Karay Katalin
Kísérőlevél csomag nélkül

Hát igen, a Don sötét, jeges párája elvitte, megette nevét. Hetven évvel ezelőtt költözött Arankáék mellé albérletbe, onnan hamar átudvarolta magát hozzájuk, a behívóparancsot már az 53.-ba kézbesítették. Honnan került az 55.-be bérlőnek és miért? Abban a kis házban azóta is albérlők laknak egyébként. Düledezik a viskó, így is kiveszik. Valljuk meg, bármit kivesznek, egy spájz vagy kamra is megfelel dohos lószőr matraccal, ötliteres savanyú... (Novella)

Bozsik Péter
A növényember

Telepatikusan érintkezem egy férfival, aki időnként meglátogat. Nem tudom, milyen időközönként, mert számomra nincs idő. Nem tudom, mikor van éjjel, és mikor nappal. Hosszú, finom keze van ennek a férfinak, zongorista lehet vagy író. Sohasem kérdeztem meg, csak én beszélek, ha lehet ezt beszédnek nevezni. Csak én küldök jelzéseket felé, és az érintéséből, kezének apró rezdüléseiből próbálom megfejteni, érti-e. Igyekszem minél kevesebb jelzést továbbítani neki, hogy (Novella)

Szerkesztő A
Hofi Géza: A malacok

See video

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő B
1907 május 17-én született Dsida Jenő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világ... (Hírek)

Szerkesztő A
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Szerkesztő A
Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony, / Élünk dión, friss kalácson: / mennyi fínom csemege! / Kicsi szíved remeg-e? // Karácsonyfa minden ága / csillog-villog: csupa drága, / szép mennyei üzenet: / Kis Jézuska született. // Jó gyermekek mind örülnek, / kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat / minden szívet átitat. // Pásztorjátszók be-bejönnek / és kántálva ráköszönnek / a családra. Fura nép, / de énekük csudaszép. / Tiszta öröm tüze átég / a szeme (Novella)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Szerkesztő A
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Kondra Katalin
„Elalszom, mint az őzek” (Dsida Jenő emlékére)

1907. május 17 Szatmárnémetiben született, Binder Jenő Emilként. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Tehetségét Benedek Elek fedezte fel és támogatta. 1923-1927 között rendszeres publikálási lehetőséget kapott a Cimbora című folyóiratban. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben tanult.1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem a jogi karára, de tanulmá... nyait végül nem fejezte be. (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Lehel kürtje

A Káter Műhely kiadásában: Árpád felosztotta az országot a törzsek között, a törzsek vezérei pedig felosztották azt a nemzetségek között. Termékeny volt a föld, bőven ellátta a jószágot legelővel, télire való szénával. Tavak, patakok tele voltak hallal, erdők vaddal. A magyarok azonban hozzászoktak a kalandozáshoz, és különösen a fiatalja hamarosan nyugtalanná vált a békés életmódban. Kalandra vágytak. Csatákra, ahol harci (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Wass Albert: A kivénült harcos leteszi a fegyvert

Wass Albert: Ha annak idején, 1951 telén elfogadom Havas Emil ajánlatát, hogy írjak ahogy ,,ŐK" kívánják, és ŐK ezzel szemben garantálják, hogy minden könyvemből "best seller"-t csinálnak, akkor ma minden bizonnyal jómódú, "befutott" amerikai író lennék. De nem fogadtam el. Erre a Reader's Digest kolozsvári származású társszerkesztője ugyancsak fölbosszankodott ott a new yorki szálloda szobájában, ahol skót-amerikai feleségemmel megszálltunk volt, és azzal fenyegetett meg (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
A reklám nyelve

Testközelben először húsz évvel ezelőtt találkoztam az egyik, mára már divatos reklámgyakorlattal. Kíváncsi kelet- európaiként kerültem Göttingenbe peregrinusnak, s a nyugati világ megismerésének vágyával igyekeztem mindenre odafigyelni. Érdekes és újszerű volt már az első napokban, amikor a mozgalmas német egyetemi város központi terén fiatal lányok és fiúk osztogatták a színes reklámlapokat. Még ma is emlékszem az (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Vannak űrlények?

Mutatják a kisfiút is, akinek a lábából operáltak ki egy ugyanilyen kis valamit. Ugyancsak mutatnak egy sor Cad-Scan felvételt azokról, akiket a hír szerint szintén elloptak és "megvizsgáltak" valamelyik csészealj "rendelőintézetében" valamikor. Mindegyiküknek ott a beplántált objektum az agynál, ugyanazon a hozzáférhetetlen, képtelen helyen. A kisfiú kristályszerű valamijét a leghíresebb laboratóriumok vizsgálták, és egymástól függetlenül megállapították, hogy földünkön egyszerűen (Publicisztika)

Vasi Ferenc Zoltán
Vérpad és katonai rehabilitációk 6. Rácz - Szöllösi

38 RÁCZ FERENC szül: Kozármisleny 1934. január 1. Anyja: Galamb Teréz Előléptették: 1956. honvéd Ítélet: I. fok: 1 év, II. fok: felmentve Letartóztatták: 1958. július 24. – 1958. november 13. 39 SCHMELLHAUSZ JÁNOS szül: 1934. július 28. Anyja: Németh Mária Előléptették: 1956. honvéd Ítélet: 1 év Letartóztatták: 1958. július 24. - 40 PASKA ELEMÉR Szül. Bácsboglár, 1934. november 25. Anyja: Blazsonik Etel. Előléptették: (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap