Szerkesztő B
Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony, / Élünk dión, friss kalácson: / mennyi fínom csemege! / Kicsi szíved remeg-e? // Karácsonyfa minden ága / csillog-villog: csupa drága, / szép mennyei üzenet: / Kis Jézuska született. // Jó gyermekek mind örülnek, / kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat / minden szívet átitat. // Pásztorjátszók be-bejönnek / és kántálva ráköszönnek / a családra. Fura nép, / de énekük csudaszép. / Tiszta öröm tüze átég / a szeme (Novella)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Kondra Katalin
„Elalszom, mint az őzek” (Dsida Jenő emlékére)

1907. május 17 Szatmárnémetiben született, Binder Jenő Emilként. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Tehetségét Benedek Elek fedezte fel és támogatta. 1923-1927 között rendszeres publikálási lehetőséget kapott a Cimbora című folyóiratban. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben tanult.1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem a jogi karára, de tanulmá... nyait végül nem fejezte be. (Egyéb)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 4/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... - A leghátborzongatóbb, felfoghatatlannak tűnő rejtély legegy­szerűbb magyarázata - Előbbiek ismeretében tegyük fel újra (Tudomány)

Petrozsényi Nagy Pál
Királyi audiencia

Azt mondják, a történelem megismétli önmagát. Lehet, az mindenesetre biztos, hogy az erdélyi dilemma sokak számára ma sem lezárt kérdés. Néha kimondták, gyakrabban nem, de a szívekben változatlanul ott bujkál: miért nem élhet a gyermek ősei országában? Kormányunk válasza elég lakonikus: eddig a határ, punktum, faggassuk inkább a történelmet! Hát én kifaggattam, s vele megboldogult apám elsárgult, 1940-ben írt írt naplóját is, amely immár ugyancsak (Novella)

Duray Miklós
Elmélkedés Trianontól keletre, hetvenöt év múltán

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Hazám!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // A ház / Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! (Vers)

Szerkesztő A
A Trianon szindróma

See video

Szerkesztő B
1938. június 7-én hunyt el Dsida Jenő költő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete - Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, (Hírek)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem Emléknap

Árpád személye, emléke egybeforrott a magyarság történetével, különösen a honfoglalással, az első évtizedekkel. De emlékének kisugárzása máig tart, nevét, emlékét történelmi emlékhelyek, szobrok és emlékművek, drámák és regények őrzik. Árpád népe – ez a kifejezés máig a magyarság egészét jelenti, nevét gyakran Árpád apánk formában használjuk. Aligha lehet nagyobb dicsérete és dicsősége egy több mint ezer évvel ezelőtt élt történelmi személynek. (Hírek)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem június elején (feltételezések szerinz 7-én) hunyt el

Árpád (845? – 907. július?) a magyar törzsszövetség fejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.[1][2] Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon. / Származása és tisztsége / Nevének etimológiája egyértelmű, az árpa főnév -d kicsinyítő képzős alakja. Az árpa szó a legkorábbi török nyelvemlékek (az ótörök göktürkök középkori feliratai) óta szinte minden török nyelvben arpa alakban (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Árpád-vonal: haditurizmus magyaros ételekkel

Az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica (Szidorfalva) község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, akár négy óra alatt sikerülhet az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során. A magyar turisták számára érdekes a vereckei hon... foglalási emlékmű (Matl Péter munkácsi szobrász alkotása). A Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap