Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Kühne Katalin
Havasok

A Havasok népéről, az elszakított területeken kisebbségben élők nehéz sorsáról, túléléséről szól ez az írás, de felvillantja azokat a szép természeti világot is, kirándulások élményeit, amelyeket legszebb emlékeim között őrzök. A magyar nép olyan sokat szenvedett, megmaradásáért naponta küzd, megérdemelné végre, hogy méltósággal éljen szülőföldjén. / Láttam a Havasokat télen, a Csorba-tótól a Poprádi-tóig kirándultunk, vacogtunk hidegben, fagyban. Félcipőben battyogtunk az ösvényen, (Egyéb)

Szerkesztő B
Balázs Géza (szerk.) - A nyelvújítás jelvilága. Tanulmányok Kazinczy és a nyelvújítás máig tartó hatásairól

A kötet Kazinczy Ferenc teoretikusságát, Kazinczy és a nyelvújítás hatását, a magyar nyelv sokféle szimbolizációját elemzi művelődéstörténeti, irodalom- és nyelvtudományi megközelítésekkel, valamint tartalmazza a 2009. évi magyar nyelv éve jeltudományi bemutatását. Tartalom: Előszó: Balázs Géza: Nyelv- és jeltudományi gondolatok Kazinczyról Tanulmányok: Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc példája - Balogh Piroska: Szöveg (Könyvbemutató)

Horváth Lajos
Szent László hadosztálya

A török elleni háborúkban is előfordult, hogy a magyarok Szent László nevét kiáltozva rohantak a törökökre, akik a szent királyt a “föld félelmének” nevezték, mert az ő nevével ajkukon a magyarok sok győzelmet arattak a törökök fölött. Történt azonban újabb időkben is, hogy újsütetű pogány ellenség tört be a Kárpátok szorosain hazánkba. Ez vörös hadseregnek, szovjet hadseregnek nevezte magát és kegyetlenség, istentagadás dolgában semmivel (Tudomány)

Kalász István
Kiút

Minden reggel jön a lúd, leül, tollászkodik, néz, feláll, néz, leül. A lúdnak nevet adtam, nem álltam meg, pedig mondják, nem szabad, a név kötelez. Összeköt. A börtönben elveszik az ember nevét, de ez a lúd nem tűnt éhesnek, gondoltam, és így nem baj, hogy nevet kapott tőlem. De aztán, rájöttem, nem is tudom, hogyan néz ki egy éhes lúd. Kopott a tolla? A csőre fehéredik? Nem tud repülni? Ha nem tud, akkor ez a lúd, ez az Eszter, nem éhes, Eszter jól van, mert (Novella)

T.Ágoston László
Jöttmentek

Szodoma kapujánál ült Lót egy kövön, és a lemenő Nap vörösen csillogó sugarait bámulta. Közben arra gondolt, hogy lassacskán az ő életének napjai is elfogynak, és számot kell adnia a cselekedeteiről. Végtére is elégedett lehet azzal, amit elért. Jelentős vagyont szerzett, mióta Ábrámmal, a nagybátyjával elindult Háránból, a szülőföldjéről Kánaán felé. Kevés volt már ott a legelő a jószágnak, új hazát kellett keresni, hogy elejét vegyék a családi viszályoknak. No meg (Novella)

Jókai Anna
Nagy Lajos magányossága

Író vagyok, nem irodalomtörténész, s ámbár irodalomtanári múltam az objektív tények figyelembevételére kötelez, íróságom természete mégis a szubjektív meditáció irányába tolja mondandómat. Nemcsak a könyveknek, az íróknak is megvan a maguk sorsa. Nagy Lajosé a magány – nem egyedül oly értelemben, ahogy minden író törvényszerűen magányos, amikor gondolatai az anyaggá születés kínját kényszerülnek meg... élni, hanem külön teherként – ha úgy (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Balogh Bertalan
Emberi sors

Tanulságos élet: egy irodában dolgoztak Pesten, és addig nézegették egymást epekedve, mígnem összeházasodtak. Lakás nem volt, mert ez így természetes mifelénk, tehát beköltözött a szerelmes ifjú férj az após-anyósékhoz, mert ez is így járja mifelénk, és mert nekik kétszobás bérlakásuk volt, ámbár igen kicsi volt mindkettő. A zsúfolt kis szobában mégis jól elfértek, sőt, az újszülött kisfiú gyerekágya is helyet kapott, meg a játékok és a csecsemő édes illata, meg mindaz a hőfok, amit (Novella)

Szerkesztő C
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagá... nyosodott (Könyvbemutató)

Adalberto
Sapka Benő kalandja

Volt nekem egy kicsi barátom Benő. Valójában Sapka Benőnek hívta mindenki, mert télen, nyáron egy különös, régi sapkát hordott a kobakján. Soha le nem vette. Talán még éjjel is ebben aludt. Édesanyja megígérte, hogy születésnapjára vesz neki egy újat, de Benő mérgesen visszautasította az ajánlatot. ─ Nem kell új sapka. Jó nekem ez. Édesanyám ne vegyen nekem újat! Inkább adja oda az árát - mondta, ─ Aztán, mit csinálsz a pénzzel? ─ Elmegyek világot látni, Körbeutazom a földgolyót. (Egyéb)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Szerkesztő A
Csontváry Kosztka Tivadar Emléknap

Egy művész élete nem csupán az az élet, amelyet közöttünk tölt, itt a földön, hanem az az élet is – sőt, ez szinte meghatározóbb –, amely a művei életét, sorsát jelenti. Csontváry Kosztka Tivadar a rövid életű – 66 évet élt – művészeink egyike, akinek viszont művészi élete (művei által) halála óta is töretlen. Sajnos, kis iróniával azt mondhatjuk, hogy Csontváryt életében, földi létében nem ismerték el, halála után nem sokkal viszont értékelni kezdték. (Hírek)

Szerkesztő C
1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.[1] – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Lényegében autodidakta, magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentő... ségű a művészete. Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását és 41 éves (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap