Jankovics Marcell
Világfa, villa, villő 3/4.

Még egy utolsó gondolat e kályhacserépről, mely átvezet tanulmányom második részébe. Az alsó tulipán, a „szoknya” abban is különbözik a felsőtől, hogy két szélén egy-egy fűzfaág csüng. A magyar népművészetben a fűzágak mindig lefelé csüngenek. A főleg sírjeleken látható fűzfaábrázolások mindig szomorúfüzet mutatnak. Érthető, ha egy fejjel lefelé fordított tulipánhoz fűzfaágat társít a műtárgy készítője. Mondhatni azt is, hogy a villa feje fordítva stilizált fűzfát mutat. A fűzfa emellett kifejezetten női (Tudomány)

Csata Ernő
Kellene - Ar trebui

Blandiana, Ana: eredeti nevén Otilia Doina Coman, 1942-ben született Temesváron, a gimnáziumot Nagyváradon, az egyetemet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Költő és prózaíró. 1989 előtt a romániai szellemi ellenállás egyik meghatározó alakja. / Kellene - Ar trebui // (Fordította Csata Ernő) // Öregnek kellene szülessünk, / Érkezzünk bölcsként, / Képesek legyünk meghatározni sorsunkat a világban, Tudjuk az elemi keresztútból milyen utak indulnak (Vers)

Kő-Szabó Imre
Rudi, világot akart látni

    Rudival péntek délután futottam össze az Akácfa utca közepén. Kitörő örömmel üdvözöltük egymást, a barátság elég régi, együtt jártunk két évig a gímibe. Én az utolsó két évben kerültem ide, vidékről.            - Rég nem láttalak, Rozgonyi Rudolf! Milyen jó kiejtésű neved van! - mondtam neki és ölelkezés közben veregettem a vállát.            - Nem láthattál – mondta Rudi. – Egy jó darabig nem voltam a városban, még Bihar... ban sem! Világot lát... tam, kicsiben, nemrég jöttem vissza! ... (Novella)

Kalász István
A fejlődés vége?

Mert ez így nem mehet tovább. Ami most van, annak vége. A fejlődés, a gyarapodás, az ipari rohanás előre, melyről a gazdasági szakemberek diadalmasan mesélnek a tévében, ez a létforma nem tartható tovább. Mert úgy élünk, jobban mondva úgy fejlődünk mi, és hát mi vagyunk a nép, mi vagyunk az emberiség, mintha legalább 1,9-nyi bolygónk lenne. De csak 1 db. azaz: egy darabka bolygónk van. Lehet nézelődni az égbe, lehet vágyakozni másik után, de most csak a... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Csallóközi Zoltán: Magyarok 60 emlékműve

A szerző évtizedeken keresztül kutatta a 48-as szabadságharc emlékhelyeit. Autóstoppal vagy lovas kocsin, de többnyire gyalogosan járta faluról falura a Kárpát-medence tájait Székelyföldtől Burgenlandig. Idővel a kutatás tovább bővült a Trianon után határainkon túl elpusztított emlékműveinkkel. Ezekről szerzőtársával, Balogh Lászlóval ötrészes filmsorozatot készített, amit 2011-ben kiegészítettek a Budapest szobrainak háború utáni sorsát bemutató alkotással. A (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Kossuth Lajos Emléknap

Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat ... (Publicisztika)

Szerkesztő B
1894. március 20-án hunyt el Kossuth Lajos államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó... -elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és (Hírek)

Tusnády László
A nyelvek világa és Kossuth Lajos 1/2

Régóta izgat ez a kérdés, de tisztában vagyok azzal, hogy teljes, végleges megoldásra nem számíthatok, mert ebben az esetben az emberi tehetség titkát is meg kellene fejtenem. Az pedig lehetetlen. Elfogadom azt a véleményt, amely szerint hamarabb ismerjük meg az összes csillagot, mint az emberi szellemnek ezt a legnagyobb rejtélyét. Tudom jól, hogy mindaz, ami Kossuth Lajost a nyelvekhez kötötte, emberi kiteljesedésének csupán egy része volt. Viszont az is tény, hogy nem vált volna ő a világ szemében a szabadság (Tudomány)

Tusnády László
A nyelvek világa és Kossuth Lajos 2/2

Hitt a teremtő fejlődésben. Úgy élt, hogy érvényes volt rá a közmondás: „Ki ezen a világon vet, a túlvilágon arat”. Szóvetése az emberi tehetség, teljesítmény csúcsa, ritka magassága. Mikor már vezető politikus volt, még kevésbé kímélte magát, mint korábban. Az alvásra, az étkezésre is nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie. Nem csupán a gazdasági, pénzügyi nehézségeink orvoslására fordította ma... radék idejét, hanem erejét szinte pazarolva, koptatva készült a beszédeire. (Tudomány)

Jókai Anna
Remake 2/2

Hogy s hogy nem, az út mentén megint csak felbukkan valaki, guggolóállásból, lesből, váratlanul. Elhízott, festett hajú, amolyan se férfi, se nő, felékszerezve. Öltözéke nem illik sem az évszakhoz, sem a helyhez: túl sokat takar és túlságosan suhog-zizeg. (Mit csinálhatott a bozótosban? Gazolt vagy a beleit ürítette? Ugyan miféle dolgát végezhette?) – Urambátyám, szépöcsém – így szól nyájas-gúnyosan. – A röhögéstől megszakadok! Csak nem ezt a nyavalyás fülest kímélitek? Szívós dög ez, cipelésre (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 18/20.

Az Irgalom Kertész Ágnese. Az Irgalom című regény és hősnője, Kertész Ágnes Németh László előző három regényének s nőalakjainak méltó társa, sőt bizonyos szempontból az egész életmű betetőzése. Németh László egyén és társadalom között végzetes hasadást látott, ezért nem a társadalmi változásoktól, hanem az egyén tökéletesedésétől várta az emberi élet minőségének a javulását. Azt ábrázolta, hogyan lehet az... em... beri jóság által a magunk és mások életét boldogabbá tenni. Kertész Ágnes a mintává (Novella)

Kondra Katalin
Székelyföld jelene és küzdelmei

Székelyföldön nem nyugszanak a kedélyek. A román vezetők, politikusok, szinte naponta találnak valamilyen okot arra, hogy megkeserítsék, ellehetetlenítsék a magyarokat. Teszik mindezt okkal vagy ok nélkül, mégpedig úgy, hogy egyes cselekedeteket törvénybe ütközőnek minősítenek, másokra új törvényt szabnak. Az alábbi újságszemelvényekből kitűnik, milyen küzdelmekkel teli, reménytelen helyzetben vannak ma, 2018-ban Romániában azok, akik magyarnak vallják magukat. (Egyéb)

Erdős Lajos
Felhők felett - Arany Sas pályamű 2019

1735. augusztus 15. / Égei János egy embernagyságú máglyát hordott össze kidőlt fatörzsekből, és lehullott gallyakból. A negyvenes évei elején járt, családos ember volt, de most egyedül akart lenni. Elvonult a faluhoz közeli erdő szélére egymagában. Két napja kapta a szomorú hírt, azóta nem találta a helyét. Az Alföldön alapított családot, de Északról származott, a Kárpátok csúcsairól. A bátyja kuruc volt a szabadságharc alatt, de 1710-ben nyoma veszett. János 19 évesen elhatározta, hogy lejön a hegyekből,

Szerkesztő A
Kabos Gyula Napok

Kabos sztár volt, akkor is, és most is az. Hogy miért? Egyszerű egy sematikus, mégis valós választ adnunk. Egyik kor sem volt csupa-csupa boldogság és derű az embernek, még a gazdagok számára sem, nehogy azt higgyük. Ezért minden korban szeretett az ember nevetni, szórakozni, gondjairól-bajairól elfeledkezni. Ezért népszerűek minden korban a komédiák, vígjátékok. Kabos Gyula a magyar filmen maga a vidámság, maga a kacaj, maga a min... denről megfeledkeztető volt. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap