Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Jókai Anna
"Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Turcsány Péter
Ezerkilencszázkilencvenkilenc, te napkelte!

Emelve a tét! / Új esztendő! / Illyési magassággal mérettetik. // Most a mén, a visszatekintő, / hazaértében fölnyerít. // Mit hoz a telt szekér? / Van-e még csűr és van-e még lélek, / mibe a rakott fuvar belefér? // Szavak – kishitűen sekélyek? / vagy a mélybe bátran hatolók? / Kutatván rokont, társat ott is, / hol kolduson segít csak kódis. // Csilláros teremben tart-e szünetet a mámor, / ha balsors sodorta családokkal számol? // Bíztat-e szem, összeért váll és kéz / egymásra és céljainkra nézvést? // A (Vers)

admin
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista (Hírek)

admin
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista (Hírek)

Bodor Miklós László
Zéta, János fráter, és Gergely vitéz

1863. augusztus 3.-án, Gárdony – Agárdpusztán Ziegler Sándor Mihály uradalmi gépész házában gyermek született.Az édesanya, leánykori nevén Nagy Terézia egy földművessé szegényült család leánya. Géza fia másodszülöttje volt a házaspárnak, két esztendős korában a legidősebb élő gyermekké vált, nővérének korai halála miatt. A felnőttkort csupán hárman élték meg, de másik két testvére fiatalon halt meg.Hányatott életüket az okozta, hogy a sikeresnek indult gépészpálya megtörött amikor „Kossuth fegyvergyárosa” lett. (Egyéb)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagá... nyosodott (Könyvbemutató)

szepirodalom
Ragyognak az egri csillagok

Gárdonyi Géza regénye nyomán írt elbeszélő költemény. Jámbor László Imre író átdolgozása. A mű irodalmi értéke, eseményei, változatlanok. Remek nyelvezete, a korhű megjelenítések igen képszerűek. Szemléletes módon tárja fel a történelmi olvasmányt. Az egri vár ostromát, és időszakát. // Ragyognak az áldott csillagok, ragyognak felettünk, / miket szeretett Istenünk szívből szánt nekünk! / Magyaroknak népe, azok magvai. Született gyümölcsei annak, (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Gárdonyi: Statárium a másvilágon

- A jövő század legendás könyvéből. - Járkál a mennyekben Szent Péter apostol. Bús-gondos a homloka. Lógatja ősz fejét. Összetalálkozik János apostollal. - Hej, János, öcsém, valami nem jó lében forog a világ odalenn. (S vakar a tarkóján.) Második esztendeje, hogy be nem zárhatom egy órára se a kapumat. Éjjel-nappal jönnek százával, ezrével. Keresztet hányva a muszka, káromkodva a magyar. Táncolva a francia. De mindenfajta náció, (Novella)

Druzsin Ferenc
"Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Lukáts János
Gárdonyi Géza másfél évszázada

1890-ben, Gárdonyi Géza Figurák című kötetének bemutatásakor Mikszáth Kálmán „veszedelmes vetélytársnak” nevezi a fiatal szerzőt, elismerő csipkelődés volt ez a sikert a maga számára akkor már meghódító Mikszáthtól. Mégse lettek egymás vetélytársai, útjuk hamarosan más irányba fordult. Százötven éve született Gárdonyi Géza, és kilencvenegy éve halt meg, életművének jelentős része be... lesimult a kor átlagába, néhány műve azonban kétségtelenül a magyar prózairodalom ismert és kedvelt alkotásai közé tartozik. (Novella)

Fedák Anita
Gárdonyi Géza kárpátaljai hőse

Az egri várkapitány legendája beleitta magát a szerednyei pincefolyosók falába. Ott vannak ugyanis a csákányok nyomai, melyekkel az Eger ostrománál foglyul ejtett török katonák a járatokat kivájták. A pincelabirintust az ő parancsára ásta néhány ezer török fogoly kézi erővel. A faluban élő őslakosok ma is török pincének nevezik az összességében mintegy 400 kilométer hosszú labirintusrendszert. Persze, az egésznek ma csak egy töredékét hasznosítják. (Egyéb)

Szerkesztő B
Gárdonyi: Krisztus bankója

Valami nagy duhhanás hallatszott a házban, s nyomban rá női sikoltás. Csakhamar nyiladoztak az ajtók, ablakok mindenfelől. S a hajnali világosságban álmos arcok bámultak elő. - Házmester! - rikoltotta valaki a földszinten. Az udvar közepén egy nagytestű úrféle hevert, arcon. Az egyik karja vállban úgy kifordultan, ahogy a korpával tömött bábu karja szokott, mikor a gyermek eldobja. A derekát bő teveszőr otthonka takarta (Novella)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza: Tengeren járók csillaga

Négynapi tengeri út volt előttem. Kis társasággal utaztam, de csupa osztrákkal. Magyarul nem tudott a kapitány se, pedig a hajó magyar hajóstársaságé. Reggelinél mondja a kapitány, hogy az egyik tisztje magyar: Reiter a neve. Azt gondoltam zsidó, és csodálkoztam magamban, hogy tengeri pályán zsidót találok, de nem zsidó volt: szőke, kékszemű germán-tipusu fiatal embernek találtam. Ott sétált a hajóhidon. Az ily sétálás négyórai (Novella)

Szerkesztő A
A TANÍTÓ (Gárdonyi Géza Emléknap)

Esteledett, a tanító az osztályteremben ült és hátát a szék támlájának feszítette. Elgondolkodva pipálgatott, miközben a kályha nyitott ajtaját megvilágító lángokat bámulta. Mi végre van az ember? Küzd, tanul és dolgozik. Miért kell annyit fáradozni az elme művelésén, a lélek felemelésén, ha annak akit egyszerű, polgári családba szült a sors, nincs esélye, hogy a nemesek magasztos életét élje? Kint hideg volt és sötét. A tanító arra az elha... tározásra jutott, hogy elég a napnak a maga baja. (Egyéb)

Jókai Anna
Kislány, kutyával

A kutya a lány mellett állt, szabályos pózba dermedve, a szeme is üvegszerű, szinte hiányzott a lábánál a talpfa és a kitömött állatok pléhtáblája. Ámbár erre túl kicsiny, túl hitvány és túl különös volt ez a kutya. Szemléltetésre mindig az átlag kívántatik; de az átlag felső határa. Mint ez a lány, aki – ma már kinyomozhatatlan okból – egykor az Erzsike nevet kapta. Ennek tizenkét esztendeje. Ő viszont mindössze fél éve nevezte el a kutyát, egyszerűen Szofinak. – Miért éppen Szofi? – (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap