Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVI. fejezet - Lebeé László feltételei

Walter – barátja maródisága alatt – tett még egy látogatást Székelyzsomboron. Miután a két szemével látta, hogy a beteg milyen szépen gyógyul és erősödik, a visszaúton örömében még a maradék önállóságát is – mint fölösleges koloncot – félrehajította az árokban tenyésző lapulevelek közé. Ettől kezdve nemigen akadt egyetlen olyan nap se, hogy egy-két fullajtárt el ne szalajtott volna Kőhalomról a zsombori várba, hogy Brüniszkáld adjon utasítást, parancsot vagy legalábbis tanácsot. Egyébiránt jórészt olyan (Novella)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő A
1880. augusztus 22-én születt Bíró Lajos író

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1] Élete // Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el. 1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság (Egyéb)

Csata Ernő
Bíró Lajos plágiumafférja

Bíró Lajos, regényinek, színműveinek, novelláinak a figuráit az eleven valóságból vette, nem egyszer annyira forrón szakította ki az életből, hogy a kortársai világosan felismerték egyik-másik modelljét. A valóság eseményeit szinte változtatás nélkül vitte színpadra a Rablólovag vagy a Sárga liliom című színdarabokban vagy a Kunszállási emberek című novelláskönyvben olyan figurák szerepelnek, akik a könyv megjelenésekor, 1912-ben, még éltek. (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
Az utolsó balhorog

Már késő ősz volt és este kilenc óra lehetett, amikor Balkezes végigsétált bandájával a Török utcán. Csonti, Kocka és Csokoládé jókedvű volt. Valahogy ez a mai nap jól sikerült, meg ittak is már a bisztróban egy pár pohárral. Az utca végén, a téren egészen sötét volt. Kocka fedezte fel a padon ülő párt. Közelebb mentek. Megszólították. Balkezes távolról nézte a beszélgetést, nem akart beleszólni. Különben nem volt az erőszak híve. Szeretett ugyan vagánynak látszani, szerette, ha a többiek felnéznek (Novella)

Jókai Anna
Az építkezők

Így volt. Egyikük vitte valamire, a másikuk nem. Beszélgetéssel kezdődött vagy folytatódott inkább. – A föld meghalt – mondta Szittyán –, összezsugorodott, kész, ennyi. Ostoros bólintott, értette. A föld bizony meghalt. Ami végképp lehetetlen, kipusztul a vágyainkból is. Jó? Sajnos? Egyszerűen védekezés. Öreg emberek voltak, ha az élet második fele, hatvan után, öregség. Megkülönböztetésük, a munkamegosztásban betöltött hely igazi különbözőségüket inkább elfedte: s ezt cselekedte sorsuk látszólagos hasonlósága (Novella)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő A
1929. augusztus 23-án született Czibor Zoltán labdarúgó, az aranycsapat tagja

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. – Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja. Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt. / A Komáromi MÁV-tól a Bp. Honvédig / Két bátyjával, Czibor I.-el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr (Hírek)

Szerkesztő B
Mihály Ágostonné: Cseréptöredékek az én uram életiből

A cím utólagos, és önkényes, mert Mihály Ágostonné elbeszélése eredetileg teljes volt. A hetvenes években néprajzos édesanyámat kísérve – a néprajz és az általam jobban kedvelt történelem közti egyensúlykeresésként – számos életet „gyűjtöttem”. Kazettás magnómba idős emberek mesélték el, hogy miképpen élték át, és élték meg a 20. század viharait, emberséget kísértő megpróbáltatásait. Mihály Ágostonné – pedig iíztattam, de hiába – nem magáról beszélt, hanem a férje életét mondta el. Adatközlőm egy olyan, ma már (Riport-tudósítás)

Orosz T Csaba
Péntek 13

v Fülöp, ki a királyok sorában e néven a negyedik volt, bár az udvarhölgyek gyűrűje a „Szép" jelzőt tette a neve elé, ordítva követelte a kimutatásokat a pénzügyminisztert helyettesítő Guillame de Nogaret-tól. - Értsd meg Guillame, hogy az elmaradt flandriai hadjáratra beszedett adók nagy részét vissza kell fizetnem. - Tudom felség, de a kincstár kong az ürességtől, még a tegnapi bál költségeit is a magánvagyonomból fedeztem (Novella)

Rozványi Dávid
Kávémesék: az aranybarlang

- Állj! Ki vagy? Magyar? – csattant a kiáltás egy fémes csattanás kíséretében, majd kicsit törve hozzátették: - Halt, wer da? Deutsch? - Magyar vagyok… - Akkor Isten hozott… Melyik egységtől vagy? – kérdezte az ismeretlen barátságosan. - Civil vagyok… - Éreztem, hogy felhúzza az orrát, de tompa puffanást is hallottam: súlyba helyezte a puskát. - Nem baj… olyannak is kell lenni. Kintről jött? Megérkezett már az ellentámadás, felszabadítottak minket? Kitartottunk az utolsó pillanatig, jók voltak az (Novella)

Szerkesztő C
Csoóri Sándor: Üzenet Véghelyi Balázs könyvbemutatójára

Tisztelt Százhalombattaiak! Kedves Barátaim! Nem szeretem sem a mentegetőzéseket, sem a magyarázkodásokat: gyönge nádszál mind a kettő, de most mégis beléjük kell kapaszkodnom. Ugyanis három héttel ezelőtt megígértem Véghelyi Balázsnak, hogy bár rengeteg a munkám, s jobb kezem fején bagoly ül reggeltől estig, ennek ellenére szívesen bemutatom új új könyvét szülővárosában, Százhalombattán. Ezt várja el tőlünk, idősebb íróktól az irodalom íratlan hagyománya. Megállapodtunk az időpontban is: (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Amiből semmi sem lett

A nevemhez köthetők munkák megtalálhatók a honlapomon. Itt jön a többi. A jelentéktelenebbeket és azokat, amelyek kevés időmet rabolták el, mellőzöm. Továbbá azokat is, amelyeket nem akartam nyilvánosságra hozni, vagy amelyekből még lehet valami. ’64. Indul az első Gusztáv-sorozat. A 68 elkészült epizód mellett sok ötletünk nem valósult meg. Többet már képes-forgatókönyvi formában dobott vissza a stúdióvezető. (A legtöbb Gusztáv-film ... (Tudomány)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap