Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Jókai Anna
Jelen időnk és a Berzsenyi-sors

Több okból vonzódom Berzsenyihez; mintha kortársam lenne, olyan személyes érzülettel. Berzsenyi nem „üzen” – Berzsenyi közöl velem valamit. Ez a közlés éppoly érvényes, mint az ezernyolcszázas évek elején. Tanít, vigasztal, s a kicsinyességekből kiemel. Berzsenyi gondolkodása nem behatárolt. A két fogalom: „lélek s szabad nép” nála egymás mellett, egyforma fontossággal szerepel. Költészete, szelleme úgy feszül a lét kereszt... (Novella)

Szerkesztő A
Létrák

Hatalomtól önelégült, altiszti terpeszben / a létrák: fonákul a földnek fordított, roppant / gyôzelem-jele V-betûk, bár száruk túlfokozott / nyurgasága a kudarcban ered meg: önfeladásos / oldalra hanyatlással, lerúgván a rögkoloncot, / elhúzhatnának e hullásos helyrôl emigrációs / vadlúd-alakzatokként, el Boldogasszony anyánk / ózonlikas égisze alól, mert renyhül az oltalom. / Ám most tolakvón elszánt a talpon maradásuk, / noha tocsogós, de gyalázattól sûrûl a sár, / megrothad benne minden, ami még makulátlan, (Vers)

Szerkesztő A
Vajda János Emléknap

Vajda János a 19. század nagy költője volt, ezt a tényt azonban kora nem ismerte el. Petőfi művészetének folytatója volt, és Ady előfutára, mégis, éppen Adyig és a Nyugatig kellett várni, amíg tehetségéhez és teljesítményéhez méltó módon kezdtek gondolni rá. Sokoldalú, új utakat kereső és kínáló alkotó volt, ám munkássága visszhangtalan maradt saját idejében. Magánya, meg nem értettsége, ki... taszítottsága, az elismerés és a dicséret hiánya súlyos teherként nehezedett életére. (Hírek)

Szerkesztő A
1827 május 7-én született Vajda János költő

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.[1]) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Életpályája - Édesapja, Vajda Endre 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Édesanyja Velenczei Lidia. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. A gimnázi... (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A nyelvtarisznya

Az aláhúzott szavak a nyelvújítás korában, a nyelvújítás során keletkeztek (az 1790-es évektől az 1800-as évek közepéig). Ennek a mesének ez az egyik sajátsága, ezért neveztük nyelvújítási mesének, és a nyelvfelfogásunkról is sokat elárul: mi a nyelvet isteni adománynak tekintjük, mellyel erkölcsösen kell élnünk, de nem szabad visszaélnünk. - A nyelv... tarisznya - Régen történt már mindez, sok évezreddelezelőtt, amikor még nem voltak autók, villamosok, s nem volt telefon vagy számítógép sem. Mindenütt (Tudomány)

Szerkesztő A
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Anyák Napján köszöntjük a Magyar Édesanyákat!

Szeretettel köszöntjük a Magyar Édesanyákat! E napon emlékezünk meg minden édesanyáról, elsősorban saját édesanyánkról, akitől életünket kaptuk. Áldott legyen a keze, amellyel óvott bennünket, felejthetetlen a szeretete és gondoskodása, amellyel felnevelt. Neki köszönhetjük, hogy megszülettünk és a Nemzet, a Haza hasznos tagjai lehetünk. Csókoljuk meg dolgos kezét, ha pedig már nem él, emlékezzünk meg róla, vigyünk virágot a sírjára. Köszönet mindenért, drága Magyar Édesanyák! (Hírek)

Szerkesztő B
Anyák napja

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években (Egyéb)

Kondra Katalin
Anyák Napja margójára

Anyák Napja közeledtével elgondolkodtam azon, valójában miről szól ez az ünnep, kik vagyunk mi édesanyák, mi a társadalmi szerepünk, konkrétan hol a helye egy nőnek ma, 2018-ban Magyarországon? Elmélkedésem oka egy közéleti beszélgetős műsor volt, melyet hallgatva azzal szembesültem, hogy sok, különösen gyermektelen nőt felháborított az, hogy a miniszterelnök átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel, akik ezt úgy értelmezik: hogy „tessék szülni!” Parancsolgat? Mégis, hogy képzeli ezt? Apák, férfiak nélkül? (Egyéb)

Fedák Anita
Édesanyám

Mint volt óvónő, már te tanítod a kisunokámat a magyar mondókákra, versikékre, kiszámolókra. És mesélsz neki Tündér Ilonáról és Árgyélus királyfiról. Mert volt kitől örökölnöm a hazafias érzelmeket: te, az egyszerű falusi óvónő, az egykori szovjet ideológiával szembeszegülve nem Sztalint és Lenint dicsőítő versikékre, hanem a magyar népi gyermekjátékokra, Petőfi és Arany János műveire oktatattad a kis neveltjeidet. Nem hiába (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Kalász István
Ne feledd, mikor születtél...

De Margit, szólt halkan egy idős asszony, egy volt apáca a sarokból, Isten szereti, ha a vidámak az emberek. Ezen senki sem nevetett. Na, rendben van, enyhült meg a főnővér, itt a szobában, mondhattok egyet, nem bánom. Senki sem szólt. Végül a volt apáca törte meg a csendet, egy viccet én is ismerek, kezdte halkan. Elmondhatom, ha gondoljátok… Pincér, ez a szalvéta használt, méltatlankodik a vendég. Nem, rázza a fejét a pincér, csak rosszul hajtottam... (Novella)

Fedák Anita
Értékteremtés

Csemetéim nemigen értik, miért őrzöm még ma is olyan féltve ezeket a rongyszőnyegeket. A gyermekkor boldog hangulatát árasztják ezek a pokrócok és szőttesek. Egy-egy szép családi ünnep alkalmával előkerül a drága nagymama hímezte abrosz, a régi porcelánkészlet, a múlt század eleji pecsenyéstál, amelyből még a szép-mama kanalazta a finom húslevest...Persze, nem mindenki ennyire következetes. Amikor már szinte minden kapható műanyag változatban, lassan a gondolataink is "mű-ek" lesznek. (Publicisztika)

Barcsa Dániel
Brüniszkáld

Talán egy angol költő mondta: „Nincs fájdalmasabb veszteség az eltűnt arcnál.” Pedig, ami azt illeti, Kővárott eleinte nem okozott aggodalmat, hogy Brüniszkáld nem tért vissza estére, s még akkor se gondolt senki semmi rosszra, amikor másnap délre se érkezett meg a vár ura. Ifjú grófunk egyik jó barátját, Waltert bízta meg, hogy amíg távol van, mindenben helyettesítse őt. Walter csak úgy délután két-három óra felé kezdett kissé nyugtalankodni, s kiküldött három lovast, hogy menjenek a (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap