Balogh Bertalan
Bartók és Saljapin zenéje

Csodálom Bartók muzsikáját, de nem értem. Majdnem idegenül hangzik.Csörömpöl, vijjog, torzul, tombol, jajgat, hogy szinte a velőmet hasogatja... Bocsáss meg Mester, egyszerű-ágról szakadt vagyok: közmagyar. Ezer évig kongattak harangot a fülembe, megtépte az érzékeny hártyát az a bödön-zúgás, és lelkemet már "szent" István megnyomorította: béklyót vert őserőmre a katekizmus, oltáraimat mind lerombolták, avar templomaimat mind kirabolták, táltosaimat (Publicisztika)

Döbrentei Kornél
Az ötvenedik stáció

Szeretettel Nagy Gáspárnak / Bár nyitva a kalitkaajtó, / nincsen erô, szabadba kihajtó, / szabadságosnak mímeljük hát magunkat bévül, / kivárván, amíg a rács elévül, / elrozsdáll, itt a múlt a jövônek adósság, / rozsdától patinás a magyar örökkévalóság, / míg odakint, félve a szabadság-kínt, / mindmostig, és már megint, / mersz-fogyottan, / lerogyottan, / rabságon túl, szabadságon innen, / vérrel gazdagon hímzett Nessus-ingben, / szépreményûn, de csúnyán maradunk vakok, / SZABADRABOK, / mindig ez a lélekcson... (Vers)

Szerkesztő A
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Hegedűs Adriana
Volt két csésze kávé

Csak két kávéscsésze fordult egymás felé,/ benne a barna nedű, jó sok habbal a tetején./ Kissé megfáradtan beszélgettek így estefelé,/ az egyik suttogta, kezdjük csak a legelején./ Mikor még kitöltöttek, minden rendben volt,/ két szív hajolt fölém és lázas csókkal csókolt./ Megittak előtte pár pohár jó nevű vörösbort,/ és úgy érezték csak nekik világít a telihold./ Azután jött a hihetetlen, de valós fordulat,/ TV-re pillantottak, hol éppen híreket mondtak. (Vers)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 2/3.

Kioltó effektusok, amelyek még össze is zavarják a nézőt. // Egyszerű belátni, hogy mennél több és mennél változatosabb tévéműsor között válogathat a néző, annál kisebb hatásfokkal számolhatnak az egyes műsorok készítői. Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televíziók nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal (Egyéb)

Lukáts János
A számon kért évtizedek

Aknay Tibor novellái olyanok, mint a gránitkockák, amelyekből az utat építjük magunk előtt: tömörek, kemények, fegyelmezettek. Minden írása önálló világ, szigorú törvényekkel, áttekinthetően, kiszámíthatóan. Ezek külső jegyek, amelyeket olvasás közben alig érzünk, de amikor a könyvet befejezzük, és letesszük kezünkből, bennünk marad az érzés, hogy egy bölcsen kormányzott, sajátos országba kaptunk betekintést. Az elbeszélések nem kapcsolódnak egymáshoz, hősei, (Novella)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Miatyánk-1914 (Babits Mihály)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő C
A föld szeretője

See video

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő A
1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.[1]) keramikusművész, nagyiparos. // Életpályája / Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). (Egyéb)

Szerkesztő B
André Baillon (Belgium) A fülbemászó (A regény első része)

I. - Marcel a nevem. Nem szeretem magamat. Rakéta süvített el az égen, kék füstöt hagyott maga után, aztán semmi: ez vagyok én, ennyi. Egy elszúrt rakéta füstje, ennyi vagyok, és az életem számok összeadásával telik. Hogy világos legyek: egy bizonyos módszer szerint adom össze őket. Először függőleges irányban, fentről lefelé haladva, majd balról jobbra, hogy a végén kötelezően ugyanazt az összeget kapjam. Különben újra kell kezdenem. Nem olyan egyszerű feladat ez. Így például, ha a koromat vesszük és azt (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az emberi szív csodája - Dallos Sándor: Máriafű

Meggyőződésem, hogy így vagy úgy, de minden embernek szembe kell néznie Krisztussal. Megértenie, még inkább átélnie, hogy mit jelent Ő a számára. E lépés nélkül a lét irányát vesztheti, mert valódi szellemi-lelki tartalom híján csupán a rendezetlenség és tudatlanság köd-füstjével telítődik. A nép megteszi ezt a lépést, sőt talán már abba születik bele. Ennek köszönhető józan bölcsessége, tiszta gondolatvilága és hiteles, eleven Jézus-képe (Könyvbemutató)

Lukáts János
Egy dél­után Ve­len­cé­ben

(Úti­rajz – ki­té­rők­kel) Tér­kép nél­kül nincs uta­zás! Nem ar­ra a tér­kép­re gon­do­lok, ame­lyik – ilyen-olyan ér­ték­ben és lép­ték­ben – meg­vá­sá­rol­ha­tó a vi­lág vá­ro­sa­i­nak könyv- és tér­kép­üz­le­te­i­ben, ba­zár­ja­i­ban, ide­gen­for­gal­mi köz­pont­ja­i­ban. De­hogy! Ar­ra a tér­kép­re gon­do­lok, ame­lyet an­nak ide­jén, úgy tíz­éves ko­runk­ban ala­kí­tot­tak ki agyunk te­ker­vé­nyei kö­zött föld­rajz­ta­ná­ra­ink, örök há­la il­les­se őket ezért! Nem tu­dom, más hogy van ez­zel a do­log­gal (Novella)

Szerkesztő C
Berde Mária: Földindulás

Lenyűgöző családregény, ami egyben társadalmi-történelmi tabló is az erdélyi földbirtokosság pusztulásáról. A Kathona-család az a típus, amely a leggyakoribb az erdélyi földreform áldozatai közt: a néhányszáz holdon, tisztes jómódban, patriarkális erkölcsök közt élő köznemes család. 1930-ban a földreformot csak az áldozatul eső birtokosok szempontjából nézni még akkor is kényes dolog, ha az áldozatok magyarok s a reformot idegen impérium hajtja végre a maga földtelenjei javára… Berde Máriának (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap