Balogh Bertalan
Kultúrguta kerülgetett

Annyira ajánlotta valaki Umberto Eco két könyvét, a rózsásat, meg az ingásat, hogy megvettem mindkettőt ötven dollárért. Sajnos, ilyen drága Amerikában a könyv. Nagy sikerű, vaskos könyvek, milliós példányban fogytak el Európában. Nem tudom, mi ütött belém, vagy ezekbe a könyvekbe, de nem tudtam végigolvasni egyiküket sem, pedig akartam,sőt nem is szégyellem magamat ezért. Ne hömpölyögjön nekem senki, vagy megmondja, mit akar, vagy hallgasson, mert sok a dolgom. Nem volt tehát jó vásár. Sőt, nem (Publicisztika)

Szerkesztő C
A vitatkozó mókus - Erdők könyve sorozat 7

A vitatkozó mókus - Erdők könyve sorozat 7 „Valahányszor kimégy az erdőre, s halkan, lábujjhegyen haladsz a szálason át, láthatod a mókusokat, ahogy mogyorót, makkot rágcsálnak, vagy fejjel lefelé veszekednek egymással a fatörzseken. Ezek mókuspapa és mókusmama többi gyermekei, akik szorgalmasan végzik a maguk dolgát, ahogy illik.” Illusztrálta Gábor Emese. ISBN: 978-963-9735-71-2 / Keménykötésű ár: 1700 Ft / ISBN: 978-963-9735-71-2 / Keménykötésű ár: 1700 Ft / Puhakötésű (Könyv)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 5. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Csata Ernő
Ha nem kérek túl sokat - Dacă nu cer prea mult

(Fordította Csata Ernő) / ─ Mit vinnél magaddal, / Ha naponta kellene ingázzál / Menny és pokol között, / Előadásokat tartani? / ─ Egy könyvet, egy üveg bort és egy nőt, Uram, / Ha nem kérek túl sokat. / ─ Sokat kérsz, a nőt nem lehet, / Mert folyton csak mondana, / Megtöltené a fejed semmiségekkel / És nem tudnál készülni a kurzusra. / ─ Kérlek, hagyd ki a könyvet, / Uram, azt megírom én, ha mellettem van / Egy üveg bor és egy nő. / Ezt szeretném, ha nem kérek túl sokat. / ─ Sokat kérsz. / ─ Mit vinnél magaddal, (Vers)

Bihary József
A diplomata_1

(Az illusztráció Deák Csaba festményei közül való)/"Szólj igazat...!"/Reggeli, fejési idő volt. Nagyanyám kiugrasztott az ágyból ¬ Eredj, kisfiam, és hozzál attól a fukari Huber Mari nénédéktől másfél liter tejet! Biztosan megfejt már Nagyné asszony. Nagyék nem messze laktak tőlünk a Kosornyón, Gyengéék mellett, a sáros oldalban, ahol semmilyen járda sem simult az emberek talpa alá. Bezzeg a sár! Az nem csak simult, de ragaszkodóan rajta is maradt mezítelen tappancsomon. (Novella)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő B
1763 május 9-én született Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete / 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Balogh Bertalan
Piramisok

Hosszú írás a boszniai piramisokról az interneten... Egy kicsit megáll az ész: megmunkált kőtömbök, kövezett jératok és rakott falak, barlangrendszer, és mindezen túl 35.OOO éves írás, sőt rovásírás, sőt, székely-magyar rovásírással pontosan megegyező! Észbontó lehet már maga az írás ügye is, ugyanis, sok-sok évezredeel később, és csupán ékírásig, vagy majd képírásig jutott el az ember, emez meg már ABC-s hangírás, ... (Novella)

Kühne Katalin
Jávorkút

Nagyapám és testvére, Kühne Andor és Adolf alapították 1894-ben a Borsodi Bükk Egyletet. Túranaplóikat a hagyatékból Ormok, lombok, tisztások címmel 2016-ban megjelentettem. Kedves helyük volt Jávorkút, a Kühne-találkozók alkalmával mindig eljövünk ide, 40-50 turista baktat, a karonülő babák anyjuk nyakában, az idősek botra támaszkodva felkeresik a róluk elnevezett utat. Beszélgetünk, énekelünk, vagy csendben követjük az idősebbeket, felidézzük elődeinkkel kapcsolatos emlékeinket. (Vers)

Szerkesztő B
Wass Albert - A harkály meséje (Erdők könyve sorozat 8.)

„Ismered a harkályt, ugye? Azt a furcsa, tömzsi madarat, amelyik naphosszat kúszik a fák törzsén fel és alá, kopogtat itt, kopogtat ott, majd nehézkes röpüléssel átszáll egy másik fára, és ott elkezdi ugyanezt? Kúszik föl és alá, kopogtat itt, kopogtat ott. De azt ugye már nem tudod, hogy miért cselekszik így? Hát hadd mondjam el!” A mesét nagy gyermeki átérző képességgel Gábor Emese illusztrálta. / A harkály meséje / Erdők könyve sorozat 8. / ISBN: 978-963-9735-74-3 / Keménykötésű ár: 1500 Ft / Puhakötésű (Könyv)

Matekovics János Zoltán
Kivonulás az ígéret földjére

Léptek. Bakancsok. Kutyaugatás. Az első jel egy tejes zacskó volt a földön. Magyar. Aztán a sötétből kiviláglott a „kocsma” felirat. Rumot kérünk. Előkotorjuk a pénzt. Nem érvényes. Itt nem fogadják el. Megáll a vonat Nagyzerinden. Jobbról a magyar határ. Tiszta időben látni a kamionokat, ahogyan suhannak az országúton a szabadságban. Körülbelül három percem van, amíg kifut az állomásról. Addig futás befele a hazámba. Szemberöhög ez a szó. Csak azért futok, hogy el ne kapjanak a határőrök. (Novella)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Bihary József
Szomoróc apropóján

Nehezen írom le, de makacs az a tény, hogy mi, magyarok, történelmünk során, mindig is kisebbségben voltunk a Kárpát-medencét körül ölelő szláv tengerben, amelynek partjait nyugatról a germán és egyéb vizek nyaldosták. Ha innen nézem, kész csoda, hogy "él nemzet e hazán". A csoda egyik motívuma szerintem, hogy erről a fent vázolt tényről politikusaink gyakorta elfelejtkeztek az évszázadok során. Akkor hát mi tartott meg minket? Többek között Szomoróc/ "...az atyák bűneit a fiaikban..."/ (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap