Döbrentei Kornél
Az ötvenedik stáció

Szeretettel Nagy Gáspárnak / Bár nyitva a kalitkaajtó, / nincsen erô, szabadba kihajtó, / szabadságosnak mímeljük hát magunkat bévül, / kivárván, amíg a rács elévül, / elrozsdáll, itt a múlt a jövônek adósság, / rozsdától patinás a magyar örökkévalóság, / míg odakint, félve a szabadság-kínt, / mindmostig, és már megint, / mersz-fogyottan, / lerogyottan, / rabságon túl, szabadságon innen, / vérrel gazdagon hímzett Nessus-ingben, / szépreményûn, de csúnyán maradunk vakok, / SZABADRABOK, / mindig ez a lélekcson... (Vers)

Balázs Csilla Kinga
Németek, bevándorlók, menekültek - és gyerekek

Hogyan élik meg egy német kisvárosban a "multi-kultit", milyen esélyekkel vágnak neki az új életnek a bevándorlók, a menekültek és a gyerekeik? A szöveg - félúton a tárcanovella és a beszámoló között - szemelvények beiktatásával keresi a választ. A "társszerző", Zana Ramadani, egykori menekült, muzulmán hitű család sarja, jelenleg német állampolgár, ügyvéd, politikus és női aktivista. "A muzulmán anyák ha... talma és a németek tolerancia őrülete" című könyve a 2017-es év egyik bestsellere volt Németországban. (Publicisztika)

Matekovics János Zoltán
Magyar geotermia

Az alábbi írás, inkább megélt történelmi mozzanatok sorozata, amely időben több, mint negyven évet foglal magába. Megdöbbentő, de alig változott a küzdelmünk, csak elnyomatásunk eszközei váltak változatosabbá, kifinomultabbá. Nem tűnhetünk el, és nem tűrhetünk a végtelenségig. Minden pillanatban fel kell vegyük azt a képzeletbeli kesztyűt és ki kell állnunk magunkért és másokért. Ez a fegfontosabb, nem a "dögöljön meg a másik kecskéje is", meg a Pató Pál-mentalitás. (Novella)

George Tray
A mosoni aratás

Orbán pápa keresztesháborút hírdetett az Úr 1095. esztendejében. A lelkesedés, és a harcikedv soha nem látott magasságokba hágott Európa szerte. Alig telt el egy esztendő és a keresztesek előörsei már a Magyar Királyság terülétén Moson várát ostromolják. Az ifjú Kálmán király és maroknyi védőserege kelepcébe került. A nádorispán felmentő csapata még messze jár, de Moson vára nem bír ki még egy rohamot. Eközben a támadók már azon vitatkoznak ki legyen Magyarország következő királya... (Novella)

Polszerkesztő2
“A túlélő nem felejt”: Budapest angolszász terrorbombázása 1944-1945-ben - 4. rész

1944 tavaszától kezdtek el szerte az országban rémhírek terjedni a szövetséges bombázások egy különös módjáról. Ezen rémhírek szerint amerikai és brit bombázók játékbabákat, töltőtollakat és cipőkrémes dobozokat, pontosabban azoknak álcázott bombákat dobtak le a települések utcáira, hogy azok mit sem sejtő járókelők, nem egy esetben gyerekek kezében robbanjanak fel. (Egyéb)

Kondra Katalin
FELTÁMADÁS és ÉLET a diktatúra árnyékában (Húsvétra)

Emlékszem, mi gyerekek, délelőtt mindig az iskolában voltunk, délután pedig rohantunk segíteni a szüleinknek, hogy hamarabb befejezhessék a munkát, senki nem akart lemaradni az esti szertartásokról. Így felnőttként visszaemlékezve úgy tűnik, hogy mindez azért volt oly hihetetlenül fontos számunkra, mert kimondatlanul is sorsközösséget akartunk vállalni a szenvedő Krisztussal. Mintha ezen igyekezetünkkel azt a péteri mondást igyekeztünk volna megtartani: ha mindenki megtagad is téged, mi akkor sem tagadunk meg soha! (Egyéb)

Czakó Gábor
László Gyula igaza, avagy álavar nyelvemlékeink

Az utóbbi években – hála Istennek és László Gyula tanítványának a haláláig roppant tevékeny Vékony Gábornak meg társainak – jelentősen megszaporodtak koraközépkori nyelvemlékeink. Igaz, hogy a két legnagyobb vad, a Nagyszentmiklósi kincs fölirata és a Róna Tas András által minapában bemutatott minden eddiginél terjedelmesebbnek látszó „ukrajnai rovás” még nincs megfejtve, de számos előbújt emlékünk igen. Az eredmény megrendítő. A tudomány eddigi állása szerint hajdani őseink, az ún. szabir magyarok éltek (Novella)

Csata Ernő
Centenáriumi magyarellenesség - MILHIR

Centenáriumi magyarellenesség // Hiába a nagy román hencegés az európai fórumokon a kisebbségek jogainak példás betartása tekintetében, ismét kimutatták a foguk fehérjét: megbukott az alkotmánybíróságon a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot újraalapító törvény. // Felhasznált forrás: 2018. március 19., hétfő, Maszol // Alkotmányellenesnek nyilvánította hétfőn az alkotmánybíróság a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újralapításáról szóló törvényt – írja az Agerpres. Valer Dorneanu, (Riport-tudósítás)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 2/3.

Kioltó effektusok, amelyek még össze is zavarják a nézőt. // Egyszerű belátni, hogy mennél több és mennél változatosabb tévéműsor között válogathat a néző, annál kisebb hatásfokkal számolhatnak az egyes műsorok készítői. Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televíziók nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal (Egyéb)

Lukáts János
A számon kért évtizedek

Aknay Tibor novellái olyanok, mint a gránitkockák, amelyekből az utat építjük magunk előtt: tömörek, kemények, fegyelmezettek. Minden írása önálló világ, szigorú törvényekkel, áttekinthetően, kiszámíthatóan. Ezek külső jegyek, amelyeket olvasás közben alig érzünk, de amikor a könyvet befejezzük, és letesszük kezünkből, bennünk marad az érzés, hogy egy bölcsen kormányzott, sajátos országba kaptunk betekintést. Az elbeszélések nem kapcsolódnak egymáshoz, hősei, (Novella)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Miatyánk-1914 (Babits Mihály)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
A föld szeretője

See video

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő B
1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.[1]) keramikusművész, nagyiparos. // Életpályája / Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). (Egyéb)

Szerkesztő B
André Baillon (Belgium) A fülbemászó (A regény első része)

I. - Marcel a nevem. Nem szeretem magamat. Rakéta süvített el az égen, kék füstöt hagyott maga után, aztán semmi: ez vagyok én, ennyi. Egy elszúrt rakéta füstje, ennyi vagyok, és az életem számok összeadásával telik. Hogy világos legyek: egy bizonyos módszer szerint adom össze őket. Először függőleges irányban, fentről lefelé haladva, majd balról jobbra, hogy a végén kötelezően ugyanazt az összeget kapjam. Különben újra kell kezdenem. Nem olyan egyszerű feladat ez. Így például, ha a koromat vesszük és azt (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap