Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVII. fejezet/2 - A székely módi menyegző

Brüniszkáld megfújta kürtjét, mire emberek sokasága jelent meg a kaputorony ormán. Ám az ifjú csak egyetlen arcot keresett, s midőn meglelte a tucatnyi érdektelen fizimiska között, boldogan elmosolyodott. Kis csapatával belovagolt a sebtében leeresztett hídon át a zsombori várudvarra. Véle volt Bogyó, férfimód, férfinyeregben, a Johann Weiss szekretárius által emlegetett szolgalegény, „a földönlakóknak nevezett székely jobbágyi rendből”, és természetesen hű fegyvernöke is (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Egy hajléktalan visszaemlékezése a 115 éve született Dobroszláv Lajos akvarellfestőről

DOBROSZLÁV LAJOS VINGA, 1902 - 1986, TATA Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1926-ban. Mesterei: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, a következő évtizedekben több tatai és Komárom megyei elismerést kapott. 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen. Az alkotó... munka mellett rajztanárként, 1950-1954 között pedig a helyi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1939-től szerepelt kiállításokon. (Egyéb)

Szerkesztő A
Márton Áron Emléknap

Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott „nyájért”. Egy é... leten át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök. (Hírek)

Szerkesztő A
1896. augusztus 28-án született Márton Áron püspök

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke. Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szen... vedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. (Hírek)

Kondra Katalin
A szent életű püspök (Márton Áron)

Márton Áron az erdélyi római katolikus egyház püspöke 1896-1980 között élt. Jelmondata: „Nem futamodom meg a munkától”, jellemére is utal. Fáradhatatlan, hitében megingathatatlan ember volt. „ Isten parancsaiban és az egyház ügyeiben nem ismerek kompromisszumot” – vallotta. A szent életű püspök, az üldöztetések ellenére is, mindent megtett népe szellemi felemelkedése érdekében. Olyan korban kellet hívatását gya... korolnia, amikor a nép sötétségben járt. (Egyéb)

Turcsány Péter
Jobb-parti séta

Telik az idő és telik a magány, / minden elhalasztott óra visszavár, / de az elveszett időt nincsen, ki helyre illessze a nincsben.// Mi hiányzik – a minden: / Egy éjfél utáni vizitben, / Hol az orvos hiába jár-kel, / De a betegnek csak örök hiány kell. // Lángoló, fülledt délutánok, / hol szerelemtől nyakig ázok! / Ti hosszú, párás éjjelek, / hol elvesznek a térfelek! // És az a csók, melynek vége nincsen, / mégis fennakad az örök nincsen! / És az egymásra utalt életek! / Én a ... (Vers)

T.Ágoston László
Miért éppen Krúdy?

Harminchárom év, több, mint három évtized, majd’ egy fél élet... Egy alapítólevél, egy működési szabályzatmásolat, egy névre szóló tagsági igazolvány, meg az egykori tagnévsor. Ez maradt az asztalfiókomban tárgyi bizonyítékául annak a szellemiségnek, mely 1982. októberének végén megalakította az óbudai Zichy – kastélyban a Krúdy Gyula Irodalmi Kört. Pontosan mikor is? Az alapítólevél tanúsága szerint október 25 – én. A valóság... ban két nappal korábban, szombaton (Egyéb)

Szomolai Tibor
A három szikla

xxx

Balogh Bertalan
Nem szabadkozom

Nem szabadkozom, sőt bevallom egyenesen, hogy szorgalmasan meghallgatok és elolvasok minden lehető összeesküvéselméletet. Nem azért, mert mindet mindjárt el is hiszem úgy, ahogy van, hanem mert többször elkottyantódik az igazság is az össze-esküvéselméletekben. És, szerencsés esetben, kikerekedhet az ember számára egy értelmes körkép, ami igazibb, mint a handabandák sora, amivel a hivatalos média eteti a népet. A napokban például egy roppant érdekes íntejút láttam az amerikai tévében. Nem Kis (Novella)

Orosz T Csaba
Mindenütt jó

A nagy magyar végeken történ velem az eset a minap az Óperencián túl, de még a Krasznán innen. Egyedül ültem egy kis falu elhagyatott vasútállomásán várva a kis vicinálist, ami majd a közeli városba szállít, ahol átszállhatok egy másik vonatra, ami majd hazarepít. Vasárnap volt és már nagyon meleg. Korábban kijöttem az állomásra, hiszen gyermekorom néhány emlékezetes eseményét akartam újraélni, ami ehhez az állomáshoz köthető. Forró nyarakon érkeztünk erre az... (Novella)

Szerkesztő B
Nyelvészetről mindenkinek

Másutt legalább tízévente születik egy új, tömör nyelvészeti összefoglaló. Most 59 nyelvész összefogásával csaknem egyéves munkával elkészült és megjelent a Nyelvészetről mindenkinek – 77 nyelvészeti összefoglaló című kötet az Inter Kft. gondozásában. Az összefoglaló eredetileg 20-30 jelentős tudományterület (főként minimalista, de egyetemi szintű) összefoglalójaként indult, ám napról-napra terebélye... sedett, s a „misztikus” 77 fejezet (Könyvbemutató)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (IV.)

Borbála gyermekei közül csak két leányka: Matild és Virág, s egy tíz év körüli fiúcska, Jákó maradtak életben. A harcokban odaveszett Istvánon kívül a láz is elvitt két gyermeket még elébb. Borbála féltő gonddal vigyázta ezt a hármat. A lányokkal nem is volt semmi gond. Már nyiladozott nőiességük, de fiatalemberek nem forgolódtak még körülöttük. Igaz nem is nagyon akadtak, mert vagy rokkantak voltak a felnőtt férfiak, mint Simon, vagy gyermekek, mint Jákó. (Novella)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő A
1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön építész

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap