Szerkesztő C
Perceg a szú

Részlet a könyvből: "De többet nem tudott mondani. Jakab magával rántotta, s vonszolta tovább a sötétben. Hiába rugdalózott. A száját is befogta, s ütötte, ahol érte. – Nem hagyom ott a bátyámat! – fulladozott Gergő vérző szájjal. – Visszamegyek! – Te ökör! Te ez meg az! Neki is rosszat teszel! Gyanút fognak! – De hogyan jön ki most már? – Az alsó toronyablakon. Vagy ott marad reggelig. Hajnalban én nyitom majd ki a templomot, s akkor kieresztjük. Menj haza, feküdj s kushadj, lesz így is elég bajom! (Könyv)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 4/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

A Salamon által utolsó izben okozott háboru után öt esztendeig nyugalom volt az országban s a béke áldásos idejében a szent király bölcs kormányzása alatt jólétben és jó erkölcsökben növekedett az ország. Az 1091. évben ismét fegyverre szólitotta a kegyes király hű nemzetét. E háboru nemcsak muló dicsőséget, hanem még manap is létező eredményt hozott a hazára. Ebben a háboruban szerezte meg László király a nemzet számára Horvátországot, (Tudomány)

Horváth Lajos
László herceg cseh segítséget hoz bátyjának, Gézának

Az álnok Vid ispán maga akart herceg lenni, ezért Salamon királyt összeveszítette Géza és László hercegekkel, akik az unokaöccsei voltak a királynak, mindannyian Árpád apánk véréből. Vid sürgette és izgatta a királyt a hercegekkel való fegyveres leszámolásra. Egy közmondással hergelte unokatestvérei ellen. Ez a mondás pedig a következő. Miképpen két éles kard nem férhet meg egy hüvelyben, úgy egy országban nem országolhattok ti ketten. Célzott Géza hercegre, aki Magyarországnak körülbelül az (Tudomány)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Szerkesztő B
1879 június 29-én született Móricz Zsigmond író

Móricz Zsigmond 1879-ben született Csécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Kilenc testvére volt, ebből kettő erőszakos halállal halt meg; az egyik tejhiány miatt "valósággal elsorvadt", a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. Az (Hírek)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhely... ben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Turcsány Péter
Móricz Zsigmond és a hivatalos rend

A lelkész- és gazdacsaládból származó kisúr Móricz Zsigmond egész életében a magyar föld és nemzet népének szemszögéből látta és láttatta a huszadik század első felének világát és olykor a korábbi időket is. Nem lett a hanyatló dzsentri megértő vagy kvaterkázó megszólaltatója, az ilyes munkákat másokra hagyta. Valljuk be, a polgárság is ódzkodott Móricz vehemens stílusától, sőt a kor lelki tanait is jól ismerő író paraszti és pásztori lélekábrázolásait is romantikának, vagy forradalmi rezdülések szócsövének (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: A tűznek nem szabad kialudni

Öregapó felállott a vesszõk közül, kosarat kötött a hajlós, hántott fiatal vesszõkbõl. Olyan magas ember volt, hogy egész a padlást érte a feje, onnan felülrõl szólott le, miközben leverte magáról a vesszõforgácsokat: Lyányom, süssél egy kis kolbászt... / Ó... ­ dünnyögte a lánya, aki a kisgyerekét etette tejbe áztatott kenyérbéllel. / Öregapó nem törõdött vele, kicsit izgatott volt, fordult. Ejnye ­ mondta -, megyek mán, szétnézek egy kicsit a faluba. (Novella)

Kondra Katalin
Életem regénye (Móricz Zsigmond napok)

Az író lelke forrás. Érzelmei határozzák meg, hogy milyen gondolatok, szavak, mondatok fogalmazódnak meg benne. Művei annyira gazdagok és sokszínűek, amennyire az az életútja, melyet bejár. Karakterei, múzsái azok a személyek, akikkel kapcsolatban áll. Móricz Zsigmond novelláiban, regényeiben az író életének egy-egy epizódja köszön vissza. Ő maga így vall írói pályájáról: „Amit eddig írtam, mind csak azért kellett meg... írnom... (Egyéb)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond: Tyúkleves

A ház előtt egy falka gyerek játszadozott, nem lehetett átmenni köztük. Az öregember kis botjával tapogatózva ment előre, és csak annyit látott, hogy sok a gyerek. - Menjetek, menjetek félre! Ez a Gyovaiék háza? A kisgyerekek utat engedtek. Csendes gyerekek voltak, olyan jó gyerekek, mint a szegény emberek gyerekei szoktak lenni. Egész nap nem ettek még, ha csak egy kis kenyeret nem. Azért gyűltek ide a Gyovaiék háza... (Novella)

Szerkesztő B
Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz/ Súrlódjék az írás Móricz Zsigmond úrhoz./ Szóban hozta vón' el a beteg, ki küldte, / De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte. / Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem, / Adják át Móricznak ezt az én levelem / A könnyes, áldott hang, aki általadja / Éppen úgy áldassék, mint az, aki kapja. // Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, / Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. / Ezért is jövök (Vers)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Barbárok

kis kutya, a puli, fülelt, szimatolt s a következő percben vicsorítva kezdett ugatni. – Mija? – szólt rá a juhász. A kutya csak még jobban ugatott. – Városifélék? – kérdezte a juhász. A kutya egy pillanatig hallgatott. – Pusztabéli? A kutya ugatni kezdett. – Akkor mi bajod? A juhász végigheveredett a subáján, a szamár árnyékában, és többet nem törődött az egésszel. Egy idő múlva a két komondor is észrevette, hogy idegenek kö... zelednek, s mély (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Móricz Zsigmond kárpátaljai kötődései

Móricz Zsigmondnak nagy kultusza van Kárpátalján. Nevét az ugocsai Péterfalván középiskola, a nagyszőlősi járásban kulturális egyesület viseli. Születésének 125. évfordulóján a megemlékezések központja a hajdani Szatmár megyébôl egyetlenként átcsatolt település, a Boldog emberben is megidézett Nagypalád volt. A ragaszkodás nem véletlen, hiszen Móricz Zsigmond életét és munkásságát számtalan szál köti Kárpát... aljához. Egy kis lokálpatrióta (Egyéb)

Jókai Anna
Utóéletre ítélve

Móricz Zsigmondról „Önmagából senki sem léphet ki, senki sem adhat mást, mint ami lényege, legfeljebb ha idegen lényeget akar produkálni. Őszinte művész egy életen át ugyanazt produkálja. Arról van tehát szó, hogy egy bizonyos idő múlva a művész, még akkor is, ha önmagát felülmúlja: nem hoz újat, nem hoz szenzációt. Rubens szakadatlanul Rubens, tízezer múzeumi képen át, és Rembrant szakadatlanul Rembrant, ha bármilyen padlásról kerül is elő egy-egy újabb darabja.” (Egyéb)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Karácsonyi ének

Hull hó, hull a hó. Mint pajkos gyerekek kergetik, dobálják egymást a pelyhek. Homlokomat a hideg ablaküveghez támasztom, s gyönyörködve nézem a bohó játékot. Hogy örülnek, hogy vigadnak, jön a karácsony. - Karácsony, Karácsony... Varázslatos szó, gyermekkorom legrégibb emlékei: zsongó-bongó érzések támadnak fel rá. Az első nagy álom, amit ébren láttam, az első nagyszerű tudás, melyre fölemelkedtem, az első eszme, amit ... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap