Kondra Katalin
Krumpli vagy burgonya? (Mese)

Amikor „Mindenállatok királya” az oroszlán megbetegedett, a birodalom összes lakója szörnyen aggódott. Titokzatos betegség támadta meg a királyt – suttogták minden felé, ám Bagoly, a professzor gyorsan megfejtette eme rettegett kor okát. – Semmi kétség. Ez bizony hús allergia – jelentette ki határozottan. – Az, mit jelent? – bődült fel az oroszlán ingerülten. – Azt, hogy fenséged nem ehet többé húst, különben ször... nyű kínok között fog elpusztulni. – Micsoda? Nem tűröm, hogy egy madár kioktasson! (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Deák Ferenc Emléknap

Deák Ferenc, a 19. századi magyar történelem legjelentősebb személyiségei közé tartozott. A „nemzet prókátora” politikai pályafutásával és országunkért tett munkájával megkerülhetetlen személye lett nemzetünk történelmének. Vörösmarty Mihály ekképpen jellemezte a nagy államférfit: „Ilyen emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott.” (Hírek)

Szerkesztő B
1803. október 17-én született Deák Ferenc politikus, jogász, államférfi

Kehidai Deák Ferenc (Született: Deák Ferenc Antal,[1] Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfit, „A haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulussal illették. Jogi végzettséget szerzett, és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Deák Ferenc és a borbélyok

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963. Egy borbélyüzlet előtt topogott el az öreg Gyulai, mikor nyílt az ajtó, és egy volt tanítványa lépett ki az utcára. Még köszönni is alig tudott, Gyulai megállította: - Aggyisten! Hát magát mi szél hordozza erre? A hajdani diák visszamutatott a boltajtóra. - A borbélynál voltam. - Borbélynál? Mit csinált ott? - Borotválkoztam. Gyulai pontosan ismerte kedvesebb tanítványai csa... ládi körülményeit. Emlékezett rá, hogy az illető Zalából került Pestre... (Egyéb)

Jókai Anna
Emlékirat

„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)

Turcsány Péter
Hódolat a madáremberhez

Előszó John F. Deane válogatott költeményeihez. Az emberekhez való lelki melléállás jellemzi John F. Deane alkotói attitűdjét. Mindezt teszi időhatározók nélkül, legyen akár az apa, az anya, a nagyapa, az ősök emléke, vagy korán meghalt első feleségének visszaidézése, vagy a bátyjával töltött cinkos gyermekkor napjaié. „Így töltöttem az éveket, igyekeztem életemet olyan tükörben ragyogtatni,/ hol Isten meg... csodálhatta arcát” / Hazafelé / Költészete nemcsak lelki aspektusai miatt jelentős, hanem megrázó (Novella)

Szerkesztő C
Katona Szabó István: Ítél a történelem

Az erdélyi politikai és irodalmi világ közel 70 esztendejének (1934 – 1989) krónikáját fejezte be a még életében Epilógussal (is) ellátott emlékező. Korszakok koronatanúja – mondotta róla a marosvásárhelyi lelkész, Varga László, aki maga is börtönt szenvedett elvhű és tisztességre buzdító magatartása miatt – és nagyon hiteles, minden szava igaz! 2012-ben a KRÁTER Műhely Egyesület kiadója a memoárkötet 1948-1968-ig terjedő időszakát jelentette meg .... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
1953. október 16-án hunyt el Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt. Nyíltan fasiszta és zsidóellenes ... (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő B
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Bodor Miklós László
A székely Dzsungel könyve írója: Nyírő József

„Érdekes jelenség, ahogyan a zsidó lapok írtak az ő dolgairól és személyéről. Miután az Uz Bencében olyan rokonszenves portrét fest egy zsidó bőrkereskedőről, amilyet magyar írók közül kevesen, a nagyváradi Új Kelet főszerkesztője, Benamy Sándor interjút készített vele. Nyírő abban elmondja, hogyan viszonyul zsidó származású, de magyar írótársaihoz, barátai... hoz. A Libanon nevű tudományos zsidó folyóirat is szépen ír Nyírőről” – szállít újabb adalékot a Nyírő-portréhoz Kónya-Hamar. (Egyéb)

Kondra Katalin
Halhatatlan élet – Nyirő József emlékére

Amikor honvágyam volt és erősen hiányozni kezdtek a „hegyeim”, akkor került kezembe a „Havasok könyve”. Mintha mesevilágba csöppentem volna! Minden, amit azelőtt láttam és megtapasztaltam más lett. Nagyszerűbb, gyönyörűbb. Olyan világ tárult fel előttem, melyet addig másmilyennek ismertem, bár tizenkilenc évig magam is ott éltem. Nyirő József írói szándéka beteljesült ebben a műben. "a székely havasok ellesett, titkos és csodálatos életét akarom megírni. Olyan székely dzsungel-könyv lesz, ha elkészül.” (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap