Bige Szabolcs Csaba
Izzani látszott a tavaszi égbolt

Ünneplőbe öltözött emberek özönlöttek ki a kapukon a harangszóra. Férfiak és nők, öregek és fiatalok, meg gyerekek. A gyerekek közül néhány legénykén posztóharisnya feszült, s ügyes kicsi lajbi, lábukon csizma. A leányocskák között voltak székelyruhába öltözöttek – csíkos szövésű lerakott szoknyában, ugyan ilyen karcsú mellénykében, s hozzá kötényke. Az idősebb emberek közt is látok egy-két harisnyás férfiembert, s az asszonyok sötét öltözéke is mintha fényben játszana ezen a különös tavaszi reggelen. (Novella)

Csata Ernő
Az irigység ára - MILHIR

Az irigység ára // Egy férfi megelégelte, hogy mindennap munkába kell menjen és a felesége egész nap otthon van. Látni szerette volna, hogy amíg ő keményen dolgozik az irodában, addig otthon mit csinál a felesége, ezért így fohászkodott az Úrhoz: Uram én mindennap munkába kell menjek és ott 8 órát dolgozok, míg a feleségem gondtalanul otthon van. Azt akarom, hogy ő is tudja, amin én átmegyek naponta, kérlek tedd lehetővé, hogy legalább egy napra helyet cseréljünk. Ámen! (Humor)

Szerkesztő A
Wass Albert: A szellemi ember hivatása

A szellemi ember hivatása: meglátni és kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a tiszta látást. Legyen az a szemüveg divat, korszellem, politikai jelszó vagy közösségi elfogultság. Tiszta szemmel nézni, és tiszta szemmel látni: ez a szellemi ember elsődleges hivatása... A szellemi ember köteles kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a (Novella)

Szerkesztő A
Zas Lóránt: Augusztus már - Az óceánon túli - Te, kisleány

Augusztus már // Augusztus már mindent feléget. / Fű, fa, virág, a parti fészek / hűvös napokra vár, de téved. / Barátaim, a forró nyárban, / ahol éltem és hol hazám van, / ne higgyetek a pusztulásban! / Mert télre hó lesz és kenyér lesz, / a térre majd büszkébben léphetsz. / Sújtó kezed is lesz: keményebb. /// Az óceánon túli // Az óceánon túli házban, / ahol babád, a porcelán van: / össze ne törd testét a kádban. / Keze kimarjult, vére folyhat, / felfogadják majd zsoldosodnak, / le is lövik: temetik holnap. (Vers)

Szerkesztő A
Puskás Tivadar Emléknap

Székely földbirtokos család sarja, de neki a vagyonnak már csak a roncsai jutottak. Ditrói Puskás Tivadar a bécsi Theresianumban tanult, de nem viselte jól a katonás fegyelmet. Öröksége maradékán Angliába utazik, ahol hamarosan egy Erdélyben befektetni kívánó angol vasúti társaság vezérképviselője, majd főmérnöke lesz (a Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó vasútról van szó). 1873-ban a Bécsi Világkiállításon Puskás menetjegyirodát nyitott, az utazás, a szállás, a vásári belépő ügyeit együtt intézte, a (Hírek)

Szerkesztő B
1893. március 16-án elhunyt Puskás Tivadar mérnök, feltaláló

Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja. Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó kezén úszott el. Édesanyja Agricola Mária volt. Tivadar a házaspár első gyermekeként jött a világra, katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba (Hírek)

Bene Zoltán
Istennél a kegyelem - történelmi játék 2/3

Történelmi játék 13 képben, Damjanich János leveleinek felhasználásával. - A színpad bal és jobb oldala két helyiségnek berendezve, a világítás jelzi, hogy éppen melyik játszik. Bal oldalon az aradi várbörtön cellája, amelyben Damjanich János tábornokot őrzik. Kis asztal, szék, priccs. Jobb oldalon szalon: íróasztal a fal mellett, kanapé, karosszékek, dohányzóasztalka, kártyaasztal székekkel. 1. kép Az aradi várbör... (Egyéb)

Kalász István
Az őr, avagy egy remek nap

A japán robogó ott állt a ház udvarán, én meg csak néztem, és szívembe lassan beköltözött a félelem. Mit tehetek, ezzel a kérdéssel feküdtem ágyamba, hogyan védhetem meg a robogómat? Vagyonkámat? A szabadságomat ebben a világban? És holnap sok elintéznivalóm van a városban, mit tehetek, így forgolódtam álmatlanul a sötét szobában... Ekkor jutott eszembe a biztonsági szolgálat. Mármint, hogy nekem is lehetne egy őröm. Aki vigyázna a robogómra. Azonnal vettem a telefonkönyvet, még (Novella)

Farkas Molnár Péter
Az utolsó szegénylegény

Köpe Imrét, az utolsó Bükk hegység-béli szegénylegényt az egri bíróság négy rendbeli, reá bizonyított és maga által is beismert, továbbá hét rendbeli reá bizonyított, de maga által be nem ismert rablógyilkosságért és más törvénytelen cselekedetekért, kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet hajnali szürkületkor hajtották végre az egri börtön udvarán. Jelen volt az akasztásnál Balássy Andráson kívül egy gyóntató pap, az ítéletet hozó bíró, egy orvos, aki a halál ... (Novella)

Ács Mária
Németh László Nőalakjai 14/20.

Az Iszony Kárász Nellije. A kislánya, Zsuzsika éppúgy csak menekülés Kárász Nelli számára, mint Kurátor Zsófinak volt a kisfia, Sanyika. „Hogy valami célt adjak mégis az életemnek, rákaptam Zsuzsikára.” –mondja Nelli. Az ilyen eltökélt anyai érzés azonban nem pótolhatja a valódiakat. A házasság testi-lelki kiszolgáltatottságáért épp a férje vonásait viselő gyermek nem kárpótolhatja. Nelli úgy találja, hogy Zsuzsika sem ... (Publicisztika)

Sajcz Bandi
Csillag - Arany Sas pályamű 2019

Csillag már Gazda istállójában látta meg a napvilágot és Gazda is nevelte fel, a két nyárral idősebb Rudassal együtt. Azért nevezték Csillagnak, mert egy fehér folt világított a homloka közepén. Először, mint kiscsikó, egész nyáron futkározott az anyja körül, vagy a saroglyához kötött Rudas mellett, azután kint, a mezőn. Az anyatej után is finom szénát kapott, Gazdaasszony pedig kényeztette, hogy Rudas csak úgy irígykedett rá. Jány még szintén kicsi volt akkoriban, olyan kiscsikó-féle az emberek között.

Szerkesztő A
1848-as Forradalmi Napok

Ahogyan egy ember életének bemutatása az életrajz, vagy ha önmagáról írta, akkor az önéletrajz, ugyanúgy egy nemzet életét történelme és történelmi kronológiája mutatja be. A magyar nemzet több mint ezer éves, a magyar nép pedig ennél is régebbi, ezért nemzetünk „történelmi életrajzában” nagyon sok fontos dátum van. Mégis, 1848. március idusának napja az egyik legfontosabbnak érzett. Nemzetünk élt addig is, de azon a március 15-i napon felemelte fejét! (Hírek)

Tusnády László
Ünnepünk (Március 15.)

Korhadó, reves fa ágain új, üde rügyek fakadnak. Virágok a nap tündöklő fényében repestek fel az ég felé. A halál-csendű hazát titkos pezsgés járta át, reményteli ének szava zengte be. Ebben a zenében az élet uralkodott, évszázadok halál-árnyékát űzte el egy nép. Egy nap volt, másfél év vagy egész magyarságunk, tűzreményű mindenségünk? Ez is volt, és az is. Egy nap lángja áradt a másfél év harcában, s ez lobogott (Dráma)

Szerkesztő A
Láncra vert szabadság (Ünnepi megemlékezés - Március 15)

1990-et írtunk, végre kitavaszodott. Kemény tél volt mögöttünk. Nem az időjárásra gondolok, mert az, szokatlanul meleg volt decemberben, hanem arra a „lavinára” mely végig söpört az egész országon és kitakarította a sok szennyet. Ahogy az első langyos napsugár előcsalogatta a hóvirágot, ibolyát és kertünkben kinyílt a kék-berek, egyszerre szívtuk magunkba a tavasz és a szabadság mámorító illatát. Azon a Március 15-én izgatottan mentem iskolába. Éreztem, valami nagydolog fog történni. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap