Rozványi Dávid
Stefan I. dénárja

Felvidéken kis üzlet,/fojtogató szuvenír-özön,/ezernyi faragott, s öntött/giccses ajándéktárgy között,/egy aprócska zacskó:/Stefan az első, dénárja.//Nekünk Szent István,/nekik első Stefan;/hisz történelmüknek/ugyanúgy része,/mint nekünk.//Idegen, oroszos zászló/leng már a régi magyar vár felett,/de István emléke összeköt:/álma és műve,/egy közös hon,/mely mindünk otthona,/melyben mindenki egyenlő,/túlél mindent, örök.//Bár visszatérnél hozzánk,/ István király,/és forrasztanál össze/tucatnyi hitet és nemzetet (Vers)

Szerkesztő B
Mezey László Miklós: Az Alföldtől a Balkánon át Itáliáig

Főzni igazán csak szenvedéllyel, legalábbis odaadással lehet. Olyan ez, mint az utazás láza vagy a szerelem érzékisége, az élmény teljes embert kíván. Aki világot akar látni, nemcsak a szemével figyeli a tájat, de lelke minden rezdülésével issza be a látnivalókat. Aki szerelmes, aki teljes szívvel rajong a másikért, az nem teheti félszívvel, ímmel-ámmal, éppen csak… Az a másiknak minden porcikáját kívánja, s a ma... gáét is fölkínálja. Vegyük csak az egyik legegyszerűbb ételt, a lecsót. (Egyéb)

Szerkesztő C
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagá... nyosodott (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Cseh Tamás: Budapest

See video

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (III.)

A várt tavasz sem hozott enyhülést – felújultak a harcok, a betörések. Nem volt más választás, el kellett hagyniuk a falut! Messze bent a szurdok mélyén tudtak egy barlangról. Borbála három legényke kíséretében megkereste, megnézte, s látta, jó vizű patak folyik át rajta, a barlang olyan mély és magas boltozatú, hogy a falu minden lakosa jól elfér benne. Mikor ez embereknek elmondta, mind egyetértett, hogy odahurcolkodnak, berendezkednek. A fiata... labbak a faluban maradnak megművelni a földet (Novella)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 3/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Bilecz Ferenc
A magyarok őshazája

Memetika és az őshazakutatás. Gondolatok az őshazakutatásról, kicsit másképpen. 1976-ban, Richard Dawkins (1941-) brit etológus-biológus, Az önző gén című tudományos művében útjára indította a memetikát. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni (Tudomány)

Fedák Anita
Egy magyar Király a keleti fronton

Király Béla az eső elől most egy hűvös bunkerbe húzta meg magát. Magára húzta az esőcseppektől fénylő mikádót és próbált aludni. Az alig harmincéves férfi a feleségére és két kislányára gondolt. Most biztos az almáskertben játszadoznak, apjuk nélkül. Mert édesapjuk naiv volt, bedőlt egy cselnek. Eszébe jutott a malenykij robotra” elhurcolt nagyapja. A sztálini lágereket megjárt öreg valamilyen csoda folytán haza... jött. És mindig azt mondta az unokáinak: engem a hit hozott haza. Mindennap imádkozott és (Novella)

Fehér József
A cseresznyefa árnyékában

Most, hogy hazakísérte a lányt és itt állnak egymással szemben, a délutáni hőségtől szellőzködő, nagy lombú cseresznyefa árnyékában, a kapu előtti járdán, végre döntenie kell, mit is tegyen. Hallgasson-e Mónika testének hívójeleire és elfogadja vágyakozó felkínálkozását, vagy két búcsúpuszi után lemondóan elmenjen? Vajon mi lenne a helyes és a jó? A lány szempontjából nyilvánvalóan az, ha maradna. Hiszen mindent elkövet, hogy (Novella)

Jókai Anna
Tévedések

A deszkapadnál találkoztak össze; az egyik már ült, az író a karfát fogta tétován, álldogált, nem tudta elszánni magát. A harmadik csak most közeledett, egyenletesen szuszogva a meredek kaptatón. A pad a csúcsig még a fele utat sem jelezte, jócskán távol volt a tető, hiába látszott közelinek. – Tessék – mondta az üldögélő férfi jóságosan, s fölösleges udvariassággal arrébb húzódott, majdnem lebillent a földre. – Hála Istennek, van még hely a nap alatt… Az író kelletlenül odatelepedett, ... (Novella)

Lukáts János
Vén bolond kertet csinál

A ház mögött a telek - akár a börtönudvar. Magas téglakerítés, omló vakolat, cementdarabok a földbe taposva. Nyomorult fűcsomó kettő-három, ha át bírt vergődni a törmeléken. Az öreg ott állt az udvar bejáratánál, a kezében vödörrel. A földszinti lakás ablakában a házmester, két kezét a zsebébe dugta. Az öreg vízkarikákat meg nyolcasokat locsolt az udvar porába, amíg tartott a vízből. Amikor a vödör kiürült, az öreg visszaindult az udvari ajtó felé. Ekkor látta meg a házmestert. - Hogy legalább por ne legyen! (Novella)

Horváth Lajos
Szent László hadosztálya

A török elleni háborúkban is előfordult, hogy a magyarok Szent László nevét kiáltozva rohantak a törökökre, akik a szent királyt a “föld félelmének” nevezték, mert az ő nevével ajkukon a magyarok sok győzelmet arattak a törökök fölött. Történt azonban újabb időkben is, hogy újsütetű pogány ellenség tört be a Kárpátok szorosain hazánkba. Ez vörös hadseregnek, szovjet hadseregnek nevezte magát és kegyetlenség, istentagadás dolgában semmivel (Tudomány)

Szerkesztő C
Tamás Mihály: Két part között fut a víz

Budán, a Fő utcai bérházban a vicéné már a lépcsőházat súrolta, amikor Iván megérkezett. A lakók pokrócokat teregettek a belső folyosó vaskorlátjára, a kíváncsiság megállította kezükben a porolóvesszőt az első emeleten is, a harmadikon is, amikor Iván becsöngetett második emeleti lakása ajtaján. Lovákné, a háziasszonya összecsapta a két tenyerét. / – Hát vissza tudott jönni, Bodák úr? Azt hittem, sohasem látom többet, hogy nem is lehet onnét fentről visszajönni. / Iván mosolygós jókedvvel rázta meg az öregasszony (Könyvbemutató)

Bilecz Ferenc
A Puszta nyelve és a szlávok

A 20. és a 21. század határán, Kelet-, és Közép-Európában, megnyílt a lehetősége annak, hogy történelmünket szabadabban, a tudomány mai szintjén értelmezzük, fogalmazzuk meg és tanítsuk. Sajnos Magyarországon ez idáig, ez nem sikerült! Ahogyan a rendszerváltás sem! Természetesen ebben külső erők is közrejátszottak, de az az érzésem, hogy a költő ezt jobban kifejezi: „A harcot, amelyet őseink vívtak,/ békévé oldja az emlékezés/ s rendezni végre közös dolgainkat,/ ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (Egyéb)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 2/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap