Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Felbert Zsolt - Hunyadi János halála

Pápai követek vágtattak végig a megkímélt és megnyugodott Európán. Nyomukban megszólaltak a harangok. 1456. augusztusának hatodik napján, miután már végleg elnémultak az ágyúk, helyettük szerte a keresztény világban a templomok harangjai szóltak. Egyszerre zúgták világra szóló hírét a török felett győzelmet arató magyarnak, minden kondulásával a hősök lelkének adózva. III. Callixtus pápa bullában rendelkezett arról, hogy

Bilecz Ferenc
A szentimrei csata (Hunyadi János napok)

Doberdói Bánlaky (Breit) József (1863-1945) honvédtiszt, hadtörténész térképe szerint a szebeni csata a Kis Csűr és Nagyszeben között (kb. ahol ma a nemzetközi reptér van) zajlott le, 1442. márc. 25-én. (Doberdói Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. X/3. sz. melléklet). Hogy én mégis szentimrei csatának nevezem, annak története van. A szebeni csata helyszínének megítélése bizonytalan. 1854-ben, a Va... sárnapi Újság egyik számában cikk jelenik meg Kemény Simon és a szent-imrei csata címmel. (Tudomány)

Kondra Katalin
A Fehér Lovag (Hunyadi emléknapok)

Hunyadi János, ((Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) tehetségének és rendkívüli életpályájának köszönhetően igen ismert volt a kortárs Európában és ez a széleskörű érdeklődés halála után is fennmaradt. Tetteit nem csak Magyarországon jegyezték fel, hanem Lengyelország, Itália, Franciaország, Német-Római Birodalom, Bizánc, Török Birodalomban is, sőt még Hispánia területén is ismerték a Fehér Lovagot. A Hunyadi Jánosról kialakított kép eléggé változó. (Egyéb)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…”

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Lukáts János
Nándorfehérvár emlékezete

Magyar írónak aligha lehet felemelőbb érzés, mint Nándorfehérvárról írni regényt, Hunyadiról, Kapisztránról, Dugonics Tituszról. A nagy magyar összefogások, nagy magyar győzelmek egyikéről, amikor hetven évre fellélegezhetett az ország, amikor talán soha vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzet az európai felzárkózáshoz, azonossága meghatározásához, és az ország felépítéséhez. Takács Tibor 1959 óta mintegy hatvan regénnyel (Könyvbemutató)

T.Ágoston László
Költözés hóesésben

Március… Rügyfakasztó, esőáztatta március. A költöző madarak hónapja… Vagy éppen hófelhőkergető, mint amikor Keresztúrra költöztünk húsz évvel ezelőtt. Március elseje volt nyolcvanhétben. Úgy gondoltuk, akkorra már elolvad a hó, panyókára vethetjük a kabátot,és ragyogó napsütésben kocsikázhatunk át Újpalotáról. Néhány nappal előbb még ezzel kecsegtetett az időjárás. Aztán fordult egyet a szél, és a költözködés napján elkezdett esni a hó. A bútorszállítók, mint mindig, (Novella)

Jókai Anna
Who is Who?

Alapkérdés. Senki sem felelhet rá; mégis bátran felel mindenki. Magánviszonyokban. Szakmán belül, szakmák között. Országonként, világméretekben: ki – kicsoda? Amikor még arra sincsen pontos válaszunk, hogy mi–micsoda. Hiányzik számunkra a dolgok története; csak az eredmény, a pillanatnyi eredmény látszik. Ezt rögzítjük, gyorsan, hogy meg ne változzon, és határozottan, nehogy önmagunk is kételkedni kezdjünk. Az asztal asztal: akár le is írhatjuk egyediségében dúsan (Novella)

Turcsány Péter
Az individuum szilánkjai

Megroppant ember, szólj belőlem! Az információ minden eddiginél hatalmasabb áramlásának és hatalmának korában már az is kétségessé vált számomra, hogy túlélnek-e a könyveim, az írásaim, készülődő verseskötet-tervem és ezek a nagy, fehér kötésű lapokra írt cirkalmak, gondolataim, lélek-karcaim, emlékeim, verseim, följegyzéseim? Csak föl-fölsóhajtásokra telik egyre fogyatkozó erőmből. Élősdi lettem. Nem a levegő, az erő fogyott el körülöt... lem. Maradt a bizonytalanság, iszonyú kétely a jövő lehetőségeiben; (Vers)

Szerkesztő B
Zászló Levente: A fölszabadított tudattalan (esszé)

Amikor 1924-ben megjelent André Breton szürrealista kiáltványa, a beavatottak előtt nyilvánvaló volt, hogy a nevezetes manifesztum voltaképpen csak régóta ismert dolgok újrafogalmazása freudi hangszerelésben. Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy művészetével, szimbolikájával egy másik világra irányuló, közvetlen érzékelőképességet fejlesszen ki magában – lényegében ez rejlik minden művészeti felfogás és irányultság hátterében. Célja (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Történeti genetika

A genetika bevonulhat a régészetbe, közelebbrõl a magyarság õstörténetének kutatásába is. Legalábbis ez remélhetõ egy módszertõl, amelyet Raskó István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központja (SZBK) genetikai intézetének igazgatója, valamint az intézet fiatal kutatója, Kalmár Tibor dolgozott ki. „Az MTA Régészeti Intézetében rendezett elõadáson azokról a hangsúlyozottan kezdeti eredményeinkrõl számoltunk be, hogyan is sikerült egy haté... (Tudomány)

Lukáts János
Velence nem süllyed el…

Örömujjongással futottak ki a csomagmegőrzőből, és egymás kezét fogva betáncoltak a pályaudvar várócsarnokába. A hangosanbeszélő ékes olaszsággal harsogta információit, a szövegeket vidám zene szakította meg. Kora reggel volt Velencében, néhány perccel múlt hét óra. Megálltak a lépcsősor tetején, és kezüket az ég felé dobálták. Gyenge szellő fújdogált - tengeri szél, ezt mindketten érezték. Beleszi... matoltak a levegőbe, arcukat a fényben fürösztötték.Velence modernebb része volt ez, idáig engedték bejönni a (Könyv)

Szerkesztő C
Szabó Dezső: Nincs menekvés

Szabó Dezső: Nincs menekvés - Az 1917-ben írt kötet elementáris erővel hatott megjelenése idején, hiszen lélektani világa a magyar századvég irodalmának és Turgenyevnek a hatásait mutatta. Monarchia deja-vu? Korszakkritika? Kor kritika? Talán mindez együtt egy felbolydult világban, mementó egy felbolydult világról… A kitűnő társadalmi regény író-újságíró főszereplőjének kálváriajárása csak keret a kíméletlen társadalomkritikához, mely ijesztő tükör a farizeus, századelőbeli (poszt)dzsentriről, a pesti (Könyvbemutató)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (II.)

A falu közelében is jelentek meg fegyveresek, de mind ismeretlenek. Nem lehetett tudni kihez tartoztak, ha egyáltalán tartoztak valahova, vagy csak saját szakállukra csatangoltak, s oda húzódtak, ahol nagyobb zsákmányt reméltek. Lehettek akár rablóbandák is. Ha ilyeneket észleltek, bezárták a kapukat, s eleresztették a komondorokat. Néha menekülők érkeztek, meg sebesültek. Ezeket, bár bizalmatlanul, de befogadták, s ahogy tudták – emberségből – segítették. (Novella)

Jankovics Marcell
Az életminőségről

Visszatérve néhány mondat erejéig előző témánkhoz, hadd emlékeztessek arra, hogy az Igazságosságról szóló konferencia felszólalói főleg az anyagi gondok felül vizsgálva a kérdést már a következő témára, jelesül az életminőségre figyelmezve fogalmazták meg a gondolataikat. Ez önmagában nem lenne baj, sőt. Csak el ne vesszen a látókörünkből az Igazságosság eredeti jelentése. Olyan időket élünk ugyanis, amikor a kormányzat népelnyomó (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap