Bene Zoltán
Istenítélet* - részlet egy készülő regényből

Mihály egyazon pillanatban látja meg a lányt a királlyal, s máris tudja, hogy a királynak kedvére való lesz. A lány karcsú és szép, dús, dióbarna haja a derekáig omlik, rövid inge alól elővillannak aranyló combjai. Fürdött még egy perce, látszik, nedves a teste, nedves a ruha rajta. Az inge melléhez tapad, kiemeli szép domborulatait. – Szép – lihegi a király – szép, ugye? – Gyönyörű – feleli Mihály –, üde és fiatal! – A pap lemaradt? – (Novella)

Druzsin Ferenc
"Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Kő-Szabó Imre
Hármas csavarorsó

Félix minden reggel, menetrendszerűen, emeleti lakásából lejött a Zöldhetes presszóba, hogy megigya fél unikumát, melyhez kísérőként kijárt neki egy üveg hideg sör is. Itt lakott a közelben, azt nem lehet mondani, hogy hány sarokra, mert ezek az emeletes házak olyan rendezett rendetlenségben, egy építész által megszabott rendben épültek, hogy abban egyértelműen eligazodni nem lehetett. Úgy mondták, ha erre irányult a kérdés (Novella)

Kő-Szabó Imre
Elkésett döntés

Ezen a késő őszi, hidegbe hajló estén, valahogy korán lefeküdtek, pedig nem éreztek fáradtságot. Csalogatta őket az ágy. Nem volt kedvük mással foglalkozni. Balázs eloltotta a villanyt. A lefekvés nála gyorsan ment. A ruhadarabokat szétdobálta a szobában. Akár merre lépett, letett egyet. Reggel, amikor felébredt, fordított volt a helyzet. Perceken keresztül kábultan ült az ágy szélén. Az öltözés, pedig egybekapcsolódott a reggeli ... (Novella)

Szerkesztő B
Jókai Mór: A kis király beszélő babája

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire z kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta az országgyűlést, mire általános éljenzés zendült meg. (Novella)

Szerkesztő A
Németh László: A másik mester

Az Utolsó kísérlet regényciklus negyedik darabjaként, de önálló műként jelentette meg a Jó Péter felnőtté válását bemutató munkáját az író. A férfi–nő kapcsolat mélylélektana, egy bukásra érett nagy szerelem megjelenítése már kortársai között is nagy sikert aratott, így Móricz Zsigmond is a műfaj legjobbjai közé sorolta. A könyvet Kaiser László irodalomtörténész beleérző, elemző utószava egészíti ki. (Az ismert Kráter Műhely kiadványa) (Könyvbemutató)

Szabó Ilona Valéria
Arany Sas pályamű 2018. - Örökségünk nyomában: Kismarjai Bocskai István

A történetben egy anya látogat vissza szülőfalujába kislányával, aki iskolai feladatához, egy történelmi személyiség bemutatásához gyűjt anyagot. Kirándulásuk „állomásain” keresztül tárul fel előttünk a település múltja és történelmi öröksége, amely a magyar történelem kiemelkedő alakjához Kismarjai Bocskai Istvánhoz kapcsolódik. A fejedelem Kismarját kedves szülőföldjének vallotta, amelyet ősei származási és temetkezési helyeként nevezett meg.

Petrusák János
VÁLTOZÓKOR komédia egy felvonásban 6 rész.

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogy a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni. Már, ha sikerült. - Csörögni kezd a telefon. Csörög és csörög. (Dráma)

Szerkesztő A
A föld szeretője

See video

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő B
1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.[1]) keramikusművész, nagyiparos. // Életpályája / Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). (Egyéb)

Szakolczay Lajos
A nemzeti idoltól a (poszt)-modernizált borbélytányérig

Erkel, Verdi, Rossini - A nyolcvanadik (felújított) Bánk bán - A véletlen hozta úgy, hogy a Kerényi Imre jegyezte fölújításnak (1993. április 13-án volt a bemutató) éppen a nyolcvanadik előadását (is) láttam. Az „alapozó” időszakban, amelyet legalább tíz-tizenkét, jobbára végigjegyzetelt Bánk bán-produkció hitelesített, elég sokat töprengtem azon, hogy – jóllehet Kerényi rendezése nemigen tetszik – mitől érvényes, mitől fölkavaró ez a zenedráma. A (Publicisztika)

Jókai Anna
Az a harc és az a béke 3/3

A „békeharc”: fából vaskarika. Két, önmagában tiszta értelmű szó zavaros összetétele. A békének már nincsen harca, és a harcnak még nincs békéje. A hivatalos (hivatásos) „békeharcos” álruhás agresszor. A „békegalamb” többnyire agyaggalamb. A koppenhágai, kisajátított béke-világkonferenciát 1986 őszén tömegverekedés nyitotta. Go home, kágébé, kiáltozták a terembe erőszakkal benyomulók. Pukk, pukk, sziájé, ordították a „meghívottak”. (Egy férfi még (Egyéb)

Kalász István
Visszatalálni az erkölcshöz?

A dilemma az erkölcsről szól, arról, hogy miképpen viszonyulunk a bűnhöz? Feltűnő, hogy az ilyen elrontott erkölcsiségű közszellemben, mint a mostani, mennyire nehéz feladat a dilemma boncolása, ergo: az erkölcs tanulása. Miért? Mert nem szoktunk hozzá a szembesüléshez, az erkölcsi önvizsgálathoz, hiszen az utóbbi időkben nem kértek ilyet tőlünk, a „mindent szabad” elve uralkodott. De mi az erkölcs? A Jó és a Rossz gkülönböztetése (Publicisztika)

Szerkesztő C
Németh László - Iszony

Németh László az Iszonyban a női létnek olyan biológiai-pszichológiai mélységeit tárja fel, amelyre csak a világirodalom legnagyobb lélekismerői, egy Tolsztoj vagy Flaubert vállalkoztak. Flaubert híres mondása, "Bovaryné én vagyok", vonatkozik Németh Lászlóra is, aki - Flaubert-hez hasonlóan - a saját lényéből fakadt eszményi nőt és létproblémáját építette Kárász Nelli alakjába. A regény kötelező középiskolai olvasmány! Iszony - ISBN: 962 7329... (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap