Bíró Ernő
A kiközlés

Az egyik reggelen találtam a postaládában egy kis papírfecnit. Hivatalos volt, s rajta az állt, hogy: „A büntető jogi törvény értelmében van egy ügyem, amelyiknek kapcsán egy végzésszerűséget szerettek vona közölni velem, ha odahaza lettem volna.” – A vicc teteje az volt, hogy otthon voltunk, tehát a postai cég alkalmazottja, fel sem jött a kilencedik emeletünkre, egyszerűen a mellékelt kis cetlit letépte a borítékról, kényelmesen bedobta a földszinten a postaládába, és mint aki jól végezte dolgát tovább ment... (Novella)

George Tray
A rohanó Othello

Tél közepe van egy kis Borsodi faluban. A település kihalt, a sötétség lassan közeledik, hogy ráboruljon a községre. A környék elismert autószerelője óvatosan közeledik motorján a pincéjéhez. Magányra vágyik, és dolga is akad, az újborát szeretné átfejteni. Nyári emlékek, ötlenek fel benne, azok amikor meggyűlt a baja a törvénnyel. A présházában, ami a picéjére épült egy demizson társaságában fiatalkori régi dicsőség tör elő belőle, de később egy kisebb baleset éri... (Novella)

Erdély-szerkesztő
Továbbra is elege van Romániából

Amit én jelenleg érzékelek, a politikai osztály szintjén legalábbis, az már rosszabb az ordenáré balkanizmusnál. Mondhatni a rablógazdálkodás új szakaszába értünk, politikusaink már a törvények segítségével lopnak. Nincs pénzünk kórházakra, de arra van, hogy 30 millió eurót fizessünk egy kilométer autópálya megépítéséért. Nem hiszem, hogy van ország ezen a földön, ahol 30 millió euróba kerül egy kilométer sztráda megépítése. Alapvető orvosi ... (Publicisztika)

Csata Ernő
Csend - Liniște

Lucian Blaga, Lámkeréken született, Szeben vármegyében, még az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1895. május 9-én, egy ortodox pap kilencedik gyermekeként és Kolozsváron halt meg, 1961. május 6-án. Román filozófus, újságíró, költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi tanár és diplomata, kimagasló kultúrember a két világháború közötti Romániában. 1936-tól a Román Akadémia tagja. Az erdélyi Tribuna újság közölt először verset tőle 1910-ben Pe țărm címmel. Csend című verse is filozofikus tartalmú. (Vers)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Sértő Kálmán: Kolozsvár

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // Szomorúan jár-kel ben... ned a költő, / Sok régi búja mélyből felfakad, (Vers)

Csata Ernő
Ős-Budavár? - Slóka formában

A slóka a szankszrit epika (Mahábhárata, Rámájana, stb.) versmértéke. 16 szótagos időmértékes sor, melyet középen szigorúan sormetszet, azaz cezúra vág ketté. Olvasáskor nagyon ismerősnek tűnik a magyar fülnek: mintha a két félsor a mi ősi nyolcasunk volna. A félsorok második felének időmértéke kötött, az első két-két versláb kötetlen. Íme egy ritmusképlet :X X X X U – – U cezúra X X X X U – U – // Mint látható, a slókasor utolsó két verslába jambus. (Vers)

Szerkesztő B
Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Áldás a magyarra

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő C
Wass Albert: A teremtés története

A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó támadt ott nyomban. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: A békekötésre

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Benedek Elek: Unokáimnak

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Örkény István Emléknap

Örkény István a groteszk mestere a magyar irodalomban, egy sajátos világlátás, különös humor képviselője, amely görbe tükröt mutat az embernek, olykor abszurd, s éppen ezért mélyen elgondolkodtató példát állít elénk, és így mesél a minket körülvevő világról. A Tóték című kisregénye (1964) az elnyomás és szabadság kérdéseit-lehetőségeit tárgyalja: meddig tűrheti a megalázást, a saját akarat semmibe vételét egy ember, mikor jön el (Hírek)

Szerkesztő B
1979. június 24-én hunyt el Örkény István író

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje. Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap