Szerkesztő A
Varga Csaba Napok

A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, - az ősnyelv - az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében "nyugatosított" magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. (Hírek)

Szerkesztő B
2012. június 15-én hunyt el Varga Csaba filmrendező, matematikus, magyar nyelv kutató

Varga Csaba (Mezőcsokonya, 1945. október 28. – Pilisszentiván, 2012. június 15.[1]) Balázs Béla-díjas magyar animációs filmrendező, nyelvkutató. Eredetileg matematikatanár, filmrendezőként és íráskutatóként vált ismertté. Filmrendezőként 1988-ban Chicagóban a világ 40 legmeghatározóbb filmese közé választották, ugyanitt életműdíjat kapott. 2000-ben már a 15 legmeg... határozóbb filmes közé került. 1945-ben Mezőcsokonyán született, kamaszkorában Mohácsra, majd Kaposvárra költözött (Hírek)

Varga Csaba
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Varga Csaba
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc: Az első döntés

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Benedek Elek: Unokáimnak

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Polszerkesztő2
Megtorlással fenyegeti a bírákat a Demokratikus Koalíció

Az igazságszolgáltatás politikai érdekek mentén felhasználásával fenyegeti egy 2008-as ügyben eljáró ügyészeket, bírákat, a legfőbb ügyészt, és az Országos Bírói Hivatal elnökét a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció. A párt politikai támadásként értelmezi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőinek ügyében hozott ítéletet, emiatt politikai választ adnának rá. A DK közleményéből kiderül; ha 2018-ban hatalomra jutnak, saját embereiket kiengednék a börtönből, politikai ellenfeleiket viszont börtönbe küldenék. (Hírek)

T.Ágoston László
A budavári filozófus

Bár konkrétan nem esik szó róla, ez a levél azt is tanúsítja, hogy egy olyan kvalitású filozófiai doktorátussal rendelkező pedagógiai szakíró, akit még a Széchenyi által alapított Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választott, tehát mai szóhasználattal élve „neve volt a szakmában”, kénytelen volt cenzorságot vállalni, hogy eltarthassa a családját. A feleségét, anyósát, és a három kislányát. De nézzük azt a bizonyos „ csatolt melléklet” - et! „ Az eltörölt censura s annak átkos em... lékezete (Tudomány)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Hazám!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // A ház / Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! (Vers)

Orosz T Csaba
Város, ahol a bukott angyal földet ért

Szaszó mosolyogva fordult le a kis sétányról. Még mindig eszében járt az a helyes fiú aki a közeli pláza fagyizójában rámosolygott. Eddig nem nagyon mosolyogtak rá a fiúk. Inkább ikertestvére a tűzről pattant Ranó volt a sikeresebb ezen a téren. Szaszó tizennégy éve minden optimizmusával, világba és az emberekbe vetett hitével, boldogan fordult rá a házak között megbúvó kis játszótér, fákkal övezett kavicsútjára. Szaszó átlagos kislány volt... (Novella)

Szerkesztő B
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap