Jókai Anna
Addig jár a korsó a kútra!…

Ebedly Ivánt annyira gyűlölték, hogy ez már közimádatnak látszott. Az általános gyűlöletnél ugyanis csak az egyetemes rettegés volt nagyobb: hogy ez az indulat ki ne derüljön valamiképp. A személye körül csiholt lelkesedés kötelezően terjedt, és lépcsőzetesen. A vállalat négyezer-hatszázhuszonhét dolgozójából talán ezerháromszáz – főként kisirodista és műhelymunkás – valóban beugrott a trükknek, s elhitte: Ebedly Iván vezérigazgatón van mit szeretni (Novella)

Jókai Anna
Alakító tájak

Ahol eszmélni kezdünk: számunkra ott a szülőföld. Ahol az anyaggal való ütközést megőrzi elménk, ahová ínséges években visszaszáll az elbágyadt erő: ott a szűkebb haza. Ide szólít – ha öregszünk – az emlék, itt a gyökér, a konok, a megtartó, bár a növekedés, a gyümölcstermés mámorában, föld és ég között kapaszkodóban ez a gyökér olykor elfeledett. A régi táj, gyermekkor emléke először egy-egy szó csak, hangfoszlányok, néhány furcsa mondat... (Egyéb)

Fehér József
Legyen mindig karácsony!

Uram, az a kívánságom:/Minden nap legyen karácsony!/ - Hogy a sok emberi szív/ végre egymásra találjon.// Lobogjon a lelkünk lángja,/ fényt árasztva a világba./Égjen a tűz, mint a máglya,/ hitünket is jól átjárja!// Viruljon az ÉLET fája/ földünk összes országába’./ Legyen jel a békevágyra/ a fegyverek némasága.// Szálljon Áldás minden házra!/ A vendéget bőség várja./ Szépséges szirmait kibonthassa/ most a boldogság virága. (Vers)

Lukáts János
Karácsonyi ének

Alig harmincegy éves Charles Dickens, amikor 1834 őszén meglátogatja a londoni nyomornegyed iskoláját, a Ragged Schoolt. Elvadult, testben-lélekben lepusztult fiatalokat lát maga körül, „a holnap tolvajait és koldusait”, valójában gazdagság és szegénység riasztó következményét, a korai angol kapitalizmus egyik kiáltó ellentétét. A gazdaságinál is borzasztóbb mentális lezüllés előidézőit és elszenvedőit. Tenni akar ellene - a (Könyvbemutató)

Eszterke
A tojástörők (Internet fórum)

Tojás2: Körülbelül egy évtizede főzök reggelire tojást (23 éves vagyok), de nem tudom, hogy a hegyes, vagy a tompa végén kell-e feltörni. Érzem, ez így nem mehet tovább. Addig nem fogok reggelizni, amíg ki nem derül, mi a helyes. Vélemény? Emőke: Le vagy nullázva! Nudli: Szégyelld magad, ilyesmit nem tereget ki az ember a neten! Miért nem kérdezed meg a szüleidet? Göteborg: Ugyan, öregem! Semmiség az egész! Ezért... (Humor)

Erdély-szerkesztő
A világ működése, leegyszerűsítve

Kohn mondja a fiának: - Ábrahám 25 éves vagy, itt az ideje, hogy megnősülj, és valami állást keressek neked. - Ki jönne hozzám, hát én nem nagyon ismerek senkit - mondja a fia. - Mit szólnál a Bill Gates lányához? - kérdi az öreg. - Nem lenne rossz.... Elballag az öreg Bill Gateshez, és azt mondja neki: - Helló Bill! Mit szólnál hozzá, ha a fiam elvenné a lányodat feleségül? - Miért venné? Ki a te fiad? - kérdezi Gates... - Hát ő az Amerikai Nemzeti Bank el... (Humor)

Balogh Bertalan
Lángészek és agyalágyultak

Úgy látszik, csakis haláluk után lesznek igazán befogadottak a lángeszek, sőt kiderül egyikükről-másikukról, hogy a világ szellemi lángoszlopai, vagyis akkor eszmél rá a világ ezeknek az értékére és jelentőségére, amikor már "csak" az általuk hátrahagyott anyag izzik és világít, és nem zavarog már a személyük izgató jelenléte. A másfajták, azok, akik híresen és köztiszteletben őszültek meg, mint például (Arany vagy Goethe) semmivel ... (Humor)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Bessenyei Ferenc Napok

Aki valamit nem csupán tud, hanem nagyon tudja és nagyon akarja, továbbá nagyon csinálja – az sok esetben támadást szenved el. Hogy kiktől? Az irigyektől! Akik mindig, mindenkinél jobban tudnak, jobban akarnak, és természetesen semmit sem csinálnak. Állítólag rombolni mindig könnyebb, mint építeni, elnyomni kifizetődőbb, mint felemelni. Az a művész, aki minden hátráltatás, minden lebeszélés, minden elhallgatás, minden tá... madás ellenére sikert ér el, az nem csak nagyon tudott, hanem nagyon is akart. (Hírek)

Szerkesztő A
2004. december 27-én hunyt el Bessenyei Ferenc színész

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész. - Életpályája: 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolc, majd a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1950-től 1963-ig, 1967-től (Hírek)

Doma-Mikó István
Milyen volt Bessenyei Ferenc?

Ifjúkoromban két évig a Magyar Televízió munkatársa voltam. A „tévézés őskorában”, amikor még egyetlen fekete-fehér csatorna szórakoztatta a nagyérdeműt. Ám azon az egy csatornán színvonalas műsorokat teremtettek a korai televíziózás őstehetségei; rendezők, színészek, bemondók, operatőrök. Munka közben életre szóló élményeket szereztem, tanultam és szórakoztam a legkiválóbb magyar színészek társaságában. Filmforgatás közben (Egyéb)

Fehér József
"Szép életem volt gyerekek!..." (Elkésett levél Bessenyei Ferenchez)

Kedves Feri Bátyám! Mint két vásárhelyinek, egyszer jó lett volna leülni beszélgetni. Gondolom, erre nem is nagyon lett volna alkalmad, mert amikor haza, a szülővárosodba szólított egy-egy meghívás, fellépés, előadás, utána sietned kellett vissza; várt a színház, várt egy újabb filmszerep. Ha mégis úgy alakította volna az élet, hogy Hódmezővásár... lyen „összejön egy beszélgetés”, azt javasoltam volna, hogy találkozzunk a „Fekete Sas” kerthelyiségében (Egyéb)

Fehér József
Ördögfiókák

Annyira még nem vártuk a karácsonyt, mint azon a télen. Egyhangú tanyai életünkből nagyon hiányzott a változatosság. S reméltük, hogy a Mikulás az ajándékokkal együtt majd azt is meghozza. Már katalinkor akkora hó esett, hogy csak a kucsmánk csúcsa látszott ki belőle. Ezért jóformán ki sem mozdultunk a kemence fűtötte, jó meleg szobából. El is rendelte hát a csicsatéri tanító a téli szünetet, de sok örömünk nem lett belőle. Egy idő után a... (Novella)

Felber Zsolt
Karácsonyi vers

Áldott Karácsonyt minden kedves MIL-tagnak, olvasónak! // Odakünn hó dunnában szunnyadt a táj,/ Megilletődött bévül a hallgatás./ Szalmából készített díszek táncoltak/ A kis fenyőn, mit az erdőből áthoztak./ A család körbeállta az aprócska fát,/ Cifra, pompás ajándék nem került alá./ Csak szalmabáb, s kukorica csuhébaba,/ Amit sebtében készített az édesapa./ A fa csúcsán kopott Jézuska mosolygott,/ Angyalról dalolt a család, s imát is mondott./ A szürke falon fény csillant a kereszt... fáról, / Megszépülve... (Vers)

Kaiser László
Karácsony veled

Karácsony veled / / / Helgának / / / A karácsony immár veled, / ősidőktől és mindörökké, / az új év is veled immár: / a dadogás vált köszöntőkké. / / A sötétből fények lettek, / a zajos napokból ünnepek. / Szoríts engem jászolosan,/ mint ama asszony a kisdedet! / Tiéd a jelen, a jövőm, / szolgáljanak múltam árnyai – / és hódolnak büszkén neked / lelkemnek három királyai. / / / Vers / / / Magyar Irodalmi Lap / / / (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap