Szerkesztő C
Wass Albert: Hagyaték

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Szerkesztő A
1931. szeptember 9-án született Latinovits Zoltán színész

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyikeként tartják számon, s sokan úgy ís nevezik: „a színészkirály” [1] [2]. 1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly ét... termében, "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja (Egyéb)

Szerkesztő A
Hevesi Pál mester

Már e megszólítás, akarom mondani, cím is magyarázatra szorul. Lujosnak annyi neve van, hogy eggyel több, vagy kevesebb tulajdonképpen mindegy lenne, de erről még nem tud, nem ő adta magának (mint a Kő Pált), és nem is a keresztségben kapta (a Pataki Lajost), nem is az apjától (Maczky Leventét), édesanyjától (?) vagy a barátaitól (Lujost), hanem most kapja tőlem. Miért is? Mert kedves ember és kedves szobrász, szeretni való szobrokat és (Tudomány)

Szerkesztő A
Kérdések és válaszok – töredékek

Mi az író felelőssége, ma? / Ezt a felelősséget egyre jobban kétségbe vonják, s ezért egyre erősebb. Senki nem kéri számon, mit beszélünk, hát magunknak kell a magunkét alaposan megrostálnunk. Az író nem statiszta a történendők színpadán – ámbár valószínűleg nem is főszereplő. Ő az örök be- és kiódalgó „doktor”, „diák”, „rezonőr”. Ha nem is hallgatnak rá – a lényeget ő fogalmazza meg. / Ön szerint mi az irodalom szerepe a politikában, és fordítva... (Egyéb)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Nincstovább falvak

Ez az a falu, amely végállomás. Amelyet, mint fojtogató(?), ölelő(?) kar, körülkerít a Tisza. Ahonnan nincs tovább. Ez az a hely, ahol az autóbuszról szinte csak idős emberek szállnak le. Ahol a falvakban oly megszokott sátortetős házak is hiányoznak. Ahol csak a régi, kopott házacskák guggolnak az út mentén, soknak a búbján nád. Ezen a településen a faluvégi házak farral fordulnak a Tiszának, mintha haragudnának reá... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő B
1984. szeptember 9-én hunyt el Máté Péter énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek. Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanebben az évben, 1965-ben megalapította első zenekarát. Máté Péter az Illés zenekarral (Hírek)

Turcsány Péter
A Wass-család múltja – valóság és legendák

2. Történelmi szolgálatok, a grófi cím elnyerése, nemzeti tragédiák túlélése - „A Tóvidék egykoron Czegében virágoztatta iskoláját a legrégibb idő óta. Czege iskolája egyike a legrégebbieknek. A reformációt megelőzőleg már fennállott. A Wass-család patronálta iskola már 1622-ben az épségben lévő kőtemplom mellett feküdt. Ma is itt van, csak nem mi birtokoljuk.” „A gróf Wass-család egyike a megye legtörzsökösebb főnemesi családjainak, melyből a (Publicisztika)

Szerkesztő C
Máté Péter-Elmegyek

See video

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő B
1948. szeptember 9-én hunyt el Bíró Lajos író író, újságíró, forgatókönyv író

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1] Élete // Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el. 1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság (Egyéb)

Szerkesztő A
Bíró Lajos plágiumafférja

Bíró Lajos, regényinek, színműveinek, novelláinak a figuráit az eleven valóságból vette, nem egyszer annyira forrón szakította ki az életből, hogy a kortársai világosan felismerték egyik-másik modelljét. A valóság eseményeit szinte változtatás nélkül vitte színpadra a Rablólovag vagy a Sárga liliom című színdarabokban vagy a Kunszállási emberek című novelláskönyvben olyan figurák szerepelnek, akik a könyv megjelenésekor, 1912-ben, még éltek. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap