Szerkesztő A
A Japán Kultúra Napja

1852-ben, november 3.-án született a japán császári hatalmat visszaállító Macuhito herceg, a későbbi Meidzsi-császár. (A jelenleg uralkodó Akihito császár dédapja.) Halála után az ő születésnapja, lett Japánban a Kultúra Napja (文化の日, Bunka no hi), amit 1947. óta minden évben megünnepelnek. Ugyanerre a napra esik 1956-ban a II. világháború befejezése után az új japán alkotmány elfogadása is. Mire emlé... kezhetünk a Japán Kultúra Napján? Felidézhetjük a Szigetország sajátságos kultúráját: világhírű filmjeit (Hírek)

Szerkesztő B
November 3-a, a Japán Kultúra Napja

1852-ben, november 3.-án született a japán császári hatalmat visszaállító Macuhito herceg, a későbbi Meidzsi-császár. (A jelenleg uralkodó Akihito császár dédapja.) Halála után az ő születésnapja, lett Japánban a Kultúra Napja (文化の日, Bunka no hi), amit 1947. óta minden évben megünnepelnek. Ugyanerre a napra esik 1956-ban a II. világháború befejezése után az új japán alkotmány elfogadása is. Mire emlékezhetünk a Japán Kultúra Napján? A Szigetország sajátságos kultúrájára, a világhírű filmekre és könyvekre, (Hírek)

Szerkesztő B
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 1/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, magyar és lengyel főnemes, 1741-benszületett Nyitra megyében, Verbón, családja ősi birtokán. Atyja gróf Benyovszky Sándor lovas generális volt, anyja pedig Révay Róza, Túróc örökös grófnője. Gyermekévei tanulással és testgyakorlatokkal teltek (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő B
1902. november 2-án született Illyés Gyula költő, író, drámairó, műfordító, lapszerkesztő

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Illés Gyula néven született, s párizsi emigrációja idején, 1925-ben jelentek meg első versei – (Hírek)

Szerkesztő B
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, (Vers)

Szerkesztő A
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Szerkesztő A
Az I. Bécsi Döntés Emléknapja

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.” (Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből) A tény, hogy minden véráldozat nélkül került vissza a Felvidék déli területsávja, (Hírek)

Szerkesztő B
1938. nov. 2., az első bécsi döntés

Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²)[1] Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. (Hírek)

Jókai Anna
egy – az Egyben

amivel látok azzal hallok/ szem nélkül és fültelen/ amit látok hallom is/ csupa fül vagyok és csupa szem/ nem a szám szól és megértik/ nem szájjal szólnak és megértem/ kéretlen kínálják/ amit mindeddig kértem/ se lábam se kezem/ átjár rajtam amiben járok/ tart engem itt akit nem fogok már/ tartom ott akit még várok/ nincs orrom az illatokra/ egyetlen illat betölt/ földszagú a mennybolt/ mennyszagú a föld/ levegőért nem kapkodom/ a levegő szív be engem/ ráfújással formálódik/ légnemű (Vers)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 6/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A nyak szó jelentése: MOTTÓ: A magyar nyelv... (Tudomány)

Szerkesztő B
Fenyvesi Félix Lajos: Véradók

Egy nő jött az első emeletre. Szemhéja égbolt-nehéz, szája keskeny és kemény. Ezen az arcon látszottak az elmúlt napok: a harc, a vér, a virrasztás. Most már a fel­ kötött, sebesült kéz is feltűnt, a vékonyka kabát, ami alig óvott ebben a kora reg­ geli hidegben. Elment a félig nyitott ajtók előtt. Pihent és várt, hátha valaki erre jön és eligazítja. A nővér a tálcát igazította. – Vért akarok adni! – mondta sietve. – Meghalt a fiam, de a barátja él! – Bele­ kapaszkodott a fehér köpenyes nő karjába, és (Novella)

Kő-Szabó Imre
Olvadáspontig hevítve

Az utcán futott össze a kélt testér. Üdvözölték egymást. Ernő a CBA-ba indult valami vacsoráért. Tamás a bátyja, csak úgy dolga végeztével, minden cél nélkül őgyelgett a városban. Ez a kora tavaszi, esti szürkület, olyan furcsa vöröses fénnyel színezte meg a nyugati égboltot. A város főutcája lármás volt, az emberek jó kedvvel sétáltak. – Este otthon leszel? – kérdezte röviden Tamás az öccsét. – Nem! Hét után elmegyek! – Ágneshez? – Igen! – Komoly (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap