Tusnády László
Liszt, a magasság és a mélység zenéje

Pisla fényű kunyhóink világáig nem jutott el, élete nagy részét idegenben töltötte, de a szíve magyar volt, mert az akart lenni, és ezzel a szívvel érezte meg, hogy világtörténelmi küldetésünk van. Ezt képviselte és hitte Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Madách Imre és mások is. Mindnyájan tudták, hogy ennek a szerepnek nem a dübörgő, mindent eltipró fegyverek adják meg a nagyságát, nem a hazug rögeszmék ön... kényuralma, hanem a szív, (Tudomány)

Fedák Anita
Do-re-mi

Lassan fölállt a nézőtér utolsó sora. Majd az előttük levők, és így sorba az egész terem közönsége. Volt abban a zongoramuzsikában valami, amit nem tudott senki csak úgy ülve hallgatni. Volt abban a színpadon játszó kisgyerekben valami, amit látni kellett onnan lentről is… Ferkó, befejezve a darabot lecsúszott a székről. Félszegen előresétált és mélyen meghajolt. Fölegyenesedve már csillogó szemekkel, tisztán csengő gyermeki hangon kérdezte a kö... (Novella)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Kárpátalja-szerkesztő
Liszt Ferenc kárpátaljai barátja

Talán legkönnyebb lett volna az ifjú Liszt Ferencet ábrázolni, azt a fiatal művészt, akinek zseniális játéka előtt meghajolt az akkori művészetkedvelő Európa. A családi problémák terhe alatt megroppant idős zeneszerző alakjának megformálása is komoly kihívásnak tűnt. Ám a Plotényi-kastély előtti téren álló mű mégis a középkorú Liszt Ferencet ábrázolja, a már befutott művészt, aki kellő bölcsességgel szemléli a világ dolgait és a fi... atalokat, akik a művészeti iskola tehetséges diákjaiként talán, valamikor (Egyéb)

Szerkesztő B
Dobai Miklós írása: Liszt Ferenc haláláról

Nagyon ritka alkalom, hogy egy híres ember születése 200-ik évfordulóján tartott jubileumi évben megemlékezhetünk halála 125-ik évfordulójáról is. Liszt Ferenc esetében ez az eset áll elő. 125 évvel ezelőtt, 1886. július 31-én a Bajorországi Bayreuth-ban kereken 75 évesen, tüdőgyulladásban meghalt Liszt Ferenc, minden idők legnagyobb zongoraművésze, s sokak szerint a legnagyobb magyar zeneszerző. Liszt Ferenc Liszt Ádám (Egyéb)

Szerkesztő A
Szent-Györgyi Albert Emléknap

Szent-Györgyi Albertet az egész világ – különösen a laikus, nem tudós világ – a C-vitamin atyjának tartja. Pedig Szent-Györgyi Albert nem csak ez, hanem sokkalta összetettebb személyiség, sokoldalúbb tudós és olyan magyar ember, aki nem az „elefántcsonttornyába” zárkózott be, nem a tudósi magányt kereste, amikor nemzete bajban volt, hanem aktívan tett az országért, amelynek polgára. Felelős polgára és gondol... kodó tudósa. (Hírek)

Szerkesztő B
1986. október 22-én hunyt el Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre)[4] (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947). Neves orvosprofesszori dinasztia tagja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. (Egyéb)

Felber Zsolt
Juhász Gyula: Liszt Ferenc emlékezete

Emlékezés, te halvány szőke nemtő,/ Sírok fölött borongó géniusz,/ Kinek tanyája csöndes cipruserdő,/ Hisz élni szép és emlékezni bús!/ Ó légy ma vídám, ujjongó, szökellő,/ És ajkad zengjen, mint a zongora,/ Rapszódiát dalolj ma égi nemtő,/ Mely visszhangot ver s nem szűnik soha:/ Mert bár sok század száll és tűnik ezred,/ El nem viszi hírével Liszt Ferencet!// Ó nagy világnak hírhedett zenésze,/ Kinek csodás és gazdag húrokon/ A legnagyobb költő hódolt szerényen/ Lélekben és zenében oly rokon/ (Vers)

T.Ágoston László
Égi és földi birodalmak

Miután Nebukadneccar, Babilónia királya Karkemisnél legyőzte az egyiptomiak hadseregét, teljhatalmat szerzett magának és Újbabilonnak a szír-palesztín térség fölött. Elfoglalta Júdát, és benne Jeruzsálemet. A zsákmányolt templomi kincseket Babilonba szállítatta, és saját istenei templomaiban helyezte el. De nem elégedett meg a templom és a városok kifosztásával, rabláncra fűzte a leigázott népek fiait, sőt udvarába rendelte a nemesi szár... mazású ifjakat... (Novella)

Jókai Anna
Gogol: Holt lelkek

Élvezetes olvasmány sok akad – maradandó kevesebb. Könyv könyv hátán; mű a művel felesel. Egyik a másikat elfedi. Más tetszik fiatalon, más éretten, és a tapasztalat sújtotta öregkor is mást keres. Az ember, annyit felejtve és szüntelen véleménykorrekcióban megtanulja, ezzel a szóval: „maradandó”, ne játsszon. Flitteres sikerek émelyítenek, és sokszor súlyos értékek „bukása” erősít. A Holt lelkek az, a gogoli világban, ami számomra mindig, tavaszomtól és majd a télben is im... már, (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő B
1878. október 21.-én született Krúdy Gyula író

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.[1]) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Apja, id. Krúdy Gyula dzsentri volt, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát (1883-1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (Hírek)

Fedák Anita
To trembitá, pane Krúdy!

A gondolatok, hogy újra ilyen élvezetek várják majd Ungváron szinte felmelegítették a testét és a nyál is összefutott a szájában a bableves és a juhtúrós bános gondolatára. Fent, a Kárpátokban összebújó ruszin falvak egyikében ette ezt a málékásából készült ételt először. Az ungvári kávéházban pedig kifejezetten neki készítette a szakács megbolondítva finom szalonnapörcökkel a tetején. Micsoda ízek, micsoda miliő… Erre vágyik ismét. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap