Szerkesztő B
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, / mert hangot (Vers)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Szerkesztő A
Az I. Bécsi Döntés Emléknapja

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.” (Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből) A tény, hogy minden véráldozat nélkül került vissza a Felvidék déli területsávja, (Hírek)

Szerkesztő A
1938. nov. 2., az első bécsi döntés

Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²)[1] Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. (Hírek)

Jókai Anna
egy – az Egyben

amivel látok azzal hallok/ szem nélkül és fültelen/ amit látok hallom is/ csupa fül vagyok és csupa szem/ nem a szám szól és megértik/ nem szájjal szólnak és megértem/ kéretlen kínálják/ amit mindeddig kértem/ se lábam se kezem/ átjár rajtam amiben járok/ tart engem itt akit nem fogok már/ tartom ott akit még várok/ nincs orrom az illatokra/ egyetlen illat betölt/ földszagú a mennybolt/ mennyszagú a föld/ levegőért nem kapkodom/ a levegő szív be engem/ ráfújással formálódik/ légnemű (Vers)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 6/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A nyak szó jelentése: MOTTÓ: A magyar nyelv... (Tudomány)

Szerkesztő A
Fenyvesi Félix Lajos: Véradók

Egy nő jött az első emeletre. Szemhéja égbolt-nehéz, szája keskeny és kemény. Ezen az arcon látszottak az elmúlt napok: a harc, a vér, a virrasztás. Most már a fel­ kötött, sebesült kéz is feltűnt, a vékonyka kabát, ami alig óvott ebben a kora reg­ geli hidegben. Elment a félig nyitott ajtók előtt. Pihent és várt, hátha valaki erre jön és eligazítja. A nővér a tálcát igazította. – Vért akarok adni! – mondta sietve. – Meghalt a fiam, de a barátja él! – Bele­ kapaszkodott a fehér köpenyes nő karjába, és (Novella)

Szerkesztő A
Olvadáspontig hevítve

Az utcán futott össze a kélt testér. Üdvözölték egymást. Ernő a CBA-ba indult valami vacsoráért. Tamás a bátyja, csak úgy dolga végeztével, minden cél nélkül őgyelgett a városban. Ez a kora tavaszi, esti szürkület, olyan furcsa vöröses fénnyel színezte meg a nyugati égboltot. A város főutcája lármás volt, az emberek jó kedvvel sétáltak. – Este otthon leszel? – kérdezte röviden Tamás az öccsét. – Nem! Hét után elmegyek! – Ágneshez? – Igen! – Komoly (Novella)

Adorján András
Iksz Ipszilon újraéled

Korunk antihőse Iksz Ipszilon, valaki a napsütötte Magyarhonból, ahol már most nagy jólét uralkodik (és mi lesz még!) és frenetikus jókedv. A balsors régen eltépett, az Isten népünket megáldotta. Mindenki (de télleg/sic!/ mindenki) boldog, csak ez a hülye Iksz Ipszilon (X.Y.) NEM veszi be reggel a rózsaszín bogyókat! („Szóma, ha mondom, segít a gondon” – Huxley) Használni akarja az eszét. A marha! Úgy kell neki ! Adorján András (AA) Humoreszkek és... (Novella)

Szerkesztő C
Turcsány Péter: Hűség a szabadsághoz!

Turcsány Péter tanulmányainak, beszédeinek és naplószerű vallomásainak hangja, stílusa és életszemlélete egységes. Összehasonlíthatatlanul dinamikus, igazságkereső és láttató ez a nyelv, amely „ragadozó madárkánt” kapja fel szellemi portyájának tárgyait, hogy az olvasó "kezére szállva" a nyugodt elemző tekintet is megtalálhassa az általa vizsgált világ értelmét és szépségeit. A közismert író és előadó a 2002-től 2012 tavaszáig egybegyűjtött és elrendezett írásainak könyvében az újraegyesítő nemzeti akarat (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Kondra Katalin
Kegyelettel

Ősz van. Sárga és rozsdaszínű falevelek takarják a temetőt. Néhány síron krizantémok hervadoznak, többségük azonban csupasz, mintha idén nem lett volna halottak napja. Hiába, változnak az idők! Már semmi nem úgy van, mint azelőtt. Hajjaj! Hallgatom a többiek meséit a régi szép időkről és sajnálom, hogy akkor még éltem. Azok voltak ám igazi ünnepek. A mai halloween bulik semmiségek azokhoz képest, amikor még a halottaknak szabad volt kísérteni. Akko... riban (Egyéb)

Szerkesztő A
Mindenszentek és Halottak Napja

Az elmúlás az emberi lét legfájdalmasabb eseménye. Anyák, apák, nagyszülők, gyermekek között nem válogat, nem tesz különbséget nemek és korok között. Ilyenkor elveszítünk egy szeretett személyt, valakit, aki fontos volt nekünk, fontos volt a családunknak. A fájdalom, a hiány néha olyan erős, hogy egész életünket végigkíséri, egész későbbi életünk szerves része marad az az űr, ami marad utá... na. De van egy dolog, ami segít a fájdalom elviselésében, a túllépésen. Ez pedig az emlékezés. (Hírek)

Szerkesztő A
November 2-án Mindenszentek és halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben (Egyéb)

Szerkesztő B
Halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnap... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap