Magyar Irodalmi Lap

Szerkesztő A
Prohászka Ottokár Emléknap

A 19.-20. század fordulója nagyon mozgalmas volt a magyarság életében politikai, kulturális, gazdasági értelemben is. A szabadságharcot követő kiegyezés megteremtett egy szabadabb légkört mely megmutatkozott a kulturális életben is. Ez az időszak nagyon sok olyan embert termelt ki, akik nagyon műveltek voltak, sokoldalúak, és ami a legfontosabb, hogy a magyarság fele... melkedését tartották szem előtt, a nemzetükért dolgoztak a maguk módján, a maguk szakterületén. Ilyen ember volt Prohászka Ottokár is. (Hírek)

Szerkesztő A
1927. április 2-án hunyt el Prohászka Ottokár püspök

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke. Prohászka halálakor Sík Sándor így írt: „ Mindnyájan árvák lettünk. A legnagyobb magyar ember, Magyarország apostola, Székesfehérvár próféta-püspöke, mindnyájunk édesapja meghalt.[1] ” Püspöki székvárosában igen nagy kultusza alakult ki az évtizedek alatt. Ennek bizonyítéka az a hatalmas (Hírek)

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 1/2

Az 1910-es évekig nyugodtan tekinthetjük Prohászkát a katolikus sajtóügy vezéralakjának, Prohászka sokoldalú, művelt főpap, elméleti ember volt, pontosan látta: az új idők új módszereket is követelnek, azaz a sajtónak, mint a negyedik hatalmi ágnak hatalma, befolyása van, és azt az ügy érdekében használni kell. De mielőtt folytatnánk szükséges röviden kitekinteni a kor gaz... dasági helyzetére: a magyar társadalom túlnyomó része nyomorban élt ... (Tudomány)

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 2/2

Ezért következik be a „konzervatív természetű parasztnép” elszegényedése. Az anyagi lecsúszás pedig veszélyes, mert erkölcsi is, és a nincstelen parasztságnál nincs rosszabb „gyúanyag.”, ezt az egyház már megtapasztalta a magyar történelem során. Ezen a ponton érezni, hogy Prohászka tudta, a szociáldemokraták ugyan pozitívan szólították meg a magyar a társadalom kiszolgáltatottjait, a keresztény parasztságot programjukkal, de nem valami nagy sikerrel. A liberalizmust, a koncentrált (Tudomány)

Jókai Anna
Közös út 2/4

– Én is beosztom – sziszegte Péter –, de szeretném ezt a két hetet jól kihasználni, úgy istenigazában… – Ebben egyetértünk! Ezért készítettem tervet. Majd felolvasom magának, ha megérkeztünk. Felírtam az alsó és felső árhatárt, tájékozódásul… A kocsi zökkent. – Südbahnhof… – szólt hátra énekelve a sofőr. – Achtunddreissig… – Merre lehet az óra? – tűnődött Márta. – Mennyit akar? Tizenhármat? – Kicsit több. Acht und dreissig… Harmincnyolc.... – Harmincnyolc schil... ling? Kész rablás… Tudja, mit vett egy (Novella)

Balogh Bertalan
Közösségi perspektíva rabjai

Egyszerű a struktúra: Az ideával kezdődik. Minden közösséget valami homályosan derengő, közös elképzelés vonzása alakít ki. A Nagy Tanítómester köré sereglenek ilyenkor a szomjas lelkek, mert világosan akarnak látni, és mindig van valaki, aki aránylag világosan lát. Kérdésközösség ez. Kérdeznek a tagok. Majd vitatkoznak, hogy jobban megértsék a dolgokat. Majd megoszlanak a vélemények. Majd a legügyesebben vitatkozó köré kezdenek csoportosulni sokan. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Április 1., A Tréfa Napja

Ahogyan fűszer nélkül is van étel, de az milyen, úgy humor és mosolygás nélkül is lehet élet, csakhogy az meg minek! Tudomásul kell venni: életünk fájdalommal kezdődik, hiszen édesanyánk nem nevetgélve szül meg minket. Az élet pedig fájdalommal ér véget. Ez is tény. A két pont, a kezdet és vég között ott van maga az élet, az ÉLET, amelyet nem mindegy, hogyan töltünk ki. Aki az életét komolyan veszi, az fűszerezi. Egy kis humorral. (Hírek)

Balogh Márta Borbála
Tréfacsinálók régen és ma (Április 1., a Tréfa Napja)

Április elseje a Tréfa Napja. Ilyenkor a jókedélyű tréfacsinálók igyekeznek megviccelni családtagjaikat, ismerőseiket. Akit sikerül rászedni, abból Április Bolondja lesz, s elmondható neki a csúfolkodó versike: ,,Április bolondja, / felmászott a toronyba. / Megkérdezte, hány óra?/ Fél tizenegy, bolond az az egy / Fél tizenkettő, bolond az a kettő!,, A technikai robbanás előtti világban egyszerűbb tréfákat eszeltek ki elődeink. Gya... kori volt kisgyerekeknek azt mondani, hogy kibomlott a cipőfűződ,… (Humor)

Zalán Tibor
A nevetésről

Amíg léteztek ilyen újságok, mint például a Lúdas Matyi, vagy a Füles, addig hétről hétre szállítódtak az újabb és újabb poénok, rajzok és képaláírások, kisebb krokik vagy humoreszkek formájában. Joe és Iván, és annak idején a Joe nem Dzsó volt, hanem Joe, és nagyon rendben volt ez a joeség a társadalomban, szóval, ők ketten hétről hétre izgatták a kedélyeket, és nagyon is szurkoltunk, hogy Iván és a világbéke kerüljön ki mindig győz... tesen... (Humor)

Steinné Gruber Katalin
A füstadó

Óriási készülődés volt falunk egyik házánál. Lingel úr 60. születésnapját ünnepelték. Sürgött-forgott mindenki, aki csak élt. Sok vendéget hívtak, még a japán nagykövet is hivatalos volt, hiszen Lingel úr még Japánba is szállított gyönyörű, egyedi bútoraiból. A sok finom ételt helyben készítették el. Az úr ragaszkodott ehhez. Az előkészületek rendben folytak, már csak a tűzhelybe kellett begyújtani, aztán rotyoghat minden. De (Humor)

Szerkesztő A
A tojástörők (Internet fórum)

Tojás2: Körülbelül egy évtizede főzök reggelire tojást (23 éves vagyok), de nem tudom, hogy a hegyes, vagy a tompa végén kell-e feltörni. Érzem, ez így nem mehet tovább. Addig nem fogok reggelizni, amíg ki nem derül, mi a helyes. Vélemény? Emőke: Le vagy nullázva! Nudli: Szégyelld magad, ilyesmit nem tereget ki az ember a neten! Miért nem kérdezed meg a szüleidet? Göteborg: Ugyan, öregem! Semmiség az egész! Ezért... (Humor)

Vadászi Árpád
Sírfeliratok

A Három Sasban, itt helybe’/ egy széklábbal ütötték fejbe.// Nem védett az amulettem,/ a tűzvészben hamu lettem.// A depresszió miatt volt állandóan bágyadt,/ csak a koporsó kedvéért hagyta el az ágyat.// Azok között kísértek,/ akik a temetőbe kísértek.// Az élet és halál közt vékony az árok,/ itt a túlsó oldalon mindenkit várok.// Míg éltem, humoros ember voltam,/ de most szellemesebb vagyok holtan.// Már több ízbe’/ esett vízbe,/ de most (Humor)

Szerkesztő A
Puskás Ferenc Napok

Puskás Ferenc a magyar sport kultikus személyisége, a világ egyik legnagyobb sportolója, olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, Európa bajnok, sokszoros magyar válogatott, ötszörös magyar és ötszörös spanyol bajnok, háromszoros BEK győztes, Világkupa győztes, négyszeres magyar és spanyol gólkirály. Sikerei mellett neve Magyarország szimbólumává vált, szinte varázsütést vált ki a Föld bármely országában járva. A világ futballra... jongóinak örökös kedvence, igazi példaképe minden labdarúgást szerető magyarnak. (Hírek)

Szerkesztő A
1927. április 1-én született Puskás Ferenc (Öcsi) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. (Egyéb)