Rozványi Dávid
június 4. - Trianon

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza. - Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért. Nekünk, ha azt mesélték: Felvidék, azt... (Publicisztika)

Köntös-Szabó Zoltán
Trianon gyermekei (A másodszülött unoka 1983-as, újpesti naplójából)

A Mozgó Világ se vállalja írásomat. A rovatvezető értesített főszerkesztője döntéséről, ami – kedvezőtlen. A főszerk. nem tud azonosulni az írás érzelmi hevületével. Hát akkor fújjon a plattenbe. Nyárnak teljében. Ledorongolós kritika. Szervátiusz Tibor „történelmi-nemzeti” szobrászatáról. Dózsa megégetése – közhely. Krisz... tus kínhalála – közhely. Krisztus kínhalála – közhely. Minden közhely. A Kolozsváron szenvedő emberiség is. Az Erdélyben maradó művészekkel példálóznak. Ők a példák és a kötelező mércék. (Novella)

Rozványi Dávid
A magyar történelem keresztútján

Anikónak, aki azt kérdezte: van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek? És Kárpátalja magyarszívű népeinek - ezt a versemet a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók X. Konferenciájára írtam, Beregszászon adták elő először. ///Mi, magyarok,/ arra ítéltettünk,/ hogy mindig történelmi időket éljünk,/ soha nyugalmat ne leljünk,/ hogy mindig egy hajszálon csüngjön,/ sorsunk és életünk./ A nemzethalál kardja ott lebeg felettünk, / mindig van, ki hűti a sört / hogy akasztásunk után koccintson vele. // (Vers)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Szerkesztő B
1920. június 4., Trianon gyásznapja!

1920-ban június 4-én Trianonban a győztesek aláírták a hazánkat feldaraboló, lakosságát szétszóró szégyenletes békediktátumot. A Magyar Irodalmi Lap a nemzet széthullásának napját nem fogadja el a "nemzeti összetartozás napjának". Szégyenletesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzet sötét múltjára emlékezést ekképpen próbálja rózsaszínre festeni. Tanulságul a kiadott közlemény: "A nemzeti összetartozás napjának". Szégyenletesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzet sötét múltjára (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Czakó Gábor
Benső Trianon

A szörnyű békediktátum évfordulóján - június 4. - elmerengtem, hogy mi a helyzet ma? Mert akkor történt, ami történt, a tegnapi meccsen kihagyott gólhelyzetet ma már nem lehet berúgni. De lesz-e visszavágó? Mi a helyzet? Tudjuk, a Szentkorona országának hajdan soknyelvű, és vegyes lakosságú tájain természetes vala a népek együttélése, és soha nem vertek meg senkit azért a magyarok, mert mások tótul, rácul, oláhul, ven... (Egyéb)

Duray Miklós
Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek?

Ismerjük-e önmagunkat, mi magyarok? (A nehezen elérhető források beszerzéséért köszönettel adózom Medvigy Endrének, Szarka Lászlónak és Archimedes Sidiropulosnak.) A magyar értelmiségnek azokban a köreiben, amelyekben meghatározó szempont a nemzet ügyeinek kutatása, a nemzet jövőjének tervezése vagy általában a nemzet ügye, 1920 óta a legtöbb töprengésre, aggódásra és vizsgálódásra a nemzet sorskérdései, az államhatárokkal szétszabdalt nemzet egyben tartásának nyomasztó (Egyéb)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 1/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1 millió 72 ezer magyar és szinte egy tömbben él a Trianonban meghúzott határ közelében), az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák (Tudomány)

Szerkesztő A
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 1/3

Népünk sorstragédiáinak egyik legnagyobbika – Muhi és Mohács után – kétségkívül az 1920. június 4-i párizsi (tévesen: Párizs környéki) békeszerződés. E lassan évszázados traumát a szétdarabolt nemzet máig nem heverte ki: nemzettudati, lelki, demográfiai, társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint más következményei máig hatnak. Amíg a két világháború között legalább beszélni lehetett a bajról, sőt a közgondolkodást uralkodó eszmeként áthatotta a jogos területi revízió gondolata – ami (Publicisztika)

Csata Ernő
Trianon

Teremtőnknek mi volt velünk a célja, / ki gyúrt a semmiből szerelemre gyúlva, / ki rángatott minket életre sírva, / gyötrelmes árván e pannon tájra? // Kinek kell honunk cafatokban lógva, / perzselő testünkkel belekapaszkodva, / kinek kell egy nemzet belökve a sírba, / gyűrött hazafisággal halálra csonkítva? // Kinek van öröme ennyi fájdalomban, / poklokra taszítva mennyei ruhákban, / kinek lesz a szíve sebektől marva, / a hontalan... (Vers)

Rozványi Dávid
június 4. - Trianon

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza. - Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért. Nekünk, ha azt mesélték: Felvidék, azt... (Publicisztika)

Barcsa Dániel
Trianon sokkja után

Ambrus András Székely Trianon című regényéről - Az elején leszögezem, hogy Ambrus András alkotása nem “székely regény”, hanem regény, amelyik történetesen Gyergyóban játszódik, szereplői ennélfogva túlnyomórészt székelyek. A szőrszálhasogatónak látszó különbségtétel fontos: emlékezzünk, a múltban az irodalomkedvelők kezébe a “szocreál” nevében mennyi munkásregényt, mennyi parasztregényt próbáltak beléerő... szakolni. S aztán, kicsikét később (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Csonka-Magyarország

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap