Bella Árpád
Miért? 1956-2006

Bevezető Steinné Grúber Katalin Miért? - 1956-2006 c. könyvéhez. -- Vár tétován, várja a csodát, várja a nagy változást. Azt hiszi, az majd magától jön el, s úgy gondolja, nem kell érte tennie semmit, mert majd valakik, valahol megteszik AZT helyette, nem úgy, mint’56-ban. Közben azért titokban elmélkedik, de azt is csak óvatosan. Ártalmas lehet a gondolkodás, sőt egyre inkább újra veszélyes. Steinné Gruber Katalin a Magyarság költője. (Könyvbemutató)

Kárpátalja-szerkesztő
1956 kárpátaljai mártírja

Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: "ellenálló csoportot" szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálocsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a (Egyéb)

Lukáts János
Lukáts János: Anyám, 1956… (megemlékezés)

Kedd volt, sugaras, szép őszi délután. A rádióban déltől kezdve félóránként mondták be, hogy engedélyezik vagy megtiltják a tüntetést. A műegyetemi ifjúság hívta rokonszenv-tüntetésre a budapesti egyetemeket. (Lengyelországban a nyár óta zavargások folytak. Az új lengyel pártvezér, Gomulka – jóarcú, magas, kopasz lengyel – szembefordult a sztálinizmussal is, meg Hruscsovval is. Vonzó példa volt ez, ... so... kaknak riasztó példa. Amit a (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
1956. október 23. a Forradalom és Szabadságharc ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Magyarország népének elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a rögtönítélő népbírósági perekből és felkelt a sztálinista diktatúra, a szovjet megszállás ellen. Az eseménysorozat a budapesti egyetemisták és főiskolások békés, spontán tüntetésével kezdődött. (Hírek)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Bodor Miklós László
Az atizenkét nap (A forradalom ünnepe)

„Itt a Magyar Írók Szövetsége! A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetségéhez, akadémiájához, tudományos egyesüléséhez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Kevés az idő! A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!” Úgy vég... ződött: „Segítsetek! Segítsetek!Segítsetek!”Aztán csak a gyász zenéje. – Végestelenül. (Egyéb)

Bodor Miklós László
Virág a borzalmak felett (A forradalom ünnepe)

A Pál utca torkolatával szemben egy felismerhetetlen ember teteme hevert. Egy orosz tank lánctalpa zúzta a kövezetbe.Akkor, hatvan évvel ezelőtt, szürke, keserűséget sugalló borús időben jártunk itt. Mintha a Nap is iszonyodott volna a kockakövek réseibe préselt halottól, és inkább felhőket húzott maga elé! Az akkori 12 éves gyermek-magam nem könnyezett a hősi halott láttán. A kisfiús vonások megkeményedtek arcomon. Apám később elmondta, ekkor rám nézve nagyon megbánta, hogy magával hozott. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ va... laha is látott... (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
1956 Kárpátalján

Az '56-os forradalom egyik varázsa abban rejlik, hogy a semmiből támadt, pillanatok alatt kiterjedt az ország egész területére. Sok helyen tüntetéseket, nagygyűléseket szerveztek, támogatásukról biztosították a pesti felkelőket. A szovjet vezetés, hatalmas katonai erőket vezényelt Magyarországra Kárpátalján keresztül. Kárpátaljára hozták Kádár Jánost, hogy majd a forradalom leverése és Nagy Imréék elfogása után az ország első számú vezetőjévé tegyék. Kádár Ungváron mondta mikrofonba a szolnoki kormányprogramot is. (Egyéb)

T.Ágoston László
Szegedi emlékek '56-ból

Szóval villanyoltás után volt ez a nagy kiabálás, rohangálás, kapudöngetés. Mindenki az ablakhoz rohant, de semmit se láttunk, mert a kapu az utca másik végén volt. Aztán egyszer csak olyan durranásokat hallottunk, mint amikor a katonák gyakorlatoznak. Az egyik fiú kinyitotta az ablakot, és kiállt a párkányra, hogy jobban lásson. Mások a szekrények tetején lökdösődtek. Mondták is, hogy mit látnak, de össze - vissza beszéltek, lehet, hogy nem is láttak semmit. Hanem a... mikor Tanár elvtárs belépett a szobába (Novella)

Rozványi Dávid
A gyűjtőfogház balladája

A gyűjtőfogházban jártam édesapámmal, ahol éveket töltött, s ahol nem egy barátját kivégezték... És nagybátyja, vitéz Mihályi István emlékére, akit 1954 márciusában kivégeztek, mert harcolt a kommunizmus ellen. Csak nagykorúaknak: a vers naturalisztikusan írja le, miket kellett átélnie egy fogolynak kivégzése előtt. - Egy napsugár/ tör a cellarácson át / - egy fogolynak ennyi jár. // A fogoly feláll és vizel, / lesik minden mozdulatát / - egy fogoly... (Vers)

Madarász Imre
A „Budapesti lecke” 1956-ban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olasz irodalmi visszhangja figyelmet érdemel mind a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, mind a budapesti ősz hatástörténete szempontjából. Érdekes, hogy a magyar történelem, legalábbis az utolsó két évszázadban, legerősebben két legnagyobb és legszebb forradalmával-szabadságharcával hatott az olasz irodalomra.1 Az olasz írók és olvasók előtt nemzetünk históriájának legismertebb és (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap