Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Turi Török Tibor
Arany Sas 2018. pályamű - Az öreg rác

A novella hazafiságról, becsületről szól. - Szeretjük szüleinket, testvéreinket, barátainkat, a kutyákat és a macskákat, de kedveljük önmagunkat is, legalább annyira, hogy a viszonzás igényével mi is részesüljünk általuk e földi mannában. Nem közömbös, hogy a szekér után futunk, avagy a bakon ülve sütkérezünk az elérhetetlenség mámorában. A hazaszeretetben nincs kölcsönösség, mert nem fog soha visszaszeretni. Nem fog simogatni és becézni, nem ígér semmit, így be sem csap. Ha beteg,

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Buzánszky Jenő Emléknap (Aranycsapat)

Buzánszky Jenő az Aranycsapat tagjaival megmutatta a világnak, hogy hol is van az a csodálatos ország, ahol ilyen kiváló művészei teremnek a labdarúgásnak. Diadalaikkal erőt, megbecsülést adtak nemzetünknek. Mindig büszke volt magyarságára. Játékával örömet, boldogságot okozott a magyar embereknek egy elnyomó rendszerben is. Szojka Ferenc egykori játékostárs így jelle... mezte: "példamutató, nagyszerű, a sportért élni és dolgozni akaró kulturált ember, aki mindenkor példaképül szolgálhat (Hírek)

Szerkesztő B
1925. május 4-én született Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. – Esztergom, 2015. január 11.[1]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947–1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. / Életpályája / Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el.[2] / Klubcsapatban (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert Az Igazlátó (Aforizmák, bölcsességek és gondolatok)

Hazaszeretet, nemzetszeretet, magyarságismeret, természetszeretet, vallás, hit, életfilozófia, erkölcsi értékek, bé-kes-ség, viszály, ifjúság, szerelem, család és divat címszavak köré gyűlnek az író regényeiből megismerhető rész-le-tek, idézetek. S mi, olvasók, szinte észre sem vesszük, egy irodalmunkban korszakalkotó egyéniség semmihez sem hasonlítható vonzáskörébe. - Wass Albert Az Igazlátó (Aforizmák, bölcsességek és gondolatok) (Összeállította: Gáspár György és Szutor Ágnes) (Könyvbemutató)

Harmatpatak
Arany Sas 2018. pályamű - SZÁRSOMLYÓ és SZÁRHEGY TÖRTÉNETE

Jelen írás huszonegyedik századi, modern monda, mesei elemekkel teleszőve: gyermekeknek, ifjaknak és felnőtteknek egyaránt, mely azt kívánja bizonyítani, hogy a Kárpát-medencei magyarok történelme egységes, s az erőszakkal meghúzott határok sem felejtethetik el – még a többség türelmetlen akarata és erőlködése ellenére sem - múltunkat. Ez a történet megtartó hajszálgyökér lehet, minden magyar számára.

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Szerkesztő B
1909. május 5-én született Radnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi)[1] (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5.[2] – Abda, 1944. november 9.)[3] magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfa... jiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.[m 1] / Nevéről bővebben / Az 1920-as évek végén a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken (Egyéb)

Petrusák János
HALLGASD! — CSAK CSEND (monodráma) 1. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Tusnády László
„Ellenükre élek,-” (Kortársunk, Radnóti Miklós) 1/4

Radnóti Miklós. Egy név egy fogalom. Halálba taszított fiatalember. Világméretű tiltakozás. Örökre szívbe hasító jajszó és adventi csöndharmatozás. A remény nagy mementója ő, mert ez a ma olyannyira sorvadó, veszendő létsugár őbenne még akkor is ragyogott, amikor emberi számítás szerint annak alig-alig volt esélye. Remélt és dolgozott. Verset írt. Van, aki szerint műalkotást lét... rehozni csak ihletett állapotban lehet, ám Rodin szerint az igazi művész mindig dolgozik. Radnóti igazi művész volt. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap