Szakács István Péter
Homokszemcsék, köd és betűk

„De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak – az az, hogy azok a semmirevaló kommunisták megháborgatták egy ördöngös nagyúrnak a nyugodalmát, s ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve míg világ a világ, kísértet járja ám holdtöltekor a falut! S akik oda építenek majd házat maguknak a kastély helyére, azoknak nem hagy békét az ördöngös kísértet, míg a (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Jönnek!

See video

Szerkesztő A
Wass Albert: Magyar cirkusz

Cirkuszról álmodtam az éjszaka./ Emberek, az álom szörnyű volt!/ Még le sem ment a nap egészen/ s már följött véresen a hold!/ Indulót kürtölt frakkosan a Halál!/ Körben a világ valamennyi népe/ megtöltötte a páholysorokat/ s minden szem az arénát nézte./ Ott gyilkolták egymást a magyarok,/ Torz jelmezekben részegen!/ Szemükben láz, kezükben kés/ s csorgott a vér a késeken…!/ Mindenki küzdött ott mindenki ... (Vers)

Koczeth László
Szobor helyett - Wass Albert emlékére

Ember jött le a Hegyről, / Bukó szél sodorta égígérő fák közül, / Kesernyés, boksaillattal telt levegőben, / Bogáncs és mácsonya között / Keresvén, az örökké nyíló virágot, / S talált, békétlenséget, panaszt, / Hontalanok szomorúságát. / Vad sziklák között / Csendes furulyaszó, / Szárnyával tájat simító madár, / Forráshoz inni járó Csodafiú-szarvas, / Kerekre koptatott kavicsú, / Magyarul muzsikáló patak, / Körtáncot járó lepkeraj, / Itthon vagy, / Hazaérkeztél. (Vers)

Kondra Katalin
Mindenhol Románul

Székelyföldön történt. Anya és fia vonaton utaztak, anyanyelvükön, azaz magyarul beszélgettek egymással, mire egy egyén, durva románsággal figyelmeztette őket, hogy Romániában vannak, beszéljenek románul. A többi utasban persze felmerült a kérdés, hogy eztán a turisták, akik valamilyen más nyelven tudnak csak beszélni, vajon mit szólnának, ha netán őket is a román nyelv használatára akarnák kényszeríteni. Tessék kérem megmondani, ilyen mértékű ostobasággal hol lehet találkozni Románián kívül? (Egyéb)

Szerkesztő A
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 8/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Szerkesztő A
Márai Sándor Napok

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esz... tétikai ismeretekkel felvértező művész. (Hírek)

Szerkesztő B
1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor író, költő, újságíró

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tuda... tosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Márai Sándorról

Márai Sándor volt Karinthy egyetlen írótársa és barátja, aki nem látogatta meg, mikor agytumorja megállapítása után Stockholmba készült Olivecrona professzorhoz, súlyos koponyaműtétre. A beteg írót nagyon bántotta Márai elmaradása. - Fél tőlem a nyavalyás – morogta. – Azt hiszi, akkora a tumorom, hogy a fejem a lábára ejtem ... Az elutazás előtti napon az egyik telefonhívásra felfigyelt Karinthy. A kagylót ugyan a felesége vette fel, de hallotta, mikor (Humor)

Jókai Anna
Mécsvilág

Kassa, március huszonkettedike. Erős szél, a napfény még felhőkkel váltakozik. Márai Sándor emléktábláját avatjuk, a kassai házon, ahol eltöltötte gyermek- s ifjúkorát. Az utca szűk – a sokaság még többnek látszik. Talán kétszázan is lehetünk. A „Csengettyű”-kórus énekel, Pomogáts Béla és Grendel Lajos értő szavai egymást követik. Egy fiatalember a soha el nem avuló Halotti beszédet mondja, a reménytelenség és kétségbeesés versét, amelyben az emigráns Márai egy csepp (Egyéb)

Szerkesztő A
Két '56-os Márai beszéd a Szabad Európa Rádióban

Szabad Európa Rádió 1956. november 4. Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba. New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, nyomtatott röplapokat kezdettek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Ezek az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon (Hírek)

Balogh Bertalan
Tito, kenyér és Márai

A mesélő-féle író egészen másvalaki, mert a mesélés édességét szereti, akár az énekes élvezi, ahogy bravúrosan és pontosan formálja meg torkával az érzést és a dallam varázsát. A szemlélődő író viszont többnyire csak szótlanul és automatikusan figyel a sarokból, vagy elefántcsonttornyából, és lefordítja a látottakat "saját nyelvére". A világ az ő "én-képzete" alapján íródik le általa. Márai volt ilyen, és nagyon sok költő. A (Novella)

Szerkesztő A
Murawski Magdolna: Márai gőgje

Nincs talán még egy magyar író, akinek lelkivilágát annyian vitatták és oly mértékben félreértelmezték volna, mint Máraiét. Feltehetőleg valamelyik irigyétől származik a sokak által könnyedén átvett és hangoztatott gőgös polgár megnevezés, de arra kevesen szántak időt és figyelmet, hogy lényének lényegét kutassák igazán. Volt persze a mindent letaroló kommunista rendszer, mely valósággal kötelezővé tette az előítéletek (Publicisztika)

Lukáts János
Hétköznapi halhatatlanság

Madarász Imre harmadik évtizede „szervez” szellemi kalandtúrát olvasóinak. Az egyik legősibb európai irodalomnak, az itáliainak (az olasz nyelvűnek) a felesküdött híve Madarász Imre, aki egyetemi professzor Debrecenben, fáradhatatlan utazó és kutató a két ország között, sőt néhány éve az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagja. Kutatásait folyamatosan teszi közzé köteteiben, különböző szempontok szerint csoportosítva dolgozatait, hol az egyes korszakokat, hol az egyes műfajokat, hol a művekben (Novella)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt?/ Hol a hiba? Ki tehet róla?/ Hisz itt belül minden meleg még (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap