Szerkesztő B
1904. május 5-én elhunyt Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő

Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Életpá... lyája / Családja, ősei / Egyik névadó ági felmenője, Jókay Mihály I. Lipót király alatt Esztergom várában volt zászlótartó, a vár vívásánál (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Szerkesztő B
Jókai Mór: A kis király beszélő babája

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire az kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta (Novella)

Erdély-szerkesztő
Protekció (Jókai)

Nem tudom, mikor bimbózott magyar földön, biztosan az ősidőkben. Mert a századfordulón már régen virágjában állott. Olyan tekintélyes és gyenge szívű embernek, mint Jókai, bőven volt része benne. Már nem úgy, hogy őt protezsálták, hanem úgy, hogy neki kellett protezsálnia. Ennek a miniszternek egy jó szót, kedves Móric bátyám, annak a miniszternek egy jó szót...szeretném, ha az újság ezt megírná, vagy ezt nem írná meg...kellene a fiamnak, a vejemnek, az öcsémnek, a ko.... (Humor)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 1/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő tör... ténései-küzdelmei nem múlnak el a letűnő korokkal együtt. Mindenkor, ma is zajlik a harc, melyben a Jó törekszik kivívni diadalát a Rossz felett. S a jó nem más, mint az aranykort teremtő, embereket közösséggé kovácsoló Szeretet. Jókai mítoszai (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 2/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő... - Vaj... dár Benjámin, a démoni karakter visszatérése Torockóba egy kör lezárultát is jelenti. Az ördögi tulajdonságú és viselkedésű férfi egykoron a faluból indult el s tért aztán rossz útra: ez volt kiválása az édenből. Ámokfutása talán (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Jókai Mór a székelyekről

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; – szavatartó, hidegvérű, mint az angol; – okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; – jó katona, mint az arab; – mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; – magán (Egyéb)

Szerkesztő B
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Oh halva bizonynyal a dalnok.// Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszake... (Vers)

Szerkesztő A
Buzánszky Jenő Emléknap (Aranycsapat)

Buzánszky Jenő az Aranycsapat tagjaival megmutatta a világnak, hogy hol is van az a csodálatos ország, ahol ilyen kiváló művészei teremnek a labdarúgásnak. Diadalaikkal erőt, megbecsülést adtak nemzetünknek. Mindig büszke volt magyarságára. Játékával örömet, boldogságot okozott a magyar embereknek egy elnyomó rendszerben is. Szojka Ferenc egykori játékostárs így jelle... mezte: "példamutató, nagyszerű, a sportért élni és dolgozni akaró kulturált ember, aki mindenkor példaképül szolgálhat (Hírek)

Szerkesztő B
1925. május 4-én született Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. – Esztergom, 2015. január 11.[1]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947–1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. / Életpályája / Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el.[2] / Klubcsapatban (Egyéb)

Orosz T Csaba
Sanchez gyermekei

Széles karimájú szalmakalapja miatt ragadt rá ez a név. Sanchez. Ha jól emlékszik, talán egy elsős kollégista kiáltotta a matematika terem ablakából. - Hello Sanchez! Akkor nem haragudott. Később már egyre jobban bosszantotta, mert szemtelen jelzőkkel együtt használták. Mindig szeretett volna középiskolába járni. Nyolc általános után azonban kimaradt a felvételizők közül, hiszen apja halála után anyja egyedül maradt a tehenekkel. Később aztán a teheneket sorban eladták és tizennyolc éves... (Novella)

Balogh Bertalan
Újra Pesten

„Nincs libatöpörtyű? Amerikában?!” álmélkodik, mintha azt hallaná, hogy ott nem lehet levegőt vagy vizet kapni. „Libát tömni állatkínzásnak számít ott, sovány libából meg nem lesz töpörtyű, tehát nincs olyan, hogy libatöpörtyű. piros hagymával”. „LIBATÖPÖRTYŰ?!” mondom a pincérnek. „El tud uram képzelni egy embert, aki étlapon harminc éve nem látta ezt a gyönyörű magyar szót?” Nem tudja, hogy értem ezt. El kell hát mondjam, hogy most jöttem vissza először Amerikából, és ott nincs ilyen. „Nincs libatöpörtyű? (Novella)

Kühne Katalin
Mélységből magasba

A mai világban egyre többen járnak a hegyekbe. Szervezett utakon vagy csupán a családdal. Mi nagyszüleinktől, szüleinktől kaptuk az indíttatást erre. Gyermekeinkkel, unokáinkkal, barátokkal indulunk, nagy túrákat teszünk. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogyan vigyázzanak a természetre, hogy felnőtt korukban is tisztaság, rend vegye körül őket. Sajnos sok az eldobott szemét, ezt ilyenkor összeszedjük, lehozzuk a magas hegycsúcsokról. / Játszi fények, süppedő avar. / Fekete holló kiált: klak-klak. / Leszentülő (Vers)

Szerkesztő C
Perceg a szú

Részlet a könyvből: "De többet nem tudott mondani. Jakab magával rántotta, s vonszolta tovább a sötétben. Hiába rugdalózott. A száját is befogta, s ütötte, ahol érte. – Nem hagyom ott a bátyámat! – fulladozott Gergő vérző szájjal. – Visszamegyek! – Te ökör! Te ez meg az! Neki is rosszat teszel! Gyanút fognak! – De hogyan jön ki most már? – Az alsó toronyablakon. Vagy ott marad reggelig. Hajnalban én nyitom majd ki a templomot, s akkor kieresztjük. Menj haza, ... (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap