Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy öröksége

Kazinczy Ferenc művelődéstörténeti megítélése ellentmondásos. Egyfelől az irodalomtörténet, a nyelvtudomány és az írói társadalom elismeri életművét, foglalkozik (a kutatás szintjén is) alkotásaival és ápolja kultuszát. A 2009-es Kazinczy-emlékév során a konferenciák, a megjelenő kötetek kellőképpen hangsúlyozták Kazinczy sokoldalúságát, stílusújítói és irodalomszervezői jelentőségét. Másfelől azonban a széphalmi mester (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 3/3

Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."57. A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak semlesz elég van fizetni valóm Bécsben... "58 Petneháza adott most is a legtöbbet, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 1/4 - Török Zsófia levele

Bevallom, hogy Kazinczy földi boldogságom, a büszkeségem volt, finom lelkét senki sem tudta oly híven ismerni, úgy értékelni, mint én. Eszembe jut egy kedves történet, ő maga mesélte nekem. Egy szép március végi napon, amikor gyermekként Sárospatakra szekerezett, különös élmény érte. A tavaszi melegben kiszáradt földút mély barázdái nagyokat rántottak a fogaton ülőkön, a kocsis mégis elszundított a bakon, megszokta már, (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 2/4 - Ifjabb Wesselényi Miklós levele

Kazinczyban szenvedélyes lobogással, már-már eget simogató lánggal égett a hazaszeretet. Lángolt benne, s hajtotta őt előre, a változtató tenni akarásba. Ha nemzedékem politikai örökségéről beszé... lünk, a hagyományról, melyet követnünk kell, melyet követnünk érdemes, akkor nem szabad elfeledkeznünk Kazinczyról. Minta volt ő számunkra a nyelv politikai vonatkozásainak ítéletében is. Tudta ő, hogy a számosabb rész nyelvének, a magyarnak kell a hivatalos nyelvnek lennie. Mert ha a magyar nyelvet hozzuk be (Novella)

Szerkesztő A
Balázs Géza (szerk.) - A nyelvújítás jelvilága. Tanulmányok Kazinczy és a nyelvújítás máig tartó hatásairól

A kötet Kazinczy Ferenc teoretikusságát, Kazinczy és a nyelvújítás hatását, a magyar nyelv sokféle szimbolizációját elemzi művelődéstörténeti, irodalom- és nyelvtudományi megközelítésekkel, valamint tartalmazza a 2009. évi magyar nyelv éve jeltudományi bemutatását. Tartalom: Előszó: Balázs Géza: Nyelv -... és jeltudományi gondolatok Kazinczyról Tanulmányok: Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc példája - Balogh Piroska: Szöveg (Könyvbemutató)

Molnár Karina
A túlélő

A történet egy katonanőről szól, aki a tatárjárás után próbál az életéért harcolni. Vajon legyőzi saját magát is a gyűlöletet is ami emészti elveszett népe miatt?

Nyárády Károly
A csíksomlyói csoda

Emberi szóval szinte leírhatatlan, színes zászlók tízezreivel fellobogózott, szent ereklyéiket maguk előtt hordozó emberek végeláthatatlan tömege hullámzott mindenfelé, amerre csak a szem láthatott, és csak jöttek és jöttek újabbak, mint valami bibliai özönvíz, ellepték a hegyet és a völgyet. Az elemi erővel előrelendülő embertömeg most végre megtorpant a Kis- és a Nagysomlyó hegyek nyergében, és térdet hajtott a Kárpátok egyik legszentebb kegyhelye, a Hármashalom oltára előtt, és ezzel kezdetét vette a Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú istentisztelete.

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc Emléknap

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)

Szerkesztő A
1838. augusztus 23-án hunyt el Kölcsey Ferenc költő

E napon hunyt el Kölcsey Ferenc nemzeti költőnk, a Himnusz írója. Atyját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, ki álmosdi (Szatmár megye) birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elvesztvén, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Bal szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.[2] Mikor Kölcsey anyja, ennek 11 éves korában elhalt, a házartást Panna néni, a család régi hű (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett

De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Hírek)

Szerkesztő A
Kölcsey: Huszt - Töredék

Huszt // Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;/ Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. / Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! / Cseke, 1831. december 29. // ... (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról

Veronka néni azonban, aki a Kölcsey portára kalauzol bennünket, tud magyarul, s azt mondja, az idősebbek közül mások is tudnak. Így Kölcseyéknél már magyarul köszönünk és mutatkozunk be a meglepődött családnak. Soha senki a sajtóból nem érdeklődött még irántuk. Pedig várták, hogy legalább a magyar konzulátuson felfigyelnek a nevükre. De csak az újlaki határátkelőn tették fel egyszer-másszor a cso... dálkozó kérdést: – Maguk Kölcseyek? És ukránok? De furcsa. Aztán a magyar himuszt tudják-e? (Riport-tudósítás)

Mészár Alexandra
Kölcsey Ferencről...

1823-ban, Kölcsey Ferenc megajándékozta a magyar nemzetet. Ekkor írta a meg, a Himnuszt, „ A magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, melyet Erkel Ferenc megzenésített. Kölcsey eredeti kézirata mai napig megvan, az Országos Széchényi könyvtár őrzi. Jelen kéziratot Kölcsey „hitelesítette” saját kezű aláírásával. Kölcsey a himnusz megírásával, egy érezhető kapcsolatot hozott létre a magyarok múltja, jelenje és jövöje között. Az írás eredti megnevezése (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap