Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Szerkesztő C
Jókai Mór élete

See video

Szerkesztő A
Jókai Mór Napok

Jókai Mór a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, a szíveket magával ragadó, nemzeti öntudatot nyújtó történetmesélés mestere, a hazai romantika kiemelkedő, Európa-szerte ismert alkotója. Fantázia és valóság keveredik műveiben, csodás erejű, éles elméjű, mindent legyőző hősök és angyali tulajdonságú nők, szentek küzdenek regényeiben a rosszak, a pusztítók ellen. Jókai világa mesei-mítoszi világ, melynek befogadásakor fel kell függesz... tenünk realitásigényünket, s éppen ezáltal (Hírek)

Szerkesztő A
1825. február 18-án született Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő

Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Egyik névadó ági felmenője, Jókay Mihály I. Lipót király alatt Esztergom várában volt zászlótartó, a vár vívásánál (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 1/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő tör... ténései-küzdelmei nem múlnak el a letűnő korokkal együtt. Mindenkor, ma is zajlik a harc, melyben a Jó törekszik kivívni diadalát a Rossz felett. S a jó nem más, mint az aranykort teremtő, embereket közösséggé kovácsoló Szeretet. Jókai mítoszai (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 2/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő... - Vaj... dár Benjámin, a démoni karakter visszatérése Torockóba egy kör lezárultát is jelenti. Az ördögi tulajdonságú és viselkedésű férfi egykoron a faluból indult el s tért aztán rossz útra: ez volt kiválása az édenből. Ámokfutása talán (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Jókai Mór: A kis király beszélő babája

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire az kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta (Novella)

Szerkesztő B
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Oh halva bizonynyal a dalnok.// Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszake... (Vers)

Erdély-szerkesztő
Protekció (Jókai)

Nem tudom, mikor bimbózott magyar földön, biztosan az ősidőkben. Mert a századfordulón már régen virágjában állott. Olyan tekintélyes és gyenge szívű embernek, mint Jókai, bőven volt része benne. Már nem úgy, hogy őt protezsálták, hanem úgy, hogy neki kellett protezsálnia. Ennek a miniszternek egy jó szót, kedves Móric bátyám, annak a miniszternek egy jó szót...szeretném, ha az újság ezt megírná, vagy ezt nem írná meg...kellene a fiamnak, a vejemnek, az öcsémnek, a ko.... (Humor)

Szerkesztő B
Jókai Mór a székelyekről

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; – szavatartó, hidegvérű, mint az angol; – okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; – jó katona, mint az arab; – mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; – magán (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert emlékezete XL. rész Wass Albert 1964-es toborzó beszéde (dokumentum)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves magyar Testvéreim! Először is hadd mondjak köszönetet a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, a magyar egyetemi ifjúságnak, mindazoknak, akik közreműködtek, alkalmat nyitottak nekem, hogy itt lehessek és beszélhessek Önökkel. Akik azonban azt gondolják, hogy én azért jöttem el ide, hogy elszórakoztassam Önöket, hogy Tánczos Mózsi1 kalandjaival elmulattassam, vagy nosztalgiás emlékeket (Egyéb)

Doma-Mikó István
Wass Albert titokzatos halála 2/2

Folytatás - Aztán ’98. február 17-én, egy fekete napon az újságokba visszakerültek a nekrológok. Ezúttal nem tévedésből. Túl a kilencvenen, a hazától és a szülőföldtől 53 évi távollét után, elhagyatottan, csalódottan halt meg a floridai Astorban. Halálát titkolózás és találgatás lengte körül. Felröppent a hír, talán nem is természetes halállal távozott. Válaszként előkerült egy „hivatalos verzió” az ön... gyilkosságáról, amiben sokan máris (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert zsidó története: Az összetört esernyő

Wass Albert fordításban kiadott novellája hűségesen mutatja be a két világháború közötti Mezőség életét. A zsidó malomtulajdonos és a zsidó fakereskedő megbecsült tagjai voltak a magyar és oláh kisközösségeknek. A történet csupán erkölcsi, és nem faji különbséget tesz alakjainak jellemvilágában. Wass Albert a személyes élményekből merített történettel írói tisztán... látásának ad hangot. A zsidó kereskedő halála az erkölcs halála is ebben a térségben. A novella nagyszerű példája az írói (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap