Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő B
1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula költő, író, drámairó, műfordító, lapszerkesztő

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Illés Gyula néven született, s párizsi emigrációja idején, 1925-ben jelentek meg első versei – otthon maradt családtagjait kímélendő – Illyés Gyula név alatt. Ezt követően (Hírek)

Szerkesztő B
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, (Vers)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Lukáts János
Talán a címerállat…?

Hallgatom a hajnali csöndet. Óh, van hallgatnivaló a hajnalon is: az útnak induló neszek, a nap bátortalan mozdulása, a világot ébresztő motorok és madarak első jelentkezése. És van hallgatnivaló a csöndön is: a megszólalás előtti pillanatok, amikor a világ teleszívja tüdejét, hogy egész napra való hangot, hangorkánt legyen képes kikiáltani, kirikoltani magából. De most még,… most még semmi. Behunyt szemmel is érzem, amint futkos a (Novella)

Lukáts János
Szerelem

(Szünidei elbeszélés) Kabócának hívták a lányt. Nem ez volt a neve, de így hívták. Nem szerette ezt a nevet, de hallgatott rá. Arra mindenesetre jó volt, hogy ha akart, megharagudjon a Kabóca név miatt! Ügyes dolog volt ez, része a Szerelem nevezetű társasjátéknak. Itt volt aztán Vakarcs is, már most elmondom, Vakarcs fiú volt, hogy ne legyen félreértés. A Vakarcs nevet eredetileg azok a selyem-majmocskák viselték, amelyekre a fiú fel... ügyelt (Novella)

Szerkesztő A
Antal Imre Napok

Johan Huizinga híres holland történész a Homo Ludens című könyvében azt fogalmazta meg, hogy az emberi kultúra a játékban kezdődik, amely öregebb az emberi kultúránál. A Huizinga által megalkotott gondolat visszaköszön egy az idősebb korosztály számára nagyon is ismert, sokunk által tisztelt személy, Antal Imre életében. Ő saját magát egy homo ludensnek, egy játszó embernek tekintette, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni. Antal Imre élete 1935-ben indult Hódmezővásárhelyen, ahol pedagógus szülők (Hírek)

Szerkesztő B
2008. április 15-én hunyt el Antal Imre zongoraművész, színész, humorista, műsorvezető

Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert, 1966-ban pedig a budapesti Liszt Ferenc-verseny II. helyezettje lett. Országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a Halló fiúk, halló lányok! (Hírek)

Balogh Bertalan
Sophia Loren, meg egyéb...

Szép a nagyvilág, lenyűgöző a gazdagságával, tájaival, vitalitásával és végtelenségével. És szép Sophia Loren is. Különösen a fiatalkori képein. Minden szemöldökszőr, minden szempilla-szál, minden pihe tudományosan ápolt az arcán... mintha eleven ékszer lenne. A szoba falára pillantok. Anyám régi képe áll ott. Természetesen. És nem tenyész-színésznőké. Szép. Csak másképpen. Tartalmában szép. Igazán szép asszony. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Medgyessy-szobor

Úgy segített magán, hogy Medgyessy kisplasztikáit és nagy műveinek kisméretű másait kezdte titokban sokszorosíttatni, cserépből, (erre volt jó barátom), és eladogatni. Éppen az Anya gyermekével című híres szobor kicsinyített mása készült el azokban a napokban. Ámbár, lehet, hogy Szoptató anya volt az igazi címe... Nem tudom. De mindenki ismeri. Gyönyörű volt így, másfél araszos méretben is a nő, ahogy ül, szoptat, és a nők ősi-természetes mozdulatával hajlik gyöngéden a csecsemő fölé. A szobor fejtartása, (Publicisztika)

Petrusák János
VÁLTOZÓKOR komédia egy felvonásban 1 rész.

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogy a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni. Már, ha sikerült. // Szereplők: KISS-NAGY (Dráma)

Szerkesztő A
Tóth Árpád Emléknap

Tóth Árpád költő, szerkesztő, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotója. Magányos lélek volt („magam vagyok a föld kerekén.” – írja Meddő órán című versében), évtizedeken át, szinte egész életében küzdött betegségével és szegénységével, s ez, tüdőbaja és körülményei meghatározták, tematikájában-jellegében egységessé tették életművét. „Az ő költészetét nemcsak utólagosan színezi a tra... gikus végzet. A fiatal halál beivódott életébe, gondolataiba, rímeibe.” – írta róla nagy tisztelője, Babits Mihály. (Hírek)

Szerkesztő B
1886. április 14-én született Tóth Árpád költő

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.)[1] költő, műfordító. Életrajza: 1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített Kossuth szobrokat, ennek köszönhető a család eleinte jólétben élt. A gyermek Tóth Árpád gyenge testalkatú fiú volt, (Hírek)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, / S amíg itt volt, jó koszton éltünk, / Cukron, fügén, mákos kalácson. // Hozott diót, mogyorót, smukkot, / Új százkoronás is volt nála, / De erről alig szólt egy kukkot. // Hogy a pénzügy is derűt öltsön, / Adott az osztrák - magyar banknak / Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. / / És hozott új választó-listát. / Mely szerint csak Lukács szavazhat, / S megválaszthatja Tisza Pistát. // A Béke is, e bús egyénke, / Jött vol... (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét. / Ta... nultam (Vers)

Szerkesztő A
Tóth Árpád: Arad

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Egyet... lenegy uccáját ismerem, (Vers)

Lukáts János
Péntek esti látogatók

- Egészségünkre! – egymásra emelték poharukat. A doktor aprókat bólogatott fejével, miközben megszólalt: - Tudod, Lőrinc bátyám, irigyeltelek, amikor ide kerültél hozzánk. A küzdelmes iskolai élet után a szép, hegyvidéki faluba, egy értékes gyűjteménnyel, csend és béke… - nevetni próbált, aztán kezével valami tétova mozdulatot tett. - Hagyd ezt a bátyámozást, én magam fütyülök a koromra, te se juttasd eszembe. Azért, mert a hajam fehér, még Lő... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap