Szerkesztő A
Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el,/ hogy a halál egy óriási nász,/ legszentebb, legemberibb ölelés./ Nem fájdalom: fájdalom-felejtő./ Nem rém: rémeket elűző./ Több mint a Szépség/. több mint a Szerelem,/ a Jóságnál is több:/ Kegyelem./ Én úgy képzelem el,/ ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás/ és akkorára nő a fájdalom,/ hogy nem bírom tovább:/ hozzám lép egy fehér ismerős,/ szép csendesen lecsókolja a számat,/ lefogja ezt a vergődő szívet,/ és ennyit szól csak elnémuljatok./ Erre... (Vers)

Jókai Anna
Variációk - Idő előtt

Azt a kettőt nem Máriának és Józsefnek hívták; név nem maradt utánuk. Csak a létezésük bizonyosság és a velük esett kudarc. Sem a helyet, sem az időt nem ismerjük, csak a feltételezést: ismeretlen terepen történhetett, s az igazinak még előtte. Ez az asszony még majdnem nem nélküli volt, ami a szüzességnél kezdetlegesebb állapot. A férfi simulásának sem volt még határozott iránya, külön-külön párolgott még testük göngyölege. Csak kérdő kiáltások a zöld növényzet alján, a ... (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Vérpad és katonai rehabilitációk 7. Fink - Haász

48 FINK MÁTYÁS szül: Lánycsók, 1934. augusztus 26. Anyja: Keller Éva Kitüntetése: 1956-os Emlékérem és lap 1993. Előléptetés: 1956. honvéd 1991. november 11. főtörzsőrmester Ítélet: I. fokon 1 év, II. fokon felmentés Letartóztatták: 1958. július 25. – 1958. augusztus 14. 49 SZITA BÁLINT szül: Szécsény, 1935. július 07. – 1992. június 06. Baj Anyja: Francis Mária Kitüntetés: 1956-os Emlékérem és lap 1991. X. 23. Előléptetés 1956. honvéd, 1991. március 15. zászlós, 1992. december 17. hadnagy (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: Az Otthon-fa

Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./ Úgy állt az Úristen előtt,/ mint aki már sokat látott./ Sokat látott és belenőtt/ viharba, télbe, küzdelembe/ már évszázadokkal ezelőtt,/ úgy állt az Úr színe előtt.// Valami nyugtalan viharkamasz/ egy éjjelen/ valahogy fél kézzel odakapott./ Az öreg jajdult egy nagyot,/ megremegtek a fák és a hegyek.// Reggel, mikor vadászni mentem,/ ott feküdt. Átléptem rajta./ S néhány nap múlva megje... (Novella)

Karay Katalin
Kísérőlevél csomag nélkül

Hát igen, a Don sötét, jeges párája elvitte, megette nevét. Hetven évvel ezelőtt költözött Arankáék mellé albérletbe, onnan hamar átudvarolta magát hozzájuk, a behívóparancsot már az 53.-ba kézbesítették. Honnan került az 55.-be bérlőnek és miért? Abban a kis házban azóta is albérlők laknak egyébként. Düledezik a viskó, így is kiveszik. Valljuk meg, bármit kivesznek, egy spájz vagy kamra is megfelel dohos lószőr matraccal, ötliteres savanyú... (Novella)

Bozsik Péter
A növényember

Telepatikusan érintkezem egy férfival, aki időnként meglátogat. Nem tudom, milyen időközönként, mert számomra nincs idő. Nem tudom, mikor van éjjel, és mikor nappal. Hosszú, finom keze van ennek a férfinak, zongorista lehet vagy író. Sohasem kérdeztem meg, csak én beszélek, ha lehet ezt beszédnek nevezni. Csak én küldök jelzéseket felé, és az érintéséből, kezének apró rezdüléseiből próbálom megfejteni, érti-e. Igyekszem minél kevesebb jelzést továbbítani neki, hogy (Novella)

Szerkesztő C
Hofi Géza: A malacok

See video

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
1907 május 17-én született Dsida Jenő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világ... (Hírek)

Szerkesztő A
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony, / Élünk dión, friss kalácson: / mennyi fínom csemege! / Kicsi szíved remeg-e? // Karácsonyfa minden ága / csillog-villog: csupa drága, / szép mennyei üzenet: / Kis Jézuska született. // Jó gyermekek mind örülnek, / kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat / minden szívet átitat. // Pásztorjátszók be-bejönnek / és kántálva ráköszönnek / a családra. Fura nép, / de énekük csudaszép. / Tiszta öröm tüze átég / a szeme (Novella)

Szerkesztő A
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Kondra Katalin
„Elalszom, mint az őzek” (Dsida Jenő emlékére)

1907. május 17 Szatmárnémetiben született, Binder Jenő Emilként. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Tehetségét Benedek Elek fedezte fel és támogatta. 1923-1927 között rendszeres publikálási lehetőséget kapott a Cimbora című folyóiratban. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben tanult.1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem a jogi karára, de tanulmá... nyait végül nem fejezte be. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap