Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 3/4 - Kőrösi Csoma Sándor levele

Az anyanyelv varázsos hangszer, hangja sokszínű, mint a szivárvány. S akkor szép zenéje, ha e színeket mind, s mind tisztábban ragyogva látjuk. Mert más a poézis nyelve, más a prózáé, sőt a poézisé és poé... zisé, a prózáé és prózáé is más, s ami a templomi beszéd nyelvében nem jó, igen jó lehet a románokéban s a játékszínében, s megfordítva. Így az élet nyelvében is, hol másként szól az udvarnok, másként a falusi lakos, másként az (Novella)

Prágai Tamás
Senkinémasága

Kétségtelenül vonz a vasút, még ma is, mai, dicső múltját parodizáló lepusztultságában is elérzékenyít a volt-birodalmi design, az állomások épületköltészete, Pusztaszabolcstól Rijekáig, vagy a Keleti pályaudvar fémszerkezetének íve, ahogy az ember Hatvan felől beér; ha Amerika az autópálya, akkor Közép-Európa: a vasút, persze másodsorban. Elsősorban: a Duna, Bécsből hajóval Herkulesfürdőig, Orsova határátkelő, Torontál vármegye – de talán mégis a vasút az (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
A hit gyúpontja a "Lélek erejében"

Anyám szívét megperzselte apám szeretetének tüze. Ebben a „tégely”-ben olvasztott emberré, mondjuk, Héphaisztosz, a sánta kohóisten. Úgy megperzselődött, hogy nagyanyám kíséretében a várárkánál Édesanyám fele magzatvize elfolyt, nem „könnyű szülés voltam én”, ahogy Bereményi dalszövegét kiénekli Cseh Tamás, indián nevén: „Füst a szemben”. Nehéz, fájdalmas. A rokon gyere... kek közt én voltam Tokeo-ihto, a törzsfőnök, anyám szóhasználatában Tokejto. (Egyéb)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 4/4.

Nem kívánjuk felvázolni az elmúlt száz-százötven évnek akár a legfontosabb történelmi eseményeit és azok erkölcsileg züllesztő hatását, valamint az egész kontinens gazdasági erejének megrendülését. De fel kell ismernünk, ebben a folyamatban elsősorban az játszott döntő szerepet, hogy a korábbi vállalkozói tisztességet a kereskedelem szabadsága helyett a tekintetnélküliségre alapozott piacgazdaság értékrombolása váltotta fel, és az emberi dimenziójú kereskedelmi értékek helyett a pénzpiacra terelődött a hangsúly (Egyéb)

Jókai Anna
Kötél nélkül 4/4

Augusztus a vegetáció hónapja. Szeptemberben aztán feltápászkodik az ember a homokból, és megpróbálja újra és újra feltalálni a spanyolviaszt. Az ősz cselekvésre ingerel. Gyorsulnak a centrifugális erők. Néhányan nem bírják tovább, ezeket kidobja a masina. De a többség élvezi a forgást. Igen, a szeptember lehetőség. De mit lehet ebből a lehetőségből nyakon csípni, és mi csupán a vibráló illúzió…? – Helyben vagyunk! Hiába kalapálom össze a... -– Beszívtál, kollégám? – kérdezte Tóni, és zsebre vágta (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Erdélyi könnyek

Dr. Beranda Pál főszerkesztő – betűzte a Nagy Ember ajtaján. Nagy? Inkább kicsi.Vékony kar, csapott vállak, feje szinte nyak nélkül domborodott elő, amitől kissé gnómszerűen hatot. – Tessék! – villantotta Kischre ravaszkás szemeit. – Kisch Ervin vagyok... khm.... izé... Erdélyből. Erre felpattant, betuszkolta egy fotelbe, és konyakot hozatott. Aranyos ember! – hatódott meg a férfi. Kétszer akkora volt, mint Beranda, másrészt lassúbb, darabo... (Egyéb)

Szerkesztő A
Kempelen Farkas

See video

Szerkesztő A
Kempelen Farkas Emléknap

A XVIII. századnak – a százötven éves török uralom után, és a Rákóczi szabadságharc kifulladása után – különösen nagy szüksége volt igényesen gondolkodó magyar elmékre, alkotó művészekre és tudósokra, akik képesek voltak megújítani a magyar tudományosságot, s még talán az európai kultúrát is meghökkentették a magyar szellem legújabb eredményeivel. A század egyik legsokoldalúbb feltalálója volt Kempelen Farkas, aki nemcsak terveket készített, de módja volt meg is valósítani terveit. (Hírek)

Szerkesztő B
1804. március 26-án hunyt el Kempelen Farkas magyar tudós

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség. Élete / A Wolfgangus Franciscus de Paula név alatt született katolikus felekezetű, nemesi származású Kempelen Farkas, Kempelen Engelbert cs. kir. kamarai udvari tanácsos és Spindler Anna Rosina fia volt. Tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. (Egyéb)

Lukáts János
A lovag és a ló

A párok már a polkához sorakoztak. A fedetlen női vállakról parfümillat gomolygott fel, és árasztotta el a báltermet. A lovag magához intette az öreg, ácsorgó inast. Harminc év alatt ki tudja, hány pohár pezsgőt nyújtott át némán az öreg kar a lovagi ujjaknak. A pohárban megcsillant a pezsgő, a jéghideg, tüzes csábító. A teremben kirobbant a zene, elborított mindenkit, a fülébe harsogott mindenkinek. A lovag nem vett tudomást a zenéről, ahogy előtte a lé... legzetnyi csendről sem. A mosoly nem (Novella)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 3/4.

Nyilvánvaló, hogy a 20. és a 21. században a globalizmus másról szól, mint a korábbi évszázadokban, de minden jelenséget a maga korában és keretei között kell szemlélni. Egy adott korban mi jelenti a „világot”? Volt, amikor Mezopotámia, a két folyó köze, a kínaiak számára a falon belüli térség jelentette a Világot. Az ókori birodalmak nem vethetők össze a későbbi, középkori vagy újkori birodalmi törekvésekkel, viszont a korábbi birodalmakra az volt a jellemző, hogy a saját határaikon belül igyekeztek (Egyéb)

Jókai Anna
Kötél nélkül 2/4

Augusztus a vegetáció hónapja. Szeptemberben aztán feltápászkodik az ember a homokból, és megpróbálja újra és újra feltalálni a spanyolviaszt. Az ősz cselekvésre ingerel. Gyorsulnak a centrifugális erők. Néhányan nem bírják tovább, ezeket kidobja a masina. De a többség élvezi a forgást. Igen, a szeptember lehetőség. De mit lehet ebből a lehetőségből nyakon csípni, és mi csupán a vibráló illúzió…? – Helyben vagyunk! Hiába kalapálom össze a... / Péter a szemébe nézett. „Nem örül – csodálkozott (Novella)

Szerkesztő A
Virágvasárnap ünnepe

Virágvasárnap a kereszténység a Jeruzsálembe bevonuló Jézusra emlékezik, akit hívei királynak kijáró hódolattal, pálmaágakkal köszöntöttek. Így vált virágvasárnapi szokássá a pálmaszentelés. Csakhogy a növény nem él meg mindenhol, mint például Magyarországon sem, ezért pátriánkban fűzfabarka-szentelés járja. A "helyettes" kiválasztása nem véletlen. A fűz leveles ága emlékeztet a pálmáéra. Így a szentelt pálma helyett a magyar nyelvterületen a barka szerepel. A barkát a pap rendszerint a (Hírek)

Szerkesztő A
Virágvasárnap

See video

Czakó Gábor
Virágvasárnap békéje és dicsősége

„Közel jártak már az Olajfák hegyének lejtőjéhez, amikor a nagy sereg tanítvány örömében áldani kezdte Istent azért a sok csodatettért, amelynek tanúja volt. Nagy szóval kiáltották:"Áldott legyen a király,/ Ki az Úr nevében jön!/ Békesség a mennyben,/Dicsőség a magasságban!" (Luk 19, 37-38 )Milyen csodálatosan mély értelmű vers! Az Úr nevében érkező királyra kérnek áldást, nem önmagukra. Érzik, hogy ennek a királynak az elindulása a világtörténelem legnagyobb fordulatának kezdete: a bűn megfékezését jelenti (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap