Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: Egy marék föld (novella)

Elmondom, bár kevesen értik meg kicsi Erdélyország titkát. Az emberek általában a politika hullámverését ismerik csak s ritkán látják meg a mélyvizek titkait. De azért elmondom ezt a történetet. Kőbe vésem, mint hajdan barlanglakó őseim nemzetségek titkát. Hogy özönvíz múltával rátalálhassanak az új világ emberei és megérthessék belőle azt, amit ma nem akar megérteni senki. Három szereplője van a történetnek. Az egyik Mezei Béla bácsi, tekei földbirtokos, aki Etelka nénivel együtt (Hírek)

Szerkesztő C
Wass Albert: Okos Kata

A Kráter Műheyl kiadása: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, élt egyszer egy szegény asszony a lányával, akinek Kati volt a neve. Olyan okos volt ám ez a Kati, hogy még a legfurfangosabb ember eszén is könnyűszerrel túljárt. Kedvelte a tréfát, s bárki bárhogyan is próbálkozott vele, bolondját járatta mindenkivel. Messzire el is jutott az okos leányzó híre, el bizony, még a király palotájába is. Nagyot nevetett ám a király, amikor elmondták neki udvari... (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Himnusz

See video

Szerkesztő A
A Magyar Kultúra Napja

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Himnuszát. Annak a versnek a születésnapja tehát ez a nap, mely később – Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben – nemzeti imádságunk lett. 900 évet tekint át a költő, s fájó hangon szól legnagyobb bűnünkről: ”Hányszor támadt ten... fiad/Szép hazám kebledre,/S lettél magzatod miatt/Magzatod hamvvedre!” Mert a legnagyobb veszély nemzetünkre a belső viszály, a magyarságon belüli széthúzás-gyűlölködés. (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Egy gondolatsor a magyar kultúráról

Széphalmon, Kazinczy földjén hisszük, hogy kultúránk nemzeti létünk alapja. A Magyar Nyelv Múzeumának küldetése, hogy a magyar kultúra iránti elkötelezettséget, kötődést erősítse. Csak a saját kultúrájára építkező nemzet haladhat előre útján, s kultúra egyik alappillére az anyanyelv. Ezért anyanyelvünk ápolása, az anyanyel... vünkkel való tudatos törődés a nemzet fejlődésének is záloga. Ez itt Széphalmon alaptételünk. A Magyar Nyelv Múzeuma (Tudomány)

Fehér József
"A közművelődés napszámosai"

A Magyar Kultúra Napja közeledtével nem szeretnék ünneprontó lenni, amikor arra vállalkozok, hogy a falvakban tevékenykedő közművelődési szakembereknek (könyvtárosoknak, művelődési házak dolgozóinak) sokszor erőn fölüli munkájáról írjak. Meglátásom szerint ők a „közművelődés napszámosai”, akik méltán megérdemlik az elismerést. Legtöbbször azonban a kistelepülések önkormány... zatainak egy helyben készített oklevélre telik, amit (Publicisztika)

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő A
1943. január 22-én született Cseh Tamás zeneszerző, énekes, előadóművész

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest[1], 2009. augusztus 7.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, előadóművész. Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. 1964-ben hoz ... ta létre Bakonybélen az úgynevezett „Indiántábort”. Az indián keresztségben a „Füst a (Hírek)

Vasi Ferenc Zoltán
CSEH TAMÁS FEJFÁJA

Elvesztünk mindent. Szülőket, szerelmeket, barátokat, mestereket. Bereményi Géza is vesztett nagyot. De Ő ismerte Cseh Tamást, én csupán (?) szerettem. Szeretem azóta is. Nincs nap, hogy ne hallgatnám. A szívemhez nőtt. Velük halok meg naponta, vagy velük virrasztom át az éjszakákat, pityeregve. A magány kiélesíti az ember érzeményeit. Elvették a szülői házam, többször az életemre törtek, "és megis itt vagyok!" "Születttem Magyarországon...", Tatán! Halok ekkor és ekkor... Ki sír majd utánam? Fiam tán? (Vers)

Jókai Anna
A választás képessége

Válaszok Szűcs Imrének, az újvidéki Magyar Szó munkatársának Jókai Anna ezekben a napokban a Vajdasági Íróegyesület vendége volt, és Zrenjaninban, Törökbecsén, Pancsován és Újvidéken találkozott az olvasókkal. – Ön Simone de Beauvoirhoz és Oriana Fallacihoz hasonlóan sokat foglalkozik a női emancipáció kérdésével. Az egyik legújabb, a Kortárs februári számában olvasható regényrészletében is ezt mondja az egyik női szereplője: „Élt valaha a Mennybolt és (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
CSEH TAMÁS A TELIHOLD DALAI

Miniinterjú két problematikus kapcsolatomról, művészek, autodidakták. Sorra kaptam a sebeket tőlük, pofonokat, s mint a beszédük elmondja-felfedi, van kellemetlen események életútjukon. Lányoknál maradtam hoppon, elhalászták őket előlem, s most (a kérdezés 1997-ben történt egy Cseh Tamás-koncert ürügyén, Tatán), közreadom, kordokumentumok, abban az évben nagyszombaton halt meg anyám, néhány hónap múlva jegyeztem le e sorokat. Ámen. (Riport-tudósítás)

Vasi Ferenc Zoltán
Születés és halál keresztjén

Épp augusztus 7-én, egyik alkotótársam menyegzőjének napján, a Károlyi-kastélyban (Petőfi Múzeum) tartották, halt meg Tamás s Édesanyám születésnapján temették, s 1941-ben, egy évvel születése napján ezen a napon indult a Magyar Csillag folyóirat, a Nyugat jogutódja. Én egy sötétzárka-albérletben szorongtam, Jannisz Ritszossz se különbül, s szólt a mobilom, fiam anyja (feleségnek nem mondható! - kipaterolt a cigány pereputtyával a szülői házból). Néztem a riportfilmet. Azóta sokszor. Ilyenek az augusztus 27-éim. (Vers)

Szerkesztő C
Wass Albert: A zenélő ezüstkecske

A Kráter Műhely kiadása: Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy király, aki nagyon szerette a zenét. Csodálatosan szép palotában élt ez a király, melynek falai alabástromból voltak, s az alabástromfalakat minden oldalon drágakövek díszítették. Olyan gyönyörűszépek voltak ám azok a falak, hogy aki arra járt, nem győzte csodálni. Büszke is volt a király a palotájára, csupán egyetlen szépséges lányára volt büszkébb. (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap