Szerkesztő A
Juhász Gyula Emléknap

Juhász Gyula a Nyugat első nemzedékének nagy költője, csöndes, szerény művész volt, aki mindig önmagával küzdött. Babitscsal, Kosztolányival indult, velük és Adyval lett híres költő. Versei a művészet szépségének, a nyelv erejének bizonyságtevői, megállásra-elgondolkodásra késztető segítői – s ezért – a bennük megírt-megvallott minden fájdalom, bánat és csöndes szenvedés ellenére is örömöt és re... ményt kínálnak. Ez az igazi költészet adománya. (Hírek)

Szerkesztő A
1883. április 4-én született Juhász Gyula költő

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. - Élete - Juhász Illés (1853–1902) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született. Anyai nagyapja Kálló Antal volt. 1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én je... lentek meg első versei a Szegedi Naplóban (Hírek)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Trianon

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. - Juhász Gyula: Trianon // Nem kell beszélni róla sohasem, / De (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Imádság a gyűlölködőkért (Juhász Gyula)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelküle... tünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Szabadka

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. -Juhász Gyula: Szabadka (Vers)

Jókai Anna
Közös út 3/4

Márta tükröt vett elő, a homlokába fésült egy hajtincset. Péter a saját életére gondolt. A garzonra, a lágymányosi lakótelepen. A könyveire. Mennyezetig érnek a polcok. Baloldalt a nagy olajfestmény. Épp most vette részletre. Senki sem kéri számon. Legföljebb vajas kenyeret vacsorázik, teával, ha úgy alakul. Kati néni mos, vasal, takarít, mindent elvégez. Ebéd a gyárban. Vasárnap a Borostyánban. A házmesterné megveszi a vacsorát. Ruhára nemigen telik. De ezzel sohasem... (Novella)

Szerkesztő A
Tormay Cécile Napok

Tormay Cécile a 20. századi irodalom jelentős alkotója, aki nőként a magyar művelődés meghatározó alakja tudott lenni egy vészterhes korban. Megítélése ma ellentmondásos és átpolitizált. Műveit 1945 után betiltották, munkásságát napjainkban fedezik fel és értékelik újra. A maga korában a legnépszerűbb írók közé tartozott, művei több nyelven megjelentek, nemzetközileg elismert volt, 1936-ban és 1937-ben Nobel-díjra is felterjesztették. Mun... kásságának megítélése az (Hírek)

Szerkesztő B
1937. április 2-án hunyt el Tormay Cécile írónő, műfordító, közéleti szereplő

Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő. Származása, tanulmányai: Tormay Cécile[1][2] ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja Krenmüller (Tormay) Károly honvédőrnagyként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. A Tormay család a 19 (Hírek)

Szerkesztő A
Tormay Cécile: A régi ház 1/15

A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirán­dul­tak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)

Kaslik Péter
A Bujdosó könyv üzenete (Tormay Cécile)

Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezer éves magyar nemzet erőszakos szétdarabolásának előestéjén. 1918. október 17-én Tiszta István, Magyarország miniszterelnök a képviselőházban bejelentette: „… a háborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.” A magyarok számára, azonban sem a külső, sem a belső béke nem következett be. A belső „békét” Károlyi Mihály, áruló jellegű, majd Kun Béla, szintén áruló jellegű, törtető idegen, és kegyeletsértő (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Bolyongó Láng

Egy utcanév-nem-adás margójára - Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. A "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket, szinte írói sikereit (Publicisztika)

Szerkesztő B
Miért nem lehet Tormai Cécileről közterületet elnevezni?

Tényleg, miért nem? Mert Budapest főpolgármesterének nincs hozzá bátorsága. A volt SZDSZ-es Tarlós István nem biztos abban, hogy a mai Magyarország fővárosában viselheti-e közterület az irodalmi Nobel-díj esélyese, a nemzetközileg elismert író, egy magyar hazafi nevét. Ezért útbaigazításért a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémiához fordult. Ennyi erővel kérhette ... volna a román Funar, a szlovák Fico, vagy Dániel Péter helyeslését is! A válasz nyilvánvaló: „Hát persze, hogy nem viselheti!” (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap