Czakó Gábor
Feka és Fekália

A múlt század utolsó évtizedének eleje óta számos tanulmányt, cikket írtam a negyedszázada beértett rendszerről: Gazdaságkorról, melynek leplezetlen uralma azóta tombol és virul, és az emberiség jelentős része újongva dőlt politikai, gazdasági, szellemi rabságába. Az ilyesmi elő-előfordult az elmúlt évezredekben is, és már föl se tűnik, ha ma sincs másként. A mai homo sapiens őrjöng, ha a szépség illatát érzi, s tolong a pénztárnál, ha moslékfilm kerül a vetítővályúba. Többé nem Isten képmása akar lenni (Novella)

Kalász István
Vétel

És olvasta, hogy negyven évvel ezelőtt azt ígérték: a Földön nem lesz éhség. A szegény gyerekek iskolába járnak, mindenki kap mindenféle nyavalya ellen oltást, nem lesz járvány, nem lesznek kártékony rovarok. Fűtésre a nap melegét használják majd, a Holdon kolónia működik, ott az emberiség eszméi diadalmaskodnak. Olvasta még, hogy a tenger alatt lesznek luxus szállodák, az autókat robotok irányítják, sem torlódás, sem baleset nem lesz, az égbe (Novella)

Szerkesztő A
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Miatyánk, ki vagy a mennyekben

Volt egyszer egy Kolozs megyei falu. Laktak benne magyarok, románok s itt-ott egy-két cigány. Akadt hely bőven, össze is fértek volna, ha időnként egymásra nem uszítják őket. Hol a moşier (földesúr), hol a pártok vagy maga a kormány manipulált még itt az isten háta mögött is. Ha egy románra mutattak, eltörték a lábát, ha magyarra, a fejét verték be. Kivéve a papnak, akiben mindnyájan csak a lelkipásztort látták. Teltek az évek (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 16/20.

Égető Eszter alakját újjá avatja az asszonyiság addigitól eltérő ábrázolása a Németh-életműben. Eszter sokkal érzelmesebben, forrószívübben asszony, mint elődei. „Édenkert-teremtési vágya” olyan erős, hogy nem torzul el sorozatos kudarcai láttán sem. Az előző két regény hősnői csak saját egyéniségüket érvényesítik a környezetükkel szemben. Eszter megadóbban, csak időnként lázadozva viseli el a megpróbál... tatásokat. Mindenről szívből (Novella)

Bene Zoltán
Családfa

Talán nem gondolnád rólam, árulta el Pósa Teónak szerfelett bizalmasan egy ködös téli estén, hogy hat testvérem van, magyarán hetedmagammal nőttem föl. Bátran szemembe mondhatnák, persze, hogy nem sír le ez rólam, mert kiállhatatlan természetem után inkább elkényeztetett egykének gondolna akárki. Te nem, Teó, azt tudom, mert te ezeregy esztendeje ismersz, s nem felületesen csupán, ahogyan az egyébként szokásban van a (Novella)

Kő-Szabó Imre
Rulett bajnok

A Budai úti kiskocsma már két éve üzemelt Fehérváron. Ez a két év olyan mérföldkő féle volt az „intézmény” életében. Először sokan nem hittek abban, hogy életképes vállalkozás lesz, ugyanis a tulaj P. Horkai Feri közismert ember volt a városban, de őt a foci tette naggyá. Középcsatár volt a Fehérvári MÁV Előre-ben. A sportrajongók a pályáról szereztek tudomást róla, és amikor abbahagyta az aktív sportolást, megnyitotta a Budai úti kiskocsmát. (Novella)

Fehér József
A sámán látomása

Először csak a folyó fodrait figyelte Misán, az idős sámán, aztán a vízre ereszkedő, rikoltó madarakat, ahogy megpihentek időnként a hullámok hátán. Miközben hullámos ősz hajába túrt, látta a lenyugvó nap arany-vörös fényeit, amint hidat alkotnak a lassú folyó két partja között. Most a part menti erdő felé fordult, hogy meghallgassa a feltámadó szél zúgását, de semmit nem hallott ki belőle. Felnézett hát az égre, és megszemlélte a hold és a csillagok állását. S (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 15/20

Égető Eszter. Milyen mértékben szóltak bele a Németh László emberi, írói egyéniségét formáló hatóerők a regény megírásába, s hősnője, Égető Eszter ábrázolásába? 1. A történelem hangsúlyozottan nagyobb szerepet kap, mint az eddig tárgyalt két műben. „Regényem ötven esztendő magyar történelmét mondja el egy asszony életén keresztül.”- állapítja meg maga az író. Valójában mégis arról van szó, hogy a történelem itt is csak háttér (Publicisztika)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Nem

Kocsis Imrének /// Nem a bitófák rémes árnya:/ az igazság lesz a kokárda. / Nem a sortüzek fémes lángja:/ az áldozat talál hazára. / Nem a börtönök félhomálya: / Isten, aki a tettet látja./// Hozsánna// Aradi D. Imrének// Hozsánna a tengeren túlról érkezett/ /majomnak, a bestiák bestiájának, / a kövér Mammonnak, akit dicsérni / nem fárad a szánk, hozsánna annak, / akit majmolnak és akinek trónusánál / a kornak divat-hőse a sztár, hozsánna / az éne... (Vers)

Bene Zoltán
Istennél a kegyelem - történelmi játék 3/3

Történelmi játék 13 képben, Damjanich János leveleinek felhasználásával. - A színpad bal és jobb oldala két helyiségnek berendezve, a világítás jelzi, hogy éppen melyik játszik. Bal oldalon az aradi várbörtön cellája, amelyben Damjanich János tábornokot őrzik. Kis asztal, szék, priccs. Jobb oldalon szalon: íróasztal a fal mellett, kanapé, karosszékek, dohányzóasztalka, kártyaasztal székekkel. 1. kép Az aradi várbör... (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: A szellemi ember hivatása

A szellemi ember hivatása: meglátni és kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a tiszta látást. Legyen az a szemüveg divat, korszellem, politikai jelszó vagy közösségi elfogultság. Tiszta szemmel nézni, és tiszta szemmel látni: ez a szellemi ember elsődleges hivatása... A szellemi ember köteles kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a (Novella)

Szerkesztő B
Zas Lóránt: Augusztus már - Az óceánon túli - Te, kisleány

Augusztus már // Augusztus már mindent feléget. / Fű, fa, virág, a parti fészek / hűvös napokra vár, de téved. / Barátaim, a forró nyárban, / ahol éltem és hol hazám van, / ne higgyetek a pusztulásban! / Mert télre hó lesz és kenyér lesz, / a térre majd büszkébben léphetsz. / Sújtó kezed is lesz: keményebb. /// Az óceánon túli // Az óceánon túli házban, / ahol babád, a porcelán van: / össze ne törd testét a kádban. / Keze kimarjult, vére folyhat, / felfogadják majd zsoldosodnak, / le is lövik: temetik holnap. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap