Jókai Anna
Selyem Izabella

Patinás gimnázium. Ami különösen abban nyilvánul meg, hogy sötétek a folyosói, a lépcső töredezett, és a központi fűtés folyton csöpög-szörcsög. Az ablakok magasak, a felső részük évek óta piszkos, mert nincs olyan hosszú létra, amiről a takarító személyzet elérné. Egy-egy ügyes dobással fönnakad ott a narancshéj, cigarettacsikk, száraz kockasajt. Újabban egy piszkos zokni is lóg a keretből, Nikodémusz Karajitisz zoknija, az egyébként kedves, jámbor harmadik... (Novella)

Turcsány Péter
Tessék fényképezni – itt a számadó gulyás!

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. Fáradt vagyok. Erős élettel találkoztam. Aki kívánja, bogozza ki, rendezze el az ember sorsát, egy emberi élet sodrát. Csak montírozni fogok a beszélgetésből… egy-egy megvilágító ötlettel összehelyezek néhány részletet, a világos egymás-mellérendelést nem zárom ki! A beszélgetés-töredékek kínálják magukat, most nem a rendezett gondolat vizsgál és boncol, mert a kiszakított részletek kínálják autonóm valóság-vonatkozásaikat. •Még az édesapám a Savanyú (Könyv)

Lukáts János
„Az utcaseprő sepreget…”

A lapátról állandóan lehullottak a falevelek, a seprű alól meg állandóan kibújtak, Gerendásnak kétszer-háromszor is utánuk kellett nyúlnia, amíg valamennyit egybeterelte. A lapát hosszú szárát a közepén markolta meg, a seprűvel leszorította a leveleket és úgy csoszogott el a kocsiig. Belekotorta a leveleket a lapátról, de ha éppen fújt a szél, újra szétszórta a levél nagy részét. Gerendás csak sóhajtott ilyenkor, megvárta, amíg eláll a szél, akkor aztán utánament (Novella)

Papp Lajos
Segíts Ég! 2.

… Az ismeretek az én felfogásom szerint három alapvető forrásból táplálkoznak: az egyik a genetikusan átörökített tudáshalmaz, ami óriási. Ez ott van az állatvilágban is, a mi világunkban is, ez a kollektív tudattalan. Örököljük mindazokat az ismereteket, melyek a természettel való együttélés, a túlélés tudását hordozzák. A kisfecske, ha szülei esetleg elpusztulnak, mégis megtalálja a többiekkel együtt a délre vezető utat és vissza, mert a... (Könyvbemutató)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVII. fejezet/2 - A székely módi menyegző

Brüniszkáld megfújta kürtjét, mire emberek sokasága jelent meg a kaputorony ormán. Ám az ifjú csak egyetlen arcot keresett, s midőn meglelte a tucatnyi érdektelen fizimiska között, boldogan elmosolyodott. Kis csapatával belovagolt a sebtében leeresztett hídon át a zsombori várudvarra. Véle volt Bogyó, férfimód, férfinyeregben, a Johann Weiss szekretárius által emlegetett szolgalegény, „a földönlakóknak nevezett székely jobbágyi rendből”, és természetesen hű fegyvernöke is (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (IV.)

Borbála gyermekei közül csak két leányka: Matild és Virág, s egy tíz év körüli fiúcska, Jákó maradtak életben. A harcokban odaveszett Istvánon kívül a láz is elvitt két gyermeket még elébb. Borbála féltő gonddal vigyázta ezt a hármat. A lányokkal nem is volt semmi gond. Már nyiladozott nőiességük, de fiatalemberek nem forgolódtak még körülöttük. Igaz nem is nagyon akadtak, mert vagy rokkantak voltak a felnőtt férfiak, mint Simon, vagy gyermekek, mint Jákó. (Novella)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő A
1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön építész

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, (Hírek)

Kalász István
Rovarcsapda

/../ Orvul jönnek, nem tudni, hol a táboruk, hol gyülekeznek, de bárhol és bármikor felbukkanhatnak. Egyformák, de nem teljesen. Nem alakzatban járnak, de állandóan együtt vannak, a nedves helyeket kedvelik vagy a száraz meleget, döghúsra mennek, galambfészekben élnek, petéznek, lárvát raknak a repedésbe, avarba, homokba. Két hét, négy hét és kelnek ki az új csapatok, nem tudtam, hogyan tovább, csak azt: támadni kell, a háború elkerülhetetlen (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Felemás élet

A nénike békésen, meztelen talppal lépked a friss zöld fű bársonyos szőnyegén. Kertjében szárba szökken a hagyma, háza előtt lilaakác bontogatja szirmait. A távolból harangszó tompa kondulását röpíti felé a szél, s ő boldogan ebédjére gondol. Valahol egy özvegyasszony kémleli a folyót a töltés tetejéről. Lába előtt homokzsákok százai hevernek, előtte tengernyi víz terül el. Nem éhes, a test most másodlagos. A szív az első, az érzések és az otthon. Bútorát menteni kellene, az árvíz nem vár. (Novella)

Jókai Anna
Belátás és átvágyakozás

Szent Pál: A rómaiaknak írott levél, 12,4-8 „Mert ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik (Egyéb)

Turcsány Péter
Az angyal rejtélye

Legsúlyosabb önzés a határtalan szétesettség. A részegség szakadékában öntudatlan zuhanás. Kiszakadt idő, emlékezet- és figyelem-kiesés. Ezután váratlanul, mint egy magamtól eldobott lényt, megtaláltam magamat az esti műút szélén, közel egy sorompóhoz, kifelé a lakott helyektől. Lépések önkívületben, meddig? hová? nem tudható, s hirtelen föleszmélés az elveszettségben. Esti fények, autók, fénypászmák közeledése és távolodása. (Novella)

Fehér József
Ilonka esküvője

Nagy a sürgés-forgás most a Kovács portán, az istálló előtt, a gyepes udvaron. Ünneplőbe öltözött legények tréfálkozva lovakat fognak a szekerek elé. Némelyik mén ágaskodik, úgy kell visszafogni: Hőha-hő! …Csak aztán el ne ragadjátok az ifjú párt – fenyegeti meg a Jani, a legfiatalabb kocsis nevetgélve a két almásderest, és virágokat tűz a lovak hámjába. Lányok érkeznek a tornácról fehér, puffos ujjú hímzett blúzban, és azt éneklik: „Lakodalom van a mi utcánkban…”, majd gyors mozdulatokkal szalagokat (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

„Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival. / A mátyás és az őz meséje / Erdők könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-9735-34-7 / Keménykötésű ár: 1400 Ft, Puhakötésű ár: 680 Ft, Terjedelem: 24, Kötés: Keménytáblás, Szerző: Wass Albert (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap