Szerkesztő A
Lovas István:Sorost kiirtják

George Soros többrészes videóüzenetben fordult magyarországi kiirtója felé. A harmadik részben azt mondta, „Orbán… ki akar minket irtani”, majd jobban behatárolta az Orbán-kormány által kiirtandók körét, amikor elmagyarázta, „ottani embereit” akarják kiirtani. Közéjük tartozik a Soros-egyetem, a CEU, nyilván rektorával, Michael Ignatieff-fel együtt. De természetesen a kiirtandók között van a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország is... (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Világfa, villa, villő 3/4.

Még egy utolsó gondolat e kályhacserépről, mely átvezet tanulmányom második részébe. Az alsó tulipán, a „szoknya” abban is különbözik a felsőtől, hogy két szélén egy-egy fűzfaág csüng. A magyar népművészetben a fűzágak mindig lefelé csüngenek. A főleg sírjeleken látható fűzfaábrázolások mindig szomorúfüzet mutatnak. Érthető, ha egy fejjel lefelé fordított tulipánhoz fűzfaágat társít a műtárgy készítője. Mondhatni azt is, hogy a villa feje fordítva stilizált fűzfát mutat. A fűzfa emellett kifejezetten női (Tudomány)

Csata Ernő
Kellene - At trebui

Blandiana, Ana: eredeti nevén Otilia Doina Coman, 1942-ben született Temesváron, a gimnáziumot Nagyváradon, az egyetemet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Költő és prózaíró. 1989 előtt a romániai szellemi ellenállás egyik meghatározó alakja. / Kellene - Ar trebui // (Fordította Csata Ernő) // Öregnek kellene szülessünk, / Érkezzünk bölcsként, / Képesek legyünk meghatározni sorsunkat a világban, Tudjuk az elemi keresztútból milyen utak indulnak (Vers)

Kő-Szabó Imre
Rudi, világot akart látni

    Rudival péntek délután futottam össze az Akácfa utca közepén. Kitörő örömmel üdvözöltük egymást, a barátság elég régi, együtt jártunk két évig a gímibe. Én az utolsó két évben kerültem ide, vidékről.            - Rég nem láttalak, Rozgonyi Rudolf! Milyen jó kiejtésű neved van! - mondtam neki és ölelkezés közben veregettem a vállát.            - Nem láthattál – mondta Rudi. – Egy jó darabig nem voltam a városban, még Bihar... ban sem! Világot láttam, kicsiben, nemrég jöttem vissza! ... (Novella)

Kalász István
A fejlődés vége?

Mert ez így nem mehet tovább. Ami most van, annak vége. A fejlődés, a gyarapodás, az ipari rohanás előre, melyről a gazdasági szakemberek diadalmasan mesélnek a tévében, ez a létforma nem tartható tovább. Mert úgy élünk, jobban mondva úgy fejlődünk mi, és hát mi vagyunk a nép, mi vagyunk az emberiség, mintha legalább 1,9-nyi bolygónk lenne. De csak 1 db. azaz: egy darabka bolygónk van. Lehet nézelődni az égbe, lehet vágyakozni másik után, de most csak a... (Publicisztika)

Szerkesztő C
Csallóközi Zoltán: Magyarok 60 emlékműve

A szerző évtizedeken keresztül kutatta a 48-as szabadságharc emlékhelyeit. Autóstoppal vagy lovas kocsin, de többnyire gyalogosan járta faluról falura a Kárpát-medence tájait Székelyföldtől Burgenlandig. Idővel a kutatás tovább bővült a Trianon után határainkon túl elpusztított emlékműveinkkel. Ezekről szerzőtársával, Balogh Lászlóval ötrészes filmsorozatot készített, amit 2011-ben kiegészítettek a Budapest szobrainak háború utáni sorsát bemutató alkotással. A (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Kossuth Lajos Emléknap

Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat ... (Publicisztika)

Szerkesztő B
1894. március 20-án hunyt el Kossuth Lajos államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó... -elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és (Hírek)

Tusnády László
A nyelvek világa és Kossuth Lajos 1/2

Régóta izgat ez a kérdés, de tisztában vagyok azzal, hogy teljes, végleges megoldásra nem számíthatok, mert ebben az esetben az emberi tehetség titkát is meg kellene fejtenem. Az pedig lehetetlen. Elfogadom azt a véleményt, amely szerint hamarabb ismerjük meg az összes csillagot, mint az emberi szellemnek ezt a legnagyobb rejtélyét. Tudom jól, hogy mindaz, ami Kossuth Lajost a nyelvekhez kötötte, emberi kiteljesedésének csupán egy része volt. Viszont az is tény, hogy nem vált volna ő a világ szemében a szabadság (Tudomány)

Tusnády László
A nyelvek világa és Kossuth Lajos 2/2

Hitt a teremtő fejlődésben. Úgy élt, hogy érvényes volt rá a közmondás: „Ki ezen a világon vet, a túlvilágon arat”. Szóvetése az emberi tehetség, teljesítmény csúcsa, ritka magassága. Mikor már vezető politikus volt, még kevésbé kímélte magát, mint korábban. Az alvásra, az étkezésre is nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie. Nem csupán a gazdasági, pénzügyi nehézségeink orvoslására fordította ma... radék idejét, hanem erejét szinte pazarolva, koptatva készült a beszédeire. (Tudomány)

Jókai Anna
Remake 2/2

Hogy s hogy nem, az út mentén megint csak felbukkan valaki, guggolóállásból, lesből, váratlanul. Elhízott, festett hajú, amolyan se férfi, se nő, felékszerezve. Öltözéke nem illik sem az évszakhoz, sem a helyhez: túl sokat takar és túlságosan suhog-zizeg. (Mit csinálhatott a bozótosban? Gazolt vagy a beleit ürítette? Ugyan miféle dolgát végezhette?) – Urambátyám, szépöcsém – így szól nyájas-gúnyosan. – A röhögéstől megszakadok! Csak nem ezt a nyavalyás fülest kímélitek? Szívós dög ez, cipelésre (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 18/20.

Az Irgalom Kertész Ágnese. Az Irgalom című regény és hősnője, Kertész Ágnes Németh László előző három regényének s nőalakjainak méltó társa, sőt bizonyos szempontból az egész életmű betetőzése. Németh László egyén és társadalom között végzetes hasadást látott, ezért nem a társadalmi változásoktól, hanem az egyén tökéletesedésétől várta az emberi élet minőségének a javulását. Azt ábrázolta, hogyan lehet az... em... beri jóság által a magunk és mások életét boldogabbá tenni. Kertész Ágnes a mintává (Novella)

Szerkesztő A
MEGJELENT A MILHÍR MAGAZIN!

Megjelent a MILHÍR Magazin! Értesítjük íróinkat és olvasóinkat, hogy megfeszített előkészítő munka eredményeképpen megjelent a MILHÍR Magazin! A több, mint ötven írást, benne exkluzív hazai és nemzetközi híreket, novellákat és humort tartalmazó orgánum itt megtekinthető: https://milhirmagazin.wordpress.com/ Köszönetet mondunk Felber Zsoltnak és Kondra Katalinnak, akik saját írásuk közreadásán felül a közösségi munkába is besegítettek! A magazin első számát a további fejlődés kiindulópontjának tekintjük (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap