Szerkesztő C
Németh László - Iszony

Németh László az Iszonyban a női létnek olyan biológiai-pszichológiai mélységeit tárja fel, amelyre csak a világirodalom legnagyobb lélekismerői, egy Tolsztoj vagy Flaubert vállalkoztak. Flaubert híres mondása, "Bovaryné én vagyok", vonatkozik Németh Lászlóra is, aki - Flaubert-hez hasonlóan - a saját lényéből fakadt eszményi nőt és létproblémáját építette Kárász Nelli alakjába. A regény kötelező középiskolai olvasmány! Iszony - ISBN: 962 7329... (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Németh László: A másik mester

Az Utolsó kísérlet regényciklus negyedik darabjaként, de önálló műként jelentette meg a Jó Péter felnőtté válását bemutató munkáját az író. A férfi–nő kapcsolat mélylélektana, egy bukásra érett nagy szerelem megjelenítése már kortársai között is nagy sikert aratott, így Móricz Zsigmond is a műfaj legjobbjai közé sorolta. A könyvet Kaiser László irodalomtörténész beleérző, elemző utószava egészíti ki. (Az ismert Kráter Műhely kiadványa) (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Csonka-Magyarország

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

T.Ágoston László
Emma, a böjti szél

Az álomtól bódult fejjel indult a szomszéd szoba felé. Nyitotta volna az ajtót, de nem engedett. Aztán meg hirtelen felpattant a zár, s szinte beesett a helyiségbe. Úgy nézett ki a szoba, mint a rosszul sikerült amerikai thrillerekben az ügynöké egy alapos házkutatás után. A bútorok felborogatva, a padlón széttört üveg-, cserépdarabok, s a nyitott ablakon keresztül a hátsó falig hordta a szél a felkavart avart, meg az esőcseppeket. – Te jóságos Isten! – állt meg a szoba közepén szétterpesztett lábakkal. (Novella)

Petrusák János
Normantas Paulius litván-magyar fotóművész sírkövének lelki oldalára

Normantas Paulius 1948. június 8-án született, és bár előbb közgazdasági diplomát szerzett, mégis azt akarta, hogy szemén-lelkén át azt lássa más is a világból, amit ő. Mert az igazi fotós ezt akarja. Rögzíteni a pillanatot, ahogyan azt ő látta, ahogyan az ő lelke érzékelte. Hogy más is így lássa, így érzékelje. Hogy mások lelkét is megérintse. Járt szovjet-orosz tájakon, s megmutatta már akkor, amikor ez enyhén szólva sem volt illő, az akkori igazi, szegény életet. A nép szegénységét. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Arany János Napok

Arany János a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, az epika és líra mestere, műfordító, irodalomtudós. A gazdag 19. század kiemelkedő alkotója, Petőfi barátja, Vörösmarty, Jókai kortársa. Nagyszalontán született, Debrecenben tanult, volt vándorszínész, tanító, szerkesztő, a nagykőrösi gimnázium tanára; a Kisfaludy Társaság igazgatója és az Akadémia főtitkára. Különlegesen értékes, lassan bontakozó, de nagy ívű pálya ez, a korszak minden jellegzetességével. (Hírek)

Szerkesztő B
1817. március 2-án született Arany János költő

Élete - Származása - Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba,[1] majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.[2] (Hírek)

Patócs Júlia
…dalnok fiát a hű magyar Szalonta haló porában sem feledé”

Bármelyik irányból közeledik valaki Nagyszalontára, a Csonkatorony már messziről köszönti. A település legöregebb épülete a templomtornyok között kémleli a látóhatárt. Egykor őrtoronyként szolgált, majd hosszú éveken át csonkán, üresen állt. Arany János, a város nagy szülötte még a tetőszerkezet nélküli, denevérek és baglyok lakta elhagyott épületet ismerte, s ezt örökítette meg rajzán Petőfi Sándor is, amikor barátjánál (Hírek)

Kondra Katalin
Családi körben (Arany János napok)

Este volt, a ház körüli munka elvégzése után jó volt leülni a kályha köré, miközben odakint egyre mélyült a sötétség, egyre hangosabb lett a csend. A körtefa — amelyiken Bankos, a képzeletem szülte kutya lakott, — már álomba szenderült, a kútban kampós békák kuruttyoltak, akik a felnőttek szerint belerántanak a feneketlen mélységbe, ha a közelükbe merészkedünk. Éjjelilepke csapódott a gyengefénytől sárga ablaküvegnek, (Novella)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Közönséges tanítás

Közönséges Tanítás - Sz.Leczke.Préd.I:14 - Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, hogy mindezek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nincsen a teremtett Igék között is egy is, mely a változásnak …törvénye alól fel volna szabadítva és mégis az emberi szív oly veszendő dolgokba helyezi bizalmát, melyek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nagyon balra magyarázná valaki a Bölcs elol... vasott szavainak értelmét, (Hírek)

Fehér József
A magyarság Vergiliusa

Már öregek a szülei, amikor tizedik gyermekként 1817-ben megszületik Nagyszalontán Arany János. Az élet furcsa fintora, hogy a tízből csak ketten (Juliska, a legidősebb, és János, a legfiatalabb testvér) maradnak életben.Vézna fiúcska, aggódnak is érte; amikor tizenegy évesen váltólázban megbetegszik, attól félnek, hogy őt is „magához veszi a teremtő”. Alighogy felépül a betegségből, Aranyék háza hirtelen leég, az istállót kénytelenek kialakítani... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Arany János: Kedves barátom...

Kedves barátom, lelkem jobb fele!/ Mi volna édesebb dolog nekem,/ Mint írni hozzád, írni íveket,/ Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,/ Meg tudja a szent, millyen gondolat./ S mégis te feddesz és panaszkodol,/ Halott-beszédet tartasz síromon,/ És több eféle. Megvallom, fiu,/ E szemrehányás, e feddő levél,/ E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,/ E lecke ízű dorgáló beszéd,/ Ez a lelket leöntő nyakleves,/ Ily megrohanva, ily vá... (Vers)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Toldi szerelme

Arany János az elbeszélő költemény megírását szeretett leánya, Juliska halálát követően folytatta, e sorokat 1867-ben vetette papírra. Szeretett gyermekének korai elvesztését soha nem tudta feldolgozni lelkében, a csecsemő gyermekét árván hagyó asszony tragédiája megtörte az apai szívet. A nagy fájdalom elvesztésében a kisunoka, Piroska jelentett némi vigaszt az öreg szülőknek, ugyanakkor na... ponta átélték a fájdalmat, (Hírek)

Lukáts János
Tiszteletpéldány – mesterek és tanítványok

Ez a különös kortörténet különös találkozásokról szól. Az irodalomkutató, a pedagógiatörténész ugyanúgy új adatokra és új összefüggésekre bukkanhat benne, mint a budapesti, a nagykőrösi vagy a kunszentmiklósi helytörténész. A könyv a magyar művelődéstörténet három alkotójának életpályáját fűzi egységbe: a költő Arany Jánosét, a tanár Baráth Ferencét és a drámaíró Molnár Ferencét. A három alkotó egymástól markánsan különböző személyiség (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap