Szerkesztő B
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Nincstovább falvak

Ez az a falu, amely végállomás. Amelyet, mint fojtogató(?), ölelő(?) kar, körülkerít a Tisza. Ahonnan nincs tovább. Ez az a hely, ahol az autóbuszról szinte csak idős emberek szállnak le. Ahol a falvakban oly megszokott sátortetős házak is hiányoznak. Ahol csak a régi, kopott házacskák guggolnak az út mentén, soknak a búbján nád. Ezen a településen a faluvégi házak farral fordulnak a Tiszának, mintha haragudnának reá... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő B
1984. szeptember 9-én hunyt el Máté Péter énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek. Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanebben az évben, 1965-ben megalapította első zenekarát. Máté Péter az Illés zenekarral (Hírek)

Turcsány Péter
A Wass-család múltja – valóság és legendák

2. Történelmi szolgálatok, a grófi cím elnyerése, nemzeti tragédiák túlélése - „A Tóvidék egykoron Czegében virágoztatta iskoláját a legrégibb idő óta. Czege iskolája egyike a legrégebbieknek. A reformációt megelőzőleg már fennállott. A Wass-család patronálta iskola már 1622-ben az épségben lévő kőtemplom mellett feküdt. Ma is itt van, csak nem mi birtokoljuk.” „A gróf Wass-család egyike a megye legtörzsökösebb főnemesi családjainak, melyből a (Publicisztika)

Szerkesztő C
Máté Péter-Elmegyek

See video

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő B
1948. szeptember 9-én hunyt el Bíró Lajos író író, újságíró, forgatókönyv író

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1] Élete // Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el. 1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság (Egyéb)

Szerkesztő A
Bíró Lajos plágiumafférja

Bíró Lajos, regényinek, színműveinek, novelláinak a figuráit az eleven valóságból vette, nem egyszer annyira forrón szakította ki az életből, hogy a kortársai világosan felismerték egyik-másik modelljét. A valóság eseményeit szinte változtatás nélkül vitte színpadra a Rablólovag vagy a Sárga liliom című színdarabokban vagy a Kunszállási emberek című novelláskönyvben olyan figurák szerepelnek, akik a könyv megjelenésekor, 1912-ben, még éltek. (Egyéb)

Adalberto
Ónodi vár furfangos szabólegénye

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon. Ebben a szép várban szolgált egy katona, aki értett a szabáshoz, varráshoz. Nem csoda, hiszen édesapjától tanulta ezt a mesterséget. A várban is ez volt a feladata. Vitézeknek ő készítette a gúnyát vagy javította az öltözetet, ha elszakadt a harcok közben. Mindenki csodálta ügyességét, mert (Egyéb)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (3/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY! "...Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televízió nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal, akciófilmekkel, véres híradókkal, botránybeszámolókkal megnyerni. Sokadszor mondom, hogy ... mint a középkorban, a legsikeresebb műsortípus ma is (Tudomány)

Fehér József
A zsarolás

Tímea még pizsamában volt, ahogyan ilyenkor, reggel lenni szokott. Most állandóan az óráját nézte, és időnként vékony ujjaival sötétbarna, tépett frizurás hajába túrt. Alig várta már, hogy a férje, Tihamér végre elmenjen otthonról, és a skype-on beszélni tudjon Dáviddal, akinek szívesen lenne már a szeretője. Nevetgélve mondogatta is Tihamérnak, hogy igyekezzen, el ne késsen a munkából, mit szólnának hozzá a beosztottjai. Tábori Tihamér sikeres szállítási vállalkozó itt, Tomonyán, aki ebből a kis községből (Novella)

Kalász István
Menetekel

A legnagyobb biztonság az arany, mondta végül a tanácsadó, aranyat kell venni, az ő bankjuk kereskedik arannyal, erdélyi aranybányában lehet tulajdonos, a bank mindent elintéz, simult felé az öltönyében, a férfi pedig érezte, az erőtlen szívében üzletet látnak. Kivette az összes pénzét, eladta a kötvényeit, hajnalban kocsiba ült, útnak indult, végig az országon, le-föl. Aranyat vett. Kisebb-nagyobb darabkákat. Néha ékszert is. Nyakláncot. Gyűrűt. Karperecet. Kereskedőknél. Ékszerészeknél. Átment (Novella)

Jókai Anna
Variációk - Idő előtt

Azt a kettőt nem Máriának és Józsefnek hívták; név nem maradt utánuk. Csak a létezésük bizonyosság és a velük esett kudarc. Sem a helyet, sem az időt nem ismerjük, csak a feltételezést: ismeretlen terepen történhetett, s az igazinak még előtte. Ez az asszony még majdnem nem nélküli volt, ami a szüzességnél kezdetlegesebb állapot. A férfi simulásának sem volt még határozott iránya, külön-külön párolgott még testük göngyölege. Csak kérdő kiáltások a zöld növényzet alján, a ... (Novella)

Turcsány Péter
Évezredváltó pirkadat

Mi volt, mi lesz apáink s e század titka? / Isonzó, Don? Auswitz, Hirosíma, / Szerbia? Kinek, mitől ki előtt, / s miért kellene pirulnia? / Asszonyomnak kell-e? / Gyermekeimnek kell-e? Barátaimnak kell-e?/ Tavaszban virághab-rokolyás, nyárban/ újszülött termést ringató fáimnak miért/ kellene?/ S úsztatónk vizén a kacsanyom-/ horzsolta tó arcvonásainak, hol gyöngytyúk/ s vadlúd megett fácán is talál szemet –/ miért kellene?/ Arcborító alkonyi (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap