Szerkesztő C
1849 október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív (Hírek)

Papp Dezső
Az aradi tizenhárom

Október 6-a gyásznap a magyar történelemben. Ezen a napon végezték ki Aradon a császári haditörvényszék ítélete alapján az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvéd tábornokát és Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. A derékba tört életű hősök emlékét a magyar nép soha nem feledte, utcákat, tereket neveztek el róluk, emlékműveket emeltek a tiszteletükre, kivégzésük napját 2001-ben a polgári kormány... (Hírek)

Bodor Miklós László
Október 6. emlékére ( Október 6. Emléknapra)

Ahány virágot kéz letéphet,Még hervadatlant, ifjat, épet,Díszitni a halált vele:Jövel! tegyük kövükre le.Mosolygó, szép menyasszony, addMirtusból font koszorudat.Oltárra fűzött friss virág Jer méltóbb helyre: fonjad átKilenc bitó talapzatát!Itt haltak, itt! E helyre viddAhány virágot kéz letéphet!Amennyi villám van az égben,Szülemlő rémes, vad sötétben,Mikor a nemző fergetegA bősz felhőt csókolja megS nász-táncot jár a föld pora:Sújtson le, mint nyíl zápora!Amennyi villám van az égben! (Publicisztika)

Felber Zsolt
Lázár Vilmos ezredes, aradi vértanú levele feleségének

Lázár Vilmos noha csak ezredesi rendfokozatot viselt, mint önálló hadtestparancsnokot a szabadságharc tábornokaival együtt állították az aradi hadbíróság elé. Mivel a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. Az aradi vértanúk között őt végezték ki elsőként. Csontjait csak 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában. Most az emlékoszlop kriptájában nyugszik. Felesége az 1844-ben megözvegyült báró Reviczky Mária volt. (Egyéb)

Lukáts János
Az aradi élő tanúk

Pietsch Miklós valóságos időutazásai 1967. október 6-án este hárman mentek ki az aradi temetőbe, a vértanúkhoz, egy ballonkabát alá dugható, kicsi koszorúval, elsóhajtották a Talpra magyart, aztán dideregve hazamentek a villamossal. Sáros cipőjüket látva gyanút fogott a villamoskalauz, feljelentette őket. Tizenöt évet kaptak Hány magyar történet kezdődik így Erdélyben? Vagy végződik? Az ország börtöneit sorra megtapasztalták, kö... (Novella)

T.Ágoston László
Az aradi vértanúk

166 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án hajnalban, Karl Ernst törzshadbíró által lázadó vezérnek nevezett 13 magyar mártír életét oltotta ki a hóhér, illetve a kivégző osztag golyója.A 14., vagy a sorban az első Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök volt Pesten, az Új Épület udvarán.Őt követte az aradi várfal tövében Dessewffy Arisztid, Schweidel Jótsef tábornok, Kiss Ernő altábornagy és Lázár Vilmos ezredes. A négy magyar főtiszt 12 osztrák baka töltött fegyverével nézett farkasszemet. (Publicisztika)

Csata Ernő
Az aradi tizenhárom

Szerencsétlen szám / -azt mondják- a tizenhárom, / nekünk a legszerencsétlenebb, / mindenképpen, / az aradi tizenhárom. / Tőlünk ma, csak koszorúra, / főhajtásra telik, / pedig a mi nyakunkra, / semmilyen hóhérok / bárdjukat nem fenik. // Hiába ébredtek / nagy szívekben, / magasztos, megindító eszmék, / ha zsarnok idők / tatárjai, mind felégették. / Hiába hajtott ki a csíra, / újra meg újra, / szabadnak maradni / a Kárpát... (Vers)

Szerkesztő A
Kabos Gyula Napok

Kabos sztár volt, akkor is, és most is az. Hogy miért? Egyszerű egy sematikus, mégis valós választ adnunk. Egyik kor sem volt csupa-csupa boldogság és derű az embernek, még a gazdagok számára sem, nehogy azt higgyük. Ezért minden korban szeretett az ember nevetni, szórakozni, gondjairól-bajairól elfeledkezni. Ezért népszerűek minden korban a komédiák, vígjátékok. Kabos Gyula a magyar filmen maga a vidámság, maga a kacaj, maga a mindenről megfeledkeztető volt. (Hírek)

Szerkesztő B
1941. október 6-án hunyt el Kabos Gyula színész, humorista

Kabos Gyula, 1918-ig Kann[1] (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) színész, humorista. 1887. március 19-én született zsidó családba Budapesten. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906–1907 között Zomborban, 1907–1910 között ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910–1913), majd a Királyi Színházban (1913–1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916–1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a (Hírek)

Rozványi Dávid
Küldöttség a mennybe – misztériumjáték az aradi tizenháromról

Nagyon nehéz feladat a gyerekeknek egy gyásznapról beszélni, úgy, hogy a halál tényét ne sikkasszuk el, de ne is taszítsuk letargiába őket - ehhez a misztériumjáték formáját választottam. Benne van a halál, de a feltámadás és a hit is. Hogy hogyan sikerült? Alább olvasható... - Szent Péter: (belép az ajtón a Titkárral) Már lassan hajnalodik és még nem készültünk el sem... mivel sem, pedig nagy ünnep lesz ma! Máskor jó, ha évente érkezik egy-egy vértanú, de ma csapatostul érkeznek azok, (Dráma)

Polszerkesztő2
A katalánok 90 százaléka a függetlenségre szavazott

Az előzetes eredmények szerint Katalónia döntő többsége a függetlenségre szavazott, a spanyol kormány illegálisnak tartja vasárnapi népszavazást - jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában. Katalónia 5,34 millió szavazópolgárából 2,26 millióan szavaztak, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük 2,02 millióan voksoltak a régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába - ismertette. (Hírek)

Szerkesztő A
Jászai Mari Emléknap

Jászai Mari egyike a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak. Fiatalkorában még végigjárta a vándorszínészet nehéz és rögös útját, mint az előző színésznemzedékek, saját tapasztatai alapján ismerhette tehát meg, hogy mekkora fejlődést tett meg a korábban lenézett művészpálya az előző fél évszázadban. 1872-ben lett a Nemzeti Színház tagja, Jókainé Laborfalvi Róza helyére került és nagyjából az ő szerep... körét vehette át. A nagy ... (Hírek)

Szerkesztő B
1926. október 5-én hunyt el Jászai Mari színésznő

Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária) (Ászár, 1850. február 24. – Budapest, Krisztinaváros, 1926. október 5.[1]) színésznő. Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a a Krippelt (a német szó jelentése (Hírek)

Kocsis István
Jászai Mari (A megkoszorúzott) Új változat: 1996–1998 - Monodráma két részben 1/4

Szín: Jászai Mari nappalija. Bútorzat: nagy könyv­szekrény, íróasztal, heverő, karosszékek, vitrin. A fehér falakon William Shakespeare és Széchenyi István portréja. Jászai már túl van az ötvenen, de negyvenévesnek sem látszik. Különben is köztudo­mású, hogy Jászai Marinak nem volt kora. - E L S Ő R É S Z - Jászai Mari a lassan felerősödő fényben jön előre. Kezé­ben Schiller Stuart Mária című darabja. Belelapoz, majd olvasni kezdi a híres nagyjelenet végzetes (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap