Szerkesztő A
Szt. István király Emléknap

... ő lett az első magyar szent és szent király. István természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb a magyar nemzet és a magyar katolikus egyház ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István bazilikában őriznek. 2000-ben Istvánt felvették a keleti keresztény egyház (bizánci) szentjei közé is. István király nevét több magyarországi helység és templom őrzi, alakját számtalan szobor, könyv, opera örökí... tette meg, arcképe a tízezer forintos magyar bankjegyen látható. (Hírek)

Szerkesztő A
1038. augusztus 15-én hunyt el I. (Szent) István király

I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, Esztergom,[1][2]969.[3]– Székesfehérvárvagy Esztergom-Szentkirály,[4][5][6]1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsekszövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket (klánokat) fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezer éves magyar (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Szent István időtálló öröksége

Több mint ezer év távlatából emlékezünk a magyarok első királyára. Elégedetten tapasztaljuk, hogy a megemlékezésekben visszakerült az őt megillető rangos helyre azokban a térségekben is, ahol még a közelmúltban "meg kellett feledkezni" a Szent István-napról. Igencsak sajnálatosan, de e térségek közé tartozott szűkebb pátriánk is. És itt pironkodva vallom be: gyermekkoromban jómagam nemigen tudtam a Szent István-napról. Csupán ... (Publicisztika)

Horváth Lajos
A honfoglaláskori 108 nemzetség számáról

A magyar nemzet újrateremtéséről, Magyarország újraalkotásáról van szó és nem „rendszerváltásról". Le kell mosnunk magunkról a gyalázatot, amelyet ránk kentek a századok során ellenségeink. Ennek során akkor járunk el helyesen, ha mindig és mindenben visszacsatolunk az utolsó szervesen fejlődött, a hódító által még nem rontott korhoz és állapothoz.A történettudomány terén vissza kell uta... sítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az (Tudomány)

Rozványi Dávid
Stefan I. dénárja

Felvidéken kis üzlet,/fojtogató szuvenír-özön,/ezernyi faragott, s öntött/giccses ajándéktárgy között,/egy aprócska zacskó:/Stefan az első, dénárja.//Nekünk Szent István,/nekik első Stefan;/hisz történelmüknek/ugyanúgy része,/mint nekünk.//Idegen, oroszos zászló/leng már a régi magyar vár felett,/de István emléke összeköt:/álma és műve,/egy közös hon,/mely mindünk otthona,/melyben mindenki egyenlő,/túlél mindent, örök.//Bár visszatérnél hozzánk,/ István király,/és forrasztanál össze/tucatnyi hitet és nemzetet (Vers)

Mezey László Miklós
Mezey László Miklós: Az Alföldtől a Balkánon át Itáliáig

Főzni igazán csak szenvedéllyel, legalábbis odaadással lehet. Olyan ez, mint az utazás láza vagy a szerelem érzékisége, az élmény teljes embert kíván. Aki világot akar látni, nemcsak a szemével figyeli a tájat, de lelke minden rezdülésével issza be a látnivalókat. Aki szerelmes, aki teljes szívvel rajong a másikért, az nem teheti félszívvel, ímmel-ámmal, éppen csak… Az a másiknak minden porcikáját kívánja, s a ma... gáét is fölkínálja. Vegyük csak az egyik legegyszerűbb ételt, a lecsót. (Egyéb)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagá... nyosodott (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Cseh Tamás: Budapest

See video

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (III.)

A várt tavasz sem hozott enyhülést – felújultak a harcok, a betörések. Nem volt más választás, el kellett hagyniuk a falut! Messze bent a szurdok mélyén tudtak egy barlangról. Borbála három legényke kíséretében megkereste, megnézte, s látta, jó vizű patak folyik át rajta, a barlang olyan mély és magas boltozatú, hogy a falu minden lakosa jól elfér benne. Mikor ez embereknek elmondta, mind egyetértett, hogy odahurcolkodnak, berendezkednek. A fiata... labbak a faluban maradnak megművelni a földet (Novella)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 3/3.

[9] III. Béla ezüstdénárján a kettős kereszt pajzsba van foglalva. Ez címerhasználatot is jelent. Igaz, „újabb numizmatikai vizsgálatok” szerint a kérdéses érme nem III., hanem IV. Béla idejéből való. Erre még visszatérünk. Imre király viszont a nagypecsétjén már kettős keresztes országalmát tart a kezében, II. András pénzein, már a leveles korona is megjelenik a kettős kereszt tövén, ez a jelkép immár bevett voltára enged következtetni. Az a mondat, mely szerint a XIII. századtól már a városok címerében is (Tudomány)

Bilecz Ferenc
A magyarok őshazája

Memetika és az őshazakutatás. Gondolatok az őshazakutatásról, kicsit másképpen. 1976-ban, Richard Dawkins (1941-) brit etológus-biológus, Az önző gén című tudományos művében útjára indította a memetikát. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni (Tudomány)

Fedák Anita
Egy magyar Király a keleti fronton

Király Béla az eső elől most egy hűvös bunkerbe húzta meg magát. Magára húzta az esőcseppektől fénylő mikádót és próbált aludni. Az alig harmincéves férfi a feleségére és két kislányára gondolt. Most biztos az almáskertben játszadoznak, apjuk nélkül. Mert édesapjuk naiv volt, bedőlt egy cselnek. Eszébe jutott a malenykij robotra” elhurcolt nagyapja. A sztálini lágereket megjárt öreg valamilyen csoda folytán haza... jött. És mindig azt mondta az unokáinak: engem a hit hozott haza. Mindennap imádkozott és (Novella)

Fehér József
A cseresznyefa árnyékában

Most, hogy hazakísérte a lányt és itt állnak egymással szemben, a délutáni hőségtől szellőzködő, nagy lombú cseresznyefa árnyékában, a kapu előtti járdán, végre döntenie kell, mit is tegyen. Hallgasson-e Mónika testének hívójeleire és elfogadja vágyakozó felkínálkozását, vagy két búcsúpuszi után lemondóan elmenjen? Vajon mi lenne a helyes és a jó? A lány szempontjából nyilvánvalóan az, ha maradna. Hiszen mindent elkövet, hogy (Novella)

Jókai Anna
Tévedések

A deszkapadnál találkoztak össze; az egyik már ült, az író a karfát fogta tétován, álldogált, nem tudta elszánni magát. A harmadik csak most közeledett, egyenletesen szuszogva a meredek kaptatón. A pad a csúcsig még a fele utat sem jelezte, jócskán távol volt a tető, hiába látszott közelinek. – Tessék – mondta az üldögélő férfi jóságosan, s fölösleges udvariassággal arrébb húzódott, majdnem lebillent a földre. – Hála Istennek, van még hely a nap alatt… Az író kelletlenül odatelepedett, ... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap