Adorján András
Iksz Ipszilon újraéled

Korunk antihőse Iksz Ipszilon, valaki a napsütötte Magyarhonból, ahol már most nagy jólét uralkodik (és mi lesz még!) és frenetikus jókedv. A balsors régen eltépett, az Isten népünket megáldotta. Mindenki (de télleg/sic!/ mindenki) boldog, csak ez a hülye Iksz Ipszilon (X.Y.) NEM veszi be reggel a rózsaszín bogyókat! („Szóma, ha mondom, segít a gondon” – Huxley) Használni akarja az eszét. A marha! Úgy kell neki ! Adorján András (AA) Humoreszkek és... (Novella)

Szerkesztő C
Turcsány Péter: Hűség a szabadsághoz!

Turcsány Péter tanulmányainak, beszédeinek és naplószerű vallomásainak hangja, stílusa és életszemlélete egységes. Összehasonlíthatatlanul dinamikus, igazságkereső és láttató ez a nyelv, amely „ragadozó madárkánt” kapja fel szellemi portyájának tárgyait, hogy az olvasó "kezére szállva" a nyugodt elemző tekintet is megtalálhassa az általa vizsgált világ értelmét és szépségeit. A közismert író és előadó a 2002-től 2012 tavaszáig egybegyűjtött és elrendezett írásainak könyvében az újraegyesítő (Könyvbemutató)

Bige Szabolcs Csaba
Keletről érkezett 2

Jelentős esemény egy kutyakiállítás, bemutató. Lesz ott alap kiképző, engedelmességi, meg őrző-védő munka, nyomkövetés, agár verseny és tréfás trükkök. A lovas pálya mellett állítottak fel ideiglenes barakkokat a messzebbről érkezettek elszállásolására. Nagy csalitos hely is terült el a közelben, ahol lehetett sétáltatni a négylábú szereplőket. Kíváncsiak serege, gyerek, felnőtt naponta kijött megcsodálni az állatokat és beszélgetni a gazdáikkal. Árus arra gondolt, hogy kimegy délután megnézni (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Mindenszentek és Halottak Napja

Az elmúlás az emberi lét legfájdalmasabb eseménye. Anyák, apák, nagyszülők, gyermekek között nem válogat, nem tesz különbséget nemek és korok között. Ilyenkor elveszítünk egy szeretett személyt, valakit, aki fontos volt nekünk, fontos volt a családunknak. A fájdalom, a hiány néha olyan erős, hogy egész életünket végigkíséri, egész későbbi életünk szerves része marad az az űr, ami marad utá... na. De van egy dolog, ami segít a fájdalom elviselésében, a túllépésen. Ez pedig az emlékezés. (Hírek)

Szerkesztő B
November 2-án Mindenszentek és halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben (Egyéb)

Szerkesztő B
Halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnap... (Hírek)

Fedák Anita
Memento mori...

Eszembe jut törékeny nagyanyám alakja. Mennyi lelkierő rejlett ebben a pici asszonyban. Mert aki, dacolva a sorssal, a háború közepén gyermeket hoz világra – aki történetesen az édesanyám –, az csak bátor asszony lehet. Aki kilométereket tesz meg Szolyvára, hogy enni vigyen a nagyapámnak a „malenykij robotként” ismert lágerbe – az erős asszony. Akit a katonák puskatussal megvernek, elkergetnek, hogy takarodjon onnan, mégis marad és elbújik a láger környéki bokrokban, mert (Egyéb)

Bodor Miklós László
Halottak napján

Szórt napfény melengeti a megszínesedett leveleket, a kegyelet virágait. Földi életünk, múlandó, lelkünk élete örök. Örök a szeretet, ami elfedi ezeken az estéken a napi gondokat. Pár éve ledugtam pár szál borostyánt a frissen felhantolt sírra. Apám, és nővére – nevelő anyám – nyugszik itt. Fogy a fény, rózsaszínben játszanak a fehér krizantémumok, és a gyertyák, mécsesek fénye túlragyogja a bágyadt Napot. Besötétedett. Világítanak a sírok. A pici lángokban a lelkünk fényei tük... röződnek. (Novella)

Rozványi Dávid
Halottak napja, Solymár

"A gyufa sercenése, a kanócon végigfutó láng amint belecsókolt a viaszba régi emlékeket ébresztett benne. Advent, karácsonyi gyertyák, a fény, amit nagyszülei halottak napján az ablakba tettek, az öreg, veszekedős sekrestyés, amint a gyújtóssal végigment a templomon, miközben szidta az ügyetlen ministránsokat, akik összeviaszozzák a templomi szőnyeget; valahol mindegyik képben volt valami szakrális, valami imádságra hívó." Élettánc 2. - Tűz által vesszen el... (Publicisztika)

Kondra Katalin
Elmélkedés az elmúlásról (Halottak napjára)

Nem feledhetem azokat a pillanatokat, amikor Mindenszentek estéjén a két falu minden lakója összegyűlt a temető közepén felállított közös keresztnél. A két falu papja és kántora eget rengető hangon rázendített arra a számomra még ma is félelmetes énekre, hogy "… midőn az ég és föld megfognak indulni, eljössz a világot lángokban ítélni…” Hátborzongató élmény volt ez különösen, ha a szél nagy fekete felhőket gördített fölénk. Az esti szentmisén megvigasztalódtam abban a hitben, hogy a halál után van élet. (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
Halottak napja múltán

Mit tehet az ember halottak napján? A lelkek mécses-lángok szívburkában körbesétálják a temetőket, fáradt,örgő csontú emlékekkel hazatérnek, behúzódnak a házba,és tovább fának. A sötétség sárgombócokat dobál a ajtókra,ablakokra, zuhognak a bútorokra, telefröccsentik az ágyat, a térdet, a szájat, hogy már álmodni,beszélni sem lehet. Mit tehet a ember halottak napján? Eltemeti magát a latyakban,jártányit se lép, hiszen nincs Krisztus-kép a főfalon. (Publicisztika)

Czakó Gábor
Haláltánc - egy Villon vers időszerűsége Halottak Napján

Nyilván sokan tudják, hogy a haláltánc közismert francia nevén a "danse macabre" késő középkori eredetű allegorikus műfaj. A metszeteken, festményeken, faragásokon kaszás csontvázak vonszolnak a sírba pápákat, királyokat, szépasszonyokat, lovagokat, bankárokat, parasztokat. A halál szemében minden földi rang és siker nevetséges, előtte minden ember egyenlő. A középkori ember megérezte a korszakváltás szelét. Az új világ jöttét, amelynek nem ismerte természetét, mégis megsejtette, hogy ezen eljövendő (Egyéb)

Adorján András
Kellemes Halottak Napját!

Megérjük még, hogy a „Szép napot!” és más szófordulatok nyomán édeskéssé vált nyelvünkben ez is feltűnik. Egyébként ez az egész halottak napi országjárás komplett őrület. Mindenki, aki ad a szomszédok véleményére, útnak indul akár az ország másik végére, hogy meglátogassa szerettei nyughelyét. Valóságos csoda, hogy ezekben a napokban nem, vagy csak ritkán történik tömegszerencsétlenség az uta... kon. Azon gondolkodom, hogy az év többi napjain vajon hányszor jut az emberek eszébe, aki már nincs? (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap