Szerkesztő A
Wass Albert Horváth Lorándnak írt levele 1988-ból

1988. szept. 9. Kedves Loránd Öcsém – megríkattál bizony. Szépek a versek, szívedből fakadtak, érezni lehet. A kiadás azonban nem lesz könnyű. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh kimúlt, immár három éve. Támogatás, megrendelők hiányában megbukott. Itt a rakás könyv a nyakamon, hiába hirdetem, nem kell senkinek. Az itt meggyökeredzett magyar nem olvas már magyarul, nem érdekli a magyar mondanivaló. Angolul se olvas, az igaz. Televízióból tudja a világot. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A megszakadt lánc mítosza – a Rézkígyó teológiája

Wass Albert életművének egyik meghatározó vonása az üzenetorientáltság. Ez témám, a Rézkígyó című regény kapcsán azért lényeges, mert az üzenetorientáltság éppen a mítoszok és mesék nyelvezetének a jellemzője. A Rézkígyó pedig mítoszregényként is olvasható, mely egyfelől kapcsolódik a Thomas Mann-i szövegtípushoz, hiszen első részében a mű egy már meglévő mítoszt beszél el újra, igényt tartva a hiteles elbeszélő szerepére; másfelől pedig ezt a történetet folytatva saját maga teremt új mítoszt. (Vers)

Szerkesztő A
Balázs Ildikó: Wass Albert: Egyedül a világ ellen című kisregénye (irodalmi tanulmány)

A kisregény első fejezete Mártonka jussa1 című elbeszélésként jelent meg 1942-ben a Termés című lapban. A következő évben összesen hat fejezetre kibővítve, önálló könyvként, Egyedül a világ ellen címmel jelenteti meg a budapesti Nemzeti Könyvtár2 és a Stádium Nyomda3 Jeges Ernő rajzaival. Évszám és a kiadás helyének megjelölése nélkül lát napvilágot az Érdekes könyvek4 sorozatban. Majd jó félévszázad múltán, 1999-ben a Magyar Ház5 újranyomja a Nemzeti Könyvtár kiadását a korabeli illusztrációkkal (Tudomány)

Jankovics Marcell
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 6/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Kő-Szabó Imre
Hosszú futás

Magdi észre sem vette, milyen gyorsan eltelt ez a tanítóképzői négy év. Tizennégy évesen, anyja kísérte el az akkor nyurga, sovány, kissé sápadt, barna lányt a felvételi vizsgára. Nem sok esélyt adtak számára a családban, mert Magdinak születésekor keletkezett, jobb oldali csípőficama, hol kiújult, hol eltűnt. Ez utóbbit inkább akkor tapasztalta, ha valaki már hosszabb ideje ismerte. Persze kritikusabb esetekben, egy-egy fiúval való találkozásánál, nagyon... (Novella)

Bene Zoltán
Leszáll a Nap

Az a bizonyos ősz, amiképpen az egész országban, úgy a Bányatelepen is embert próbáló, komoly felfordulást okozott. Ahogy hallottam, a Bányatelep a falun kívül, egyben a falu fölött helyezkedett el, s nevének megfelelően a hegy gyomrában terpeszkedő szénbánya dolgozóinak otthonául szolgáló házak alkották. Nem csak földrajzilag különült el a völgyben húzódó településtől, de számos egyéb jellegzetességében is, s nem csupán... (Novella)

Jókai Anna
Wass Albert világlátása

...létezik az a csodálatos tünemény, hogy akár évtizedekre, sőt évszázadokra elhallgathatnak valakit, akinek a művészete, az eszmeisége mint a búvópatak egyszeriben csak kibukkan, és száz év után mindannyian csodálhatjuk. Azt hiszem, hogy Wass Albert életére, látásmódjára ez a legjellemzőbb; hogy mindent elkövetnek – mint látjuk, napjainkban is –, hogy meg nem történtté tegyék ezt a különös jelenséget, amire mi, magyarok és ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Wass Albert: A magyarságtudat gyakorlata

Magyarságtudat – összefoglaló meghatározásban: a magyar ember nemzeti öntudata. Az a bizonyos szellemi gyökér, ami a múltból táplálkozva kijelöli az ember helyét a jelenben. A magyar kultúra kincseivel ez az örökség gazdagítja mindannyiunk lelkét, s akárcsak egy szellemi mentőöv, gondoskodik arról, hogy el ne merüljünk a népek tengerében. Több mint a nyelv, mert a nyelv csak addig tartja meg magyarnak az egyént, amíg népi csoportján belül él. Több mint ismeret, tudás, kultúra, mert (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Mese az elveszett Szabadságról

Figyeljetek csak magyarok: egy angyal szállt volt le a földre. Ez pontosan száz évvel ezelőtt történt. Makulátlan tiszta fehér ruhát viselt és akár hiszitek, akár nem: semmiféle színes pántlika nem fi tyegett rajta. Sem barna, sem zöld, sem piros. Semmi más szín nem volt rajta, csak fehér. És úgy hívták, hogy „Szabadság”. Odaállt a márciusi ifjak mellé és kezébe vette a nemzet lobogóját, nem egy csoport lobogóját, nem ennek vagy (Novella)

Csata Ernő
Madarat tolláról, embert barátjáról! (különleges, ritka fotó Wass Alberttel!)

1999. július 12-én hunyt el Érden Szeleczky Zita, akit színpadi szerepléseiért, versmondásaiért, magyarsága melletti következetes kiállásaiért méltán tekinthetünk a Nemzet Színészkirálynőjének. Wass Albert neki írt utolsó leveleinek egyikében 1997-ben amolyan testamentumként így fogalmazott: „Zitácska: hogy bennünket el akarnak némítani, az kétségtelen. Ez azonban nem olyan könnyű ám, ugye? A Jóisten „nagy szájjal” áldott meg mindkettőnket, (Egyéb)

Szerkesztő B
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 1/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak, mint bármikor, s a tudományos haladásban is sok forradalmi előrelépést tettünk meg. Sőt, az individuum önmegvalósítására (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: Átoksori kísértetek

(részlet a regényből) - Nekünk is van Átoksorunk ebben a városban. Azt hiszem, a világ minden városának van. A mienket itt Harcsa-sornak nevezik, valószínűleg azért, mert egy iszapos patak mellett nyúlik el, a város és a kikötő között s mert lakói szívesebben ülnek a patak partján horgászva, semhogy munka után néznének. De nem ez a lényeg. Minden embernek jogában van úgy élni, ahogy az neki megfelel. A lényeg az, hogy (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Szerkesztő C
Jókai Mór élete

See video

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap