Szerkesztő A
Költészet Napja

József Attila, a magyar líra egyik legnagyobb alkotója születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. A líra az érzelmek, a hangulatok műneme, s a legnagyobbak minden verse vallomás: a költőről, az emberről, a világról. A költő hangszer – a legérzékenyebbek közül való –, lelke húrjai megpendülnek a teremtett világ minden rezdülésére, a költő hangja a lélek hangja. Út valami rejtetthez, valami nem mindenki szá... mára érzékelhetőhöz. Figyeljünk e hangra, gazdagodhatunk általa – minden időben! (Hírek)

Szerkesztő B
Április 11, a magyar költészet napja

Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.[1] A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. A rendszerváltás (Hírek)

Fedák Anita
Azt a verset heten költsék...

Április 11-e a magyar költészet napja. Nem tudom, mostanság hányan lépnek könyvespolcukhoz, sétálnak el a könyvtárba, hogy nyugalmat és békességet találjanak egy-egy verseskötet olvasgatásával. Nem tudom, akadt-e egyáltalán valaki, aki a költészethez próbált menekülni a napi gondok, vívódások és lelki fájdalmak elől. Gyanítom, kevesen... A televízió, a számítógép, a világháló és más hírközlési eszköz egyetlen gombnyomás után ontja a politikát, a gyűlölködést és csak igen ritkán kerül műsorba egy-egy szép költemény. (Publicisztika)

Kondra Katalin
Költészet napi gondolatok ( Költészet napjára)

Érhet-e embert nagyobb „elismerés”annál, amikor azzal vádolják meg, hogy versének sorait valamely nagy költőtől „kölcsönözte”? Velem megtörtént, mégpedig az általános iskola hatodik osztályában. A magyar szakos tanárnőnek „mániája” volt minden órán verset szavaltatni. Néha egy adott költőtől, néha szabadon választhattunk. Az irodalomóra fénypontja az volt, ha a verset nem szavaltuk, hanem énekeltük. A tanárnő költészet iránti rajongása aztán engem is megfertőzött, és felmerült bennem a mi lenne ha… (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Szerkesztő A
1905. április 11-én született József Attila költő

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. - Magyar és világirodalmi jelentőségéről - „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége (Hírek)

Szerkesztő B
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Szerkesztő B
József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta – biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. / Menyhárt király a nevem, / Segíts, édes Istenem. / Istenfia, jónapot, jónapot; / Nem vagyunk mi vén papok. / / Úgy hallottuk, megszülettél / szegények királya lettél. / Benéztünk hát kicsit hozzád, / Üdvösségünk, égi ország! / Gáspár volnék, afféle / földi király ... (Novella)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 1/2

Szentségtörés? Kegyeletsértés? Vagy talán kötelező, de szeretetteljes kutakodás ez a kötet? / Izgalmas és régóta várt feladatra vállalkozott dr. Udvardi József, a Svájcban tanult és Nizzában élő / pszichológus professzor. Kis könyvben adta közre nagy költőnk lélek-arcképét, amelyet sokfajta / legenda és szándékosan torzított történet nyomán ismerünk. Nemcsak így ismerhettük, hanem / kötelezően így kellett ismernünk. Rettentő és drága titkai csupán kósza sejtésekben / derenghettek eddig... (Könyvbemutató)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 2/2

Tanácstalanul állunk annál a megállapításnál is, hogy költőnk érzelmi világa önközpontú volt. Mi / tesszük hozzá, a gyerekkorból eredeztethető szeretethiánya sajátos lelki űrt hozott létre benne. / Több évtizede a boldogság megmaradásának / törvényéről írtunk-tűnődtünk, de akkor nem fogalmaztuk meg azt az egyszerű fizikai tényt, hogy a / lelki hiány a szenvedés maga. Hogy, amit nem kaptunk meg, ami nem lett lényünk része, noha / az egészséges emberi létnek szüksége van rá... (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 5/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco, itáliai vendégek, CONSTANZI, Antonio, UGOLETTI, Taddeo, POLIZIANO, Angelo, KINIZSI, Pál (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap