Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (1/2)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, akinek életművét az egyik legjobban feldolgozottnak mondhatjuk: nagyon sokan és sokat írtak róla. Saját munkái – a korabeli kiadású könyveivel és a levelezésével - több, mint félszáz kötetben állnak a mindenkori olvasók rendelkezésére. Nem könnyűolvasmányok, mert – noha nyelv... újító írta őket – magukon hordják a nyelvújítás előtti magyar nyelv nehézkességének, botladozásainak, (Tudomány)

Kárpátalja-szerkesztő
Kazinczy Ferenc rabsága a munkácsi várban

Fogságának utolsó állomására 1800. augusztus 25-én érkezett ide nyelvújítónk Kazinczy Ferenc fogolytársaival együtt. A vár nyugati részén álló épület harmadik emeletén lévő negyedik cellában raboskodott. Ő is írói munkával próbálkozott fenntartani lelki egyensúlyát. Kazinczy ereklyéi között őriznek egy kis piros bőrkötésű könyvet, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés olvas... ható: „ Dolgozásaim a’ munkácsi várban 1800-1801. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány

2012. október 13-án Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában mutatta be Fried István Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány című új kötetét a Kazinczy Ferenc Társaság és Sátoraljaújhely város önkormányzata. Fehér József múzeumigazgató és Kováts Dániel szerkesztő mellett maga a szerző beszélt a kötetről; az alábbiakban ennek tanulsá... gait foglalom össze. A magyar irodalom története a Kazinczyhoz való viszonyulásunk története (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy öröksége

Kazinczy Ferenc művelődéstörténeti megítélése ellentmondásos. Egyfelől az irodalomtörténet, a nyelvtudomány és az írói társadalom elismeri életművét, foglalkozik (a kutatás szintjén is) alkotásaival és ápolja kultuszát. A 2009-es Kazinczy-emlékév során a konferenciák, a megjelenő kötetek kellőképpen hangsúlyozták Kazinczy sokoldalúságát, stílusújítói és irodalomszervezői jelentőségét. Másfelől azonban a széphalmi mester (Tudomány)

Szerkesztő C
Balázs Géza (szerk.) - A nyelvújítás jelvilága. Tanulmányok Kazinczy és a nyelvújítás máig tartó hatásairól

A kötet Kazinczy Ferenc teoretikusságát, Kazinczy és a nyelvújítás hatását, a magyar nyelv sokféle szimbolizációját elemzi művelődéstörténeti, irodalom- és nyelvtudományi megközelítésekkel, valamint tartalmazza a 2009. évi magyar nyelv éve jeltudományi bemutatását. Tartalom: Előszó: Balázs Géza: Nyelv -... és jeltudományi gondolatok Kazinczyról Tanulmányok: Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc példája - Balogh Piroska: Szöveg (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az Érmellék Kazinczy Ferenc emlékezetében

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg a nevezetesebb helységei, de megemlíthetjük Bagamér, Kokad, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztúr, Bogyoszló, Szalacs helységneveit az eredetileg ide tartozó 30-35 település között. Magyarlakta táj, nagy múltú, történelmi borvidék. Érmellék neve első említésben Éradony határa kapcsán fordul elő 1455-ben. Érmellék (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)

Szerkesztő A
Fedák Sári Emléknap

Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)

Szerkesztő B
1879. október 26-án született Fedák Sári színművésznő, énekesnő-primadonna

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Rákosi Szidi színész... iskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Szerkesztő B
Mihály Ágostonné: Cseréptöredékek az én uram életiből

A cím utólagos, és önkényes, mert Mihály Ágostonné elbeszélése eredetileg teljes volt. A hetvenes években néprajzos édesanyámat kísérve – a néprajz és az általam jobban kedvelt történelem közti egyensúlykeresésként – számos életet „gyűjtöttem”. Kazettás magnómba idős emberek mesélték el, hogy miképpen élték át, és élték meg a 20. század viharait, emberséget kísértő megpróbálta... tásait. Mihály Ágostonné – pedig iíztattam, de hiába – nem magáról beszélt, (Riport-tudósítás)

Fedák Anita
Akkor a gatyán túl vagyunk... (Fedák Sári)

18 évesen ahhoz is volt bátorsága, hogy a szigorú atya, dr. Fedák István, Bereg vármegye tiszti-főorvosa elé álljon és bejelentse, hogyha nem engedik el színészetet tanulni Pestre, ő bizony hozzámegy ahhoz a vénségesen vén katonatiszthez, akivel apja esténként az Úri Kaszinóban kártyázik. A Munkácsi utcai Fedák-villa falai bizony sokat mesélhettek volna Sári hisztérikus kitöréseiről. Pedig csak játszotta a megbán... tott kisasszony, Pestre vágyott ő, a színpadra. (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Fedák Sári élete képeslapokon

A Beregvidéki Múzeum rendelkezik az egyik legnagyobb, közel 300 darabot számláló képeslapgyűjteménnyel. Az album ezekből nyújt válogatást. A korabeli fényképekből nem csupán Fedák Sárit ismerhetjük, hanem az általa viselt ruhák, kalapok, díszek és kellékek révén bepillantást nyerhetünk az operett világába is. Az album megjelentetésével a szerkesztők a neves primadonna emlékének kívánnak adózni, emellett arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a Vérke-parti kis... város hány nagyszerű embert adott (Könyv)

Lukáts János
A legkisebbek temploma

Jean-Pierre atya, a közép-franciaországi Levroux városka plébánosa, különös bejelentést tett az évszázad utolsó szeptemberi vasárnapján, a szentmise végén. - Testvéreim! – kezdte és végignézett az alig harmincfőnyi egybegyűlt levroux-in, akik már szedelődzködtek, hogy hazafelé induljanak. - A jövő vasárnap, Szent Ferenc atyánk névünnepén, olyképpen emlékezünk meg a teremtés egyetemessé... géről, hogy a templomot megnyitjuk az Úr kisebb (Novella)

Mila
Hívatlanul jöttek

Még ma is veszem a Blic nevű szerb újságot, és szívesen elolvasom. Nézem a magyar nyelvű TV-t és nézem a szerb adásokat is. Ha foci van, akkor mindegy, melyik adó mutatja, biztos, hogy ki nem hagynám. Volt is vitám a foci miatt a feleségemmel, de megoldottuk: van két TV-nk, mindegyikünk azt néz, amit akar. Lajosnak nincsenek gyerekei, de a feleségének az első házasságából van egy lánya, van három unoka, akiket Lajos nem csak elfogadott, de szereti is őket. / Ma... gyar Irodalmi Lap (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap