Szerkesztő A
Szabó Lőrinc Emléknap

Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. Az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt su... gallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. (Hírek)

Szerkesztő B
1900. március 31-én született Szabó Lőrinc költő, műfordító

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Életrajza és pályaképe - A költő Szabó Lőrinc mozdonyvezető, vasúti fékező és Panyiczky Ilona gyermekeként született, ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől a család nemességet (Hírek)

Lukáts János
„A könyvtár volt a hazám, édenem”

Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján. - A költő verset ír, a poeta doctus „Bildungsroman”-t. Szabó Lőrinc pedig megkísérli a lehetetlent: emlékezete szűrőjén keresztül fölidézi élete sarokpontjait. Személyisége fejlődéséhez számba veszi az alkotókat, a műveket és az élményeket, amelyek eligazították a magyar, az európai és a világirodalomban. Különös mű a Tücsökzene, az emlékezés, az apológia és az összegezés szándéka egyszerre vonul végig rajta, hol búvópatakként, hol fölerősödve. (Novella)

Lukáts János
A szép és a rút dicsérete

Két somogyi helyszín Szabó Lőrinc költészetében. - A száztíz éve született Szabó Lőrinc (1900-1857) versei közül kettő is somogyi helységnevet visel a címében, 1949-ben keletkezett A földvári mólón c. költeménye, 1956-ban pedig az Egy igali ól előtt. Egyik versben sem találunk valódi somogyi tájra utaló mozzanatokat, konkrét helyszíneket, mindkét név inkább ürügy, a pontosságra törekvő költő kísérlete, hogy végső kérdéseken töprengő mondanivalóját környezete napi valóságából bontsa ki. A földvári mólón (Novella)

Lukáts János
Szabó Lőrinc a Balatonnál

„Nyaranta többfelé meg szoktak hívni barátok s új ismerősök, többnyire balatonvidékiek…” – írja 1951-ben az elmúlt évekre emlékezve (Forst Károly Frigyesnek). De nemcsak nyaranta, 1949 februárjának elején barátjától, a család háziorvosától kap levelet, Hévízről. Dr. Tompa Kálmán baráti bizalmaskodással és orvosi akkurátussággal közli, mit rakjon azonnal „egy kis kufferba”, a legintimebb ruharészletezés mel... lett a legfontosabbakra is kitér Tompa doktor: „hozz ceruzát, tollat és sok papírt és kedvenc könyveid (Novella)

Lukáts János
„Idillek az Ipoly körül”

Az emberélet csúcspontján (negyvenöt éves korában) és az írói pálya mélypontján (a világháború pusztításai és saját emberi meghurcoltatása után) érlelődött meg Szabó Lőrincben a számvetés gondolata, az élet és a költészet összegezésének szándéka. 1945 egyik augusztusi éjszakáján fogant meg agyában az önéletrajzi versfüzér terve, amelyet – erre az éjszakára és a kiváltó élményre emlékezve – Tücsökzenének nevezett el. Az érzelmi és gondolati (Novella)

Szilágyi Balázs
Gazdagok Amerikája

Már majdnem mindenki ott volt a terasz gyönyörűen zöldellő, frissen nyírt pázsitján. A későn érkezők is megjöttek lassan, hogy hamar elvegyüljenek az ismerős társaságban. Izzott a levegő a vendégek között, ahogy társalgásba fojtott izgalommal várták az este csúcspontját. A lebukó nap sugarai csillogó fényjátékkal merültek el az öböl szelíden fodrozódó vízében. Az utolsó jachtok is befutottak a közeli kikötőbe, hogy még a sötétség leszállta előtt partra tehessék gaz... dag utasaikat. A már ártalmatlan napsugár (Novella)

Szerkesztő A
Asbóth Oszkár Emléknap

Asbóth Oszkárnak volt egy álma, egy álom, amelyet meg akart valósítani, és amely álom megvalósítására feltette egész életét. Tanult-küzdött álmáért. Sosem adta fel! Hiába is mondták életében, hogy más jobb, nagyszerűbb, tehetségesebb, mint ő, ezért adja oda másnak a találmányát, hadd használják azok, ő csak végszükségből, kevés pénzért adta oda. Ő itt született, itt is halt meg. Ide tért vissza, min... dig. Ő magyar konstruktőr volt. (Hírek)

Szerkesztő A
1891. március 31-én született Asbóth Oszkár mérnök, a repülés úttörője

Született 1891. március 31. Pankota, elhunyt 1960. február 27. (68 évesen) Budapest. Ismeretes mint a repülés úttörője. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az arad megyei Pankotán született Asbóth Gyula erdőgondnok és Horváth Terézia fiaként. Aradon végezte gimnáziumi tanulmányait. Családja az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból ismert As... bóth Lajos családjától származott.[2] Már fiatal korában elkezdett érdeklődni a főként Franciaországból egyre gyakrabban érkező repülési hírek iránt. Hosszabb (Hírek)

Döbrentei Kornél
Arckép

Sorsod a nyár sóbányáiban kitelt – / a Dunát pengeti a tél. / Az égbôl balerinák szállonganak – / eltáncolják a kezedet, / a lábodat. / Árad a Föld giliszták medrein át. / Lebegsz, bevarrva a béke kékfestô vitorláiba, / noha húsodban robotol a vadrózsa még. / A faliórán két jó nyomtatólovak / nehézlöveget vontatnak / körbe, körbe – / szétlövi arcodat. / Halántékod mögött a tajtékzó karfiolban / az ábécé hernyója zakatol, falja velôd – / hátuljából napfény csordogál. / Életed fölizzik a bor vörös kanócán (Vers)

Bene Zoltán
Leszáll a Nap

Az a bizonyos ősz, amiképpen az egész országban, úgy a Bányatelepen is embert próbáló, komoly felfordulást okozott. Ahogy hallottam, a Bányatelep a falun kívül, egyben a falu fölött helyezkedett el, s nevének megfelelően a hegy gyomrában terpeszkedő szénbánya dolgozóinak otthonául szolgáló házak alkották. Nem csak földrajzilag különült el a völgyben húzódó településtől, de számos egyéb jellegzetességében is, s nem csupán... (Novella)

Szerkesztő C
A vitatkozó mókus - Erdők könyve sorozat 7

A vitatkozó mókus - Erdők könyve sorozat 7 „Valahányszor kimégy az erdőre, s halkan, lábujjhegyen haladsz a szálason át, láthatod a mókusokat, ahogy mogyorót, makkot rágcsálnak, vagy fejjel lefelé veszekednek egymással a fatörzseken. Ezek mókuspapa és mókusmama többi gyermekei, akik szorgalmasan végzik a maguk dolgát, ahogy illik.” Illusztrálta Gábor Emese. ISBN: 978-963-9735-71-2 / Keménykötésű ár: 1700 Ft / ISBN: 978-963-9735-71-2 / Keménykötésű ár: 1700 Ft / Puhakötésű (Könyv)

Szerkesztő A
Arany Sas Hírek: A PÁLYAMŰVEK A ZSŰRINÉL

A március 15-i beadási határidővel hirdetett pályázatunk iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy tegnap, 15-én, túlterhelés miatt a szerverünk leállt. E miatt lapunkra nem lehetett regisztrálni, vagy pályaművet beküldeni. A technikai hibát megszüntettük, a beérkezett pályaműveket sorban visszaigazoljuk, és a pályaművek beadási határidejét 2017. március 17. éjfélig meghosszabbítjuk! A hibáért elnézést késünk, a megértést köszönjük! A zsűrizésről, díjazásról külön nem küldünk értesítést, (Hírek)

Czakó Gábor
Darwin éve

2009 Darwin éve, ugyanis 200 éve született Charles Darwin és 150 éve jelent meg A fajok eredete című munkája. A mű gondolatának lényege, hogy a természetben fejlődés zajlik. Az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes kiválasztódás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, miáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. A mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig. A fejlődésben jelentős a szerepük a (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap