Szerkesztő A
Karády Katalin Napok

Azt hiszem, alig van olyan magyar férfi, és mivel Karády Katalin filmjeit a határainkon túl is vetítették-vetítik, tehát ritka az olyan férfi, akinek fülében Karádyról szólva ne hangzana fel máris az ő jellegzetes búgó, kissé rekedtes hangja. És a hang mellett az arc meg alak is szerintem felidéződik: egy magas, az ő korában nagyon magasnak számító hölgy, széles, kissé szögletes vállakkal, arca elgondolkodó-elmé... lázó, szeme kifejező. Karády Katalin, akárhogy is vesszük, egy jelenség. (Hírek)

Szerkesztő B
1910. december 8-án született Karády Katalin magyar színésznő, énekesnő

Karády Katalin, született Kanczler Katalin Mária, (Budapest, Kőbánya, 1910. december 8.[1] – New York, 1990. február 7.[2]) magyar színésznő, énekesnő. / Életpályája / Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

T.Ágoston László
A kutyasétáltató

Zsengellér, a költő, író, újságíró, keresztrejtvény-szerkesztő és esszéista ott állt a lépcső alján, és vállát söprő ősz haját lengetve motyogta: – Nem hiszem el. Nem hiszem el, doktor Kovács Alfréd, közös képviselő úr, hogy te, akit a mai napig a barátomnak hittelek, rongyos kétszázezer forintos közösköltség-tartozásért képes vagy rám uszítani a végrehajtókat. – No, de… – lépett lejjebb a lépcsőn a másik. – Tudod, hogy nem én… a lakótársak megszavazták, nekem muszáj… – Megsza... vazták? Leszarom a szavazatukat, (Novella)

Lukáts János
A lovag és a ló

A párok már a polkához sorakoztak. A fedetlen női vállakról parfümillat gomolygott fel, és árasztotta el a báltermet. A lovag magához intette az öreg, ácsorgó inast. Harminc év alatt ki tudja, hány pohár pezsgőt nyújtott át némán az öreg kar a lovagi ujjaknak. A pohárban megcsillant a pezsgő, a jéghideg, tüzes csábító. A teremben kirobbant a zene, elborított mindenkit, a fülébe harsogott mindenkinek. A lovag nem vett tudomást a zenéről, ahogy előtte a lé... legzetnyi csendről sem. A mosoly nem (Novella)

Kő-Szabó Imre
Zsófi néni

Zsófi néni több mint ötven éve itt lakott az Ady Endre utcában. Ide ment férjhez, itt szülte fiát – Mihályt – meg lányát – Ilonát. Akkor még a bába járta a falu házait és sorban segítette világra apró, itt jelentkező ifjú falusi polgárait. Az élete tele volt munkával, a gyerekek nevelésével. Férje, akit szintén Mihálynak neveztek, gazdálkodott. Nem volt sok földje, összesen hét hold, de ez megfelelő beosztással, jószágok nevelésével, szűkösen, de mindig elegendőnek bizonyult. Persze az igények sem szöktek az égig, (Novella)

Fehér József
A betyár szeretője

Hajdan, amikor még kézzel törték le a kukoricát és kocsiszámra hordták a gazdaházak udvarára, esténként történeteket meséltek egymásnak a kukoricacsövek fosztására összegyűlt emberek. A régi öregektől hallotta nagyapám is az alábbi esetet. Ők ugyanis még tudni vélték, miért járt olyan gyakran Vásárhelyre Rózsa Sándor, a betyár. Élt az aranyági dombok között egy szép fiatal özvegyasszony, akin a férfinépnek – hacsak víz nem folyt az ereiben... (Novella)

Kaiser László
A kubai lányok

Álmodtál már kubai lányokról? Mert én igen. Napokig, hetekig tartó álom volt, álom éjjel, álom nappal. Úgy kezdődött, hogy újra Szegedre került Dani barátom fölkért engem esküvői tanúnak, s kubai lányokat ígért cserébe. Ahogyan ő fogalmazott: mindenre kapható, gyönyörű, kávébarna fenekű kubai lányokat. Dani barátomról annyit, hogy évekig koptatta a szegedi egyetem padjait és a szegedi kocsmák székeit. Nyelvtehetség volt, meg is tanult rendesen (Novella)

Kalász István
Rovarcsapda

/../ Orvul jönnek, nem tudni, hol a táboruk, hol gyülekeznek, de bárhol és bármikor felbukkanhatnak. Egyformák, de nem teljesen. Nem alakzatban járnak, de állandóan együtt vannak, a nedves helyeket kedvelik vagy a száraz meleget, döghúsra mennek, galambfészekben élnek, petéznek, lárvát raknak a repedésbe, avarba, homokba. Két hét, négy hét és kelnek ki az új csapatok, nem tudtam, hogyan tovább, csak azt: támadni kell, a háború elkerülhetetlen (Novella)

Steinné Gruber Katalin
Találkozás a kukánál

Az öregember a semmibe révedt. A kukában matató keze a sonkás-zsömlére tévedt. S hogy mi volt a bűne? A múlt rezsim miért verte, űzte? Mert 56-ban a lyukas trikolort, az ablakába tűzte! Öreg volt, rokkant és éhes. Felnyitotta a kuka tetejét, éppen bele akart nézni, amikor egy durva hang ráripakodott. "Húzz el innen, öreg, mert a falra kenlek!" Ez a másik sem volt már fiatal. Az öregember összerezzent. Agya, mint egy komputer, dolgozni kezdett. Összehúzott szemhéja alól nézte a jólöltözött (Novella)

Balogh Bertalan
Kínaiak és japánok

A kínai a világon a legszorgalmasabb hangya. És barátságos, és dolgozik, mint a megszállott, és gazdag lesz és akkor is szorgalmas marad. New Yorkban a legjobb kiszolgálást tőlük kapja az ember. Van például egy öreg fodrász, akinek a kirakatában ott a tábla már legalább három évtizede: "Sosem vagyok zárva". És valóban, nyugodtan elmehet oda nyiratkozni az ember akár éjfél után háromkor is. Fölkel az öreg, és megcsi... nálja. Még mosolyog is hozzá. Unokaöcsémnek viszont egyszer a Honeywell cég képviseletében (Novella)

V. Fehér József
Magyar az űzött magyarságban (Arany Sas pályamű)

„Ember az embertelenségben,/Magyar az űzött magyarságban,/Újból élő és makacs halott”. Mintha anyai nagyapámról, Giricz Istvánról írta volna Ady Endre a híres verssorokat. Nagyapám két világháborúban vett részt, mégis viszonylag fiatalon halt meg, személyesen nem ismerhettem. Emléke mégsem enged, most megpróbálom megidézni őt. / Alig tudok valamit anyai nagyapámról, Giricz Istvánról. Ő 1898... -ban született és 1961-ben, tehát 63 éves korában halt meg, amikor én még két éves sem voltam,

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap