Rozványi Dávid
Kávémesék: a Szent és a Sátán

Amit kínálok: ha megtagadja Istent, akkor biztosítom önnek az örök kárhozatot. Higgye el, a pokol nem olyan rossz hely, mint amilyennek a mennyei propaganda beállítja. Tudom, az ajánlatom első hangzásra meglepő, de kérem, hallgasson meg. Tudja, hány ember áll ott kint, a maga halálára várva, hogy aztán a csont és húsdarabkáit imádhassa? Mi ketten tudjuk, hogy ön csak egy bűnös és esendő lélek, de ők nem. El tudja képzelni, micsoda bál... (Novella)

Kutasi
Közös akarat (Arany Sas pályamű)

Árpád vezetésével nekivág a szittya, kabar, levédi törzsek szövetsége, hogy közös akarattal és egy céllal, leküzdje a vad Kárpátok gyors sodrású, jeges folyóit, és az égig érő gránitsziklákat, hogy birtokukba vegyék örökségüket, Atilla király földjét. Szövetségük - egységbe kovácsolva a népeket- létrehoz valamit, ami nagyobb mindannyiuknál. Egy erőt, ami túlmutat a síkságokon, és magasabb, mint a Kárpátok gerincei. Egy erő, ami a magas égben teljesedik ki. A tudat, és a hit ereje, melyet maga, a Magyarok Istene koronáz meg: a nemzeti öntudat.

Tusnády László
Fehérfoltok

Woiciech Topolinski életére, kínszenvedésére, sorsára küldetésére igyekszik fényt deríteni Dobos Marianne. Ez igazi, szép és nemes küzdelem. „Mehr Licht! (Több fényt!) – sugallják nekem írásai, mert a meghasonlásba, a gyűlölet, az irigység tébolyába zuhant huszadik századi ember a szeretet agóniáját élte meg, és félő, hogy ez a vergődés, ez a döbbenetes tusa most is folytatódik. A szörnyeszmék, lidérces látomások, őrült hazugságok kielevenedtek, és társadalmat formáló erőkké váltak és válhatnak. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Szerkesztő B
1937. december 3-án hunyt el József Attila költő

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. - Magyar és világirodalmi jelentőségéről - „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori (Hírek)

Szerkesztő A
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 1/2

Szentségtörés? Kegyeletsértés? Vagy talán kötelező, de szeretetteljes kutakodás ez a kötet? / Izgalmas és régóta várt feladatra vállalkozott dr. Udvardi József, a Svájcban tanult és Nizzában élő / pszichológus professzor. Kis könyvben adta közre nagy költőnk lélek-arcképét, amelyet sokfajta / legenda és szándékosan torzított történet nyomán ismerünk. Nemcsak így ismerhettük, hanem / kötelezően így kellett ismernünk. Rettentő és drága titkai csupán kósza sejtésekben / derenghettek eddig... (Könyvbemutató)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 2/2

Tanácstalanul állunk annál a megállapításnál is, hogy költőnk érzelmi világa önközpontú volt. Mi / tesszük hozzá, a gyerekkorból eredeztethető szeretethiánya sajátos lelki űrt hozott létre benne. / Több évtizede a boldogság megmaradásának / törvényéről írtunk-tűnődtünk, de akkor nem fogalmaztuk meg azt az egyszerű fizikai tényt, hogy a / lelki hiány a szenvedés maga. Hogy, amit nem kaptunk meg, ami nem lett lényünk része, noha / az egészséges emberi létnek szüksége van rá... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
József Attila: Nem, nem, soha!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta – biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. / Menyhárt király a nevem, / Segíts, édes Istenem. / Istenfia, jónapot, jónapot; / Nem vagyunk mi vén papok. / / Úgy hallottuk, megszülettél / szegények királya lettél. / Benéztünk hát kicsit hozzád, / Üdvösségünk, égi ország! / Gáspár volnék, afféle / földi király ... (Novella)

Szerkesztő A
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Madi
Tetteink Hagyatéka (Arany Sas pályamű)

Ez egy 18. században játszódó novella. A főszereplőnek, Mihály, komoly belső konfliktusokkal kell megküzdenie, miközben látja, ahogy a birtoka évről évre megy tönkre. Az információk fokozatos adagolásával próbáltam izgalmasabbá tenni a művemet. / Nem nem nem!...Ez nem lehet igaz!-gondolta Mihály-Ha már az ökreim is odalesznek tényleg nehéz telünk lesz. A távolban varjak károgása hallatszott, hónapok óta jártak rá a termésre, nagyon megnehezítették szegény Mihály gazda életét.

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap