Kalász István
Rendezés

Erre azt felelte, a változás jó a szellemnek. Éberen tart, elviszi a világfájdalmat, hogy ne akarj meghalni itt nekem fiatalon, mondta és nevetett, és igen, kamasz koromban gyakran meg akartam halni. Így, ha a közös nevezőt, a szén szánalmas vegyületét tanultam, az átrendezés után mindig mást láttam az íróasztallal szemben, éjjel, ha felébredtem a sötétben nekimentem a falnak, a széknek, és néhány napig eltartott, mire megtanultam, az ágy melyik oldalán tudok fel... (Novella)

Balogh Bertalan
Franco és a szakszervezetek

Franco legokosabbnak látta, ha összehívja a szakszervezetek vezetőit. Egy üres papírlappal várta őket és megkérdezte: "Voltaképpen mit akarnak önök?" "Nyolcórás munkát, nyolcórás szórakozást, nyolcórás pihenést..." "És még mit?" "Munkát mindenkinek, az állások biztonságát, nyugdíjat, társadalombiztosítást..." "És még mit?" Persze előbb-utóbb kifogytak a vezetők a tipikus és hangzatos szakszervezeti kívánalmakból. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Szeleczky Zita Napok

Szeleczky Zita: az álmok asszonya! Szép nő: ezt fotókról – filmekből látni. De ez még kevés: más is volt szép akkoriban. Viszont ő nem élt vissza szépségével, bár használta mint egy isteni adományt. Amilyen a tehetsége is volt. A beleélő színészi képesség. Ez ő: Szeleczky Zita színésznő. Akit, mert szép, tehetséges, magyar hazáját és népét szerető, ezért sokan utánoztak, sokan irigyeltek, szépsége, tehetsége és hazaszeretete (tehát a nagysága) gerjesztette - gerjeszti - irigyei táborát. (Hírek)

Szerkesztő A
1915. április 20-án született Szeleczky Zita színésznő

ky Zita, teljes nevén: Szeleczky Zita Klára Terézia (Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12.) magyar színésznő. / Életpályája / Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született. 1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Patkányok honfoglalása

Wass Albert alig ismert tanulságos novellája... "Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűj... tötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, (Novella)

Lukáts János
Barangolások Görbeországban

„Hurrá, rohanunk, maradoznak az ormok…” – már ott is járunk a Naszály hegy öblében, szőlők és gyümölcsösök, de leginkább ligetecskék között, remek lelátással Vácra és a Dunára, a túlparton pedig a Pilisre. Az ősz szép meglepetést készít az idén. Útjainkból ki szokott maradni a festői Horpács. Várostól távol, határhoz közel, bekötőút végén, erdős völgyben bújik meg – afféle horpácsban. Mikor hírneves lakója volt, vajon könnyebb volt megtalálni? Madách fiatalúr megtalálta, ha Szontágh (Novella)

Balogh Bertalan
Pogány képek

Óriási kultúrlihegéssel meghirdetett kiállítás: Középkori festmények, ikonok. Mindenki hanyatt esik a nagy kultúrától, huhog és sóhajtozik az anatómiailag rossz alakzatok láttán. Arany keretekben óriási könnyes és átszellemült szemek, szinte testetlen testek, ránctalan kezek és arcok, mert a szent emberfölöttisége nem tűr emberi vonásokat, sőt árnyékot sem. Az ég sem kék, hanem arannyal van festve. "Pogány" lelkem... mel valahogyan nem tudok itt áhítatot érezni, akárhogyan is akarom magamat a szent európai (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Variációk egy témára

Valaki azt mondotta: a tükröt azért találták ki, hogy ne csak másokon nevessünk. De mi van akkor, ha ezt a bizonyos tükröt azok a mások tartják az arcunk elé? AZ ISKOLAIGAZGATÓ – TANÁRI SZEMMEL - Arcvonásai energikusak, egész lényéből fölény és méltóság árad. Nem csoda, hisz több száz pulyának és minimum húsz felnőttnek parancsol. Tehát amolyan tábornokféle, sőt, tizedes, akinek a szavára elnémul a légy, megalszik a tej, s még a ci... (Novella)

Bene Zoltán
Istenítélet* - részlet egy készülő regényből

Mihály egyazon pillanatban látja meg a lányt a királlyal, s máris tudja, hogy a királynak kedvére való lesz. A lány karcsú és szép, dús, dióbarna haja a derekáig omlik, rövid inge alól elővillannak aranyló combjai. Fürdött még egy perce, látszik, nedves a teste, nedves a ruha rajta. Az inge melléhez tapad, kiemeli szép domborulatait. – Szép – lihegi a király – szép, ugye? – Gyönyörű – feleli Mihály –, üde és fiatal! – A pap lemaradt? – (Novella)

Druzsin Ferenc
"Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Kő-Szabó Imre
Hármas csavarorsó

Félix minden reggel, menetrendszerűen, emeleti lakásából lejött a Zöldhetes presszóba, hogy megigya fél unikumát, melyhez kísérőként kijárt neki egy üveg hideg sör is. Itt lakott a közelben, azt nem lehet mondani, hogy hány sarokra, mert ezek az emeletes házak olyan rendezett rendetlenségben, egy építész által megszabott rendben épültek, hogy abban egyértelműen eligazodni nem lehetett. Úgy mondták, ha erre irányult a kérdés (Novella)

Kő-Szabó Imre
Elkésett döntés

Ezen a késő őszi, hidegbe hajló estén, valahogy korán lefeküdtek, pedig nem éreztek fáradtságot. Csalogatta őket az ágy. Nem volt kedvük mással foglalkozni. Balázs eloltotta a villanyt. A lefekvés nála gyorsan ment. A ruhadarabokat szétdobálta a szobában. Akár merre lépett, letett egyet. Reggel, amikor felébredt, fordított volt a helyzet. Perceken keresztül kábultan ült az ágy szélén. Az öltözés, pedig egybekapcsolódott a reggeli ... (Novella)

Szerkesztő B
Jókai Mór: A kis király beszélő babája

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire z kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta az országgyűlést, mire általános éljenzés zendült meg. (Novella)

Szerkesztő A
Németh László: A másik mester

Az Utolsó kísérlet regényciklus negyedik darabjaként, de önálló műként jelentette meg a Jó Péter felnőtté válását bemutató munkáját az író. A férfi–nő kapcsolat mélylélektana, egy bukásra érett nagy szerelem megjelenítése már kortársai között is nagy sikert aratott, így Móricz Zsigmond is a műfaj legjobbjai közé sorolta. A könyvet Kaiser László irodalomtörténész beleérző, elemző utószava egészíti ki. (Az ismert Kráter Műhely kiadványa) (Könyvbemutató)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap