érte tennie semmit, mert majd valakik, valahol megteszik AZT helyette, nem úgy, mint’56-ban. Közben azért titokban elmélkedik, de azt is csak óvatosan. Ártalmas lehet a gondolkodás, sőt egyre inkább újra veszélyes. Steinné Gruber Katalin a Magyarság költője. (Könyvbemutató)

Rozványi Dávid
Október 23.

Évek óta küzdöttem 1956. október 23 emlékével. Képtelen voltam verset írni róla... Nem mintha, hiányzott volna az érzelmi azonosulás: családom börtönbe zárt és kivégzett tagjai emléke tartott fogva. Tudok-e olyan verset írni, amiben én is benne vagyok, amiben benne vannak ők is, s nem csak az unalomig ismert képek sorakoznak benne? Lehet-e még újat mondani 1956-ról? Lehet-e hitelesen szólni a ma emberének? Nem tudom. De meg... próbáltam. (Vers)

Polszerkesztő2
1956 „a fasizmus minden üledéke”?

A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen, vélemények 1956-ról egykor és most. - Az ÁrpádHír Világtelevízió Magyar Sorskérdések című műsorának első adásában, 2007. október 11-én este, Patrubány Miklós bemutatott egy döbbenetes dokumentumot: az Élet és Irodalom 1957. szeptember 13-i számában közzétette 251 magyar író tiltakozó le... velét, amelyben az aláírók azt követelték, hogy az ENSZ Közgyűlése ne tárgyalja az ún. (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Rácz Sándor: A forradalom a legmagasabb társadalmi szerveződés

Mennél inkább távolodunk időben az 1956-os magyar forradalomtól, annál inkább felismerjük forradalmunk örök emberi értékeit. Az a világ, amelyben ma él az emberiség, ki sem alakulhatott volna, ha akkor 1956-ban a világ elfogadja a magyar forradalom által felmutatott és felkínált értékrendet. A munkás önigaz... gatási rendszer a gazdaságban új gyakorlatot hozott volna létre a világpolitikában. Az 1956-os magyar forradalom kimagasló érdeme, hogy az egész emberiség számára képes volt történelmi (Publicisztika)

Kő-Szabó Imre
Októberi kerékpártúra ('56)

Hetven évesen, ha visszatekint az ember arra a bizonyos 1956-ra, sok minden jut az eszébe. Húsz éves lettem abban az évben, szeptemberben érettségiztem Baján, a III. Béla gimnáziumban. Azért szeptemberben és nem júniusban, mert orosz nyelvből elhúztak. Nem ment a nyelvtanulás, nyolc egyest regisztráltak az osztálynaplóba. Bacsár tanár úr szeptemberben - a pótvizsgán - szó nélkül átengedett. Bacsár tanár úrral később, úgy huszonöt évvel, egy osztálytalálkozón futottam össze. Jó fejnek tartottam ... (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Miniatúra - 56 kapcsán

Apám sosem beszélt róla, hogy a nyárikonyhába hogyan került egy pufajka és egy csajka - de most már értem. Mikor 56. október 22-én hazavitték, s ott felejtették, s ha akkor nem megy vissza az esztergomi laktanyába, katonaszökevény lett volna, bár a háta közepére sem kívánta, ami utána, november 4-re következett. Ütközet. Át tudom élni, bár nem voltam sose katona, hiszen civil voltam egy tisztinövendék osztályban. Emlékezem. Ahogy...úgy! Pon... tatlanul? Talán nem feleslegesen. (Novella)

Szerkesztő A
Elhunyt Lovas István

See video

Szerkesztő A
A Híd Ünnepe (Széchenyi-Lánchíd)

Azért kevés olyan híd van a világon, amelynek nem csak saját ünnepe, ünnepnapja van, hanem ez a nap egyszerűen csak a híd ünnepe, mert mindenki tudja, hogy melyik hídról, melyik ünnepelt hídról van szó. Ez az emblematikus híd, amelyről sok fővárosi és vidéki is úgy beszél, hogy „a híd”, a Széchenyi lánchíd, amelynek három neve is van – talán, mert három a magyar igazság! Nevezzük Széchenyi hídnak, Lánchídnak, Széchenyi-Lánchídnak és egyszerűen csak hídnak is. Ez utóbbi meg a harmadik megnevezésre a ráadás. (Hírek)

Szerkesztő B
Június második fele: a Híd ünnepe - A Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdőd... tek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, (Hírek)

Szerkesztő B
A Széchenyi lánchíd

Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. Tervezője az angol... (Hírek)

Fedák Anita
Hidak

Hogy miért pont a hídon sétálva keresett Rodin alanyokat szobrának megalkotásához, nem tudom. Ha azonban századunkban élne és alkotna, ha történetesen a ma emberét figyelné, a XXI századi emberi lét "hídjait", számtalan "arc" megihletné, ebben biztos vagyok. - Auguste Rodin, a Gondolkodó c. világhírű szobor alkotója egy nyáron mindennap eltűnt hazulról. Felesége, barátai tanakodtak, milyen rejtelmes dolga lehet. Egyszer titokban meglesték. (Publicisztika)

Lukáts János
Hajnal a hídon

A Csúcs-hegyet már nedves köd borítja,/ a gyárkémények is mind ködbe vesznek,/ a hajnal szürke fátylat ejt a hídra,/ a fák didergő lombbal integetnek.// Lenn két uszály reng lusta hullám hátán,/ fenn szürke felhő s még szürkébb köd ül,/ pár kósza lépés végigdöng a járdán,/ én is megyek, mélázva egyedül.// A város ébred, száz szemét kinyitja,/ ott újra mozdul a félelmes élet,/ de itt a híd, a hajnal hűvös hídja/ bódult, sejtelmes álmából nem ébred. // Megjelent: (Vers)

Fehér József
A Szivárványhíd legendája

Régóta készülődött már az áradó folyó, s egy hallgatag, nyári éjszakán elhagyta medrét. Feketén hömpölygött az ár a partjára telepített, magas törzsű fák között, leszaggatva halászhálót, magával sodorva varsákat, csónakot. Sírva-nyűszkölve menekültek előle a vidrák, riadtan vágtattak a közeli halászfalu felé az őzek, és fújtatva csörtettek – malacaikat sürgetve -a zöld kukoricások irányába a vaddisznók. Olykor egy-egy csapzott róka tűnt fel a tisztáson, kirázva ázott bundájából a vizet, és (Novella)

Lukáts János
A Roncshíd és a Lélektűr

A Roncshíd természetesen a Dunán ívelt valaha keresztül, tájakat, népeket és országokat kötött össze, amíg föl nem robbantották, hogy ne kössön össze tájakat, népeket és országokat. A Roncshíd hazai hídfője körül az egykori főváros, az ezeréves érseki székhely él, a határszélre kerülve, Kipke Tamás könyvében Víziváros néven szerepel. A Roncshíd természetesen a magyar történelem, vagy annak az a darabja, amelyik a XX. századra esett, és amelyik hasonló tragikus pályát futott be, (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap