Jókai Anna
Az a harc és az a béke 1/3

– Ne ölj! - / Nincs kommentár. / A parancs őrjítőén szűkszavú. / Használati utasítást nem tartalmaz. / Esetenkénti felmentést nem jelöl meg. / Nem szól a körülményekről. / A lábjegyzetet hozzá – megszegésekor – maga az ember gyártja. Az ember az, aki több-kevesebb sikerrel megmagyarázza, hogyan kell az általános tilalmat „voltaképpen” érteni./ – Ne ölj! - / Ez az a parancs, amit vagy mindenki betart, vagy senki sem lehet biztos abban, hogy ő be tudja tartani. / Függ (Egyéb)

Orosz T Csaba
Mindenütt jó

A nagy magyar végeken történ velem az eset a minap az Óperencián túl, de még a Krasznán innen. Egyedül ültem egy kis falu elhagyatott vasútállomásán várva a kis vicinálist, ami majd a közeli városba szállít, ahol átszállhatok egy másik vonatra, ami majd hazarepít. Vasárnap volt és már nagyon meleg. Korábban kijöttem az állomásra, hiszen gyermekorom néhány emlékezetes eseményét akartam újraélni, ami ehhez az állomáshoz köthető. Forró nyarakon érkeztünk erre az... (Novella)

Balogh Bertalan
Puebloi tapasztalat

...hogy a pap megmondta a népnek, hogy ha valakit isten irgalma valami testi betegségből meggyógyított, vagy ha azt akarja valaki, hogy meggyógyuljon, egy olyan testrészt ábrázoló kis arany tárggyal ajánlatos megajándékoznia a jóságos Isten házát, ami Isten figyelmét a kérdéses testrészre irányítja. Mind megannyi gyógyulásért való esdeklés vagy gyógyulások meghálálása...” Csuda okos dolog ez, mondatja velem az a kis merkantil szellem, amim egyáltalán van: kiszedni belőlük így vagy úgy az utolsó (Novella)

Csilla
A kötéltáncos

Bukott kimérák, kígyónyelvűek/miért e mérhetetlen lárma? Ki az, ki most kötélen járva/életet tanul? Mitől ragyoghat boldog-szótlanul?/Szívében nem rág rusnya féreg,/s a kételyek, ha egyszer végleg/földre omlanak,/fölötte már nem győz a holt anyag,/s nem tapsvihar, mi égbe rántja,/mert Eggyé lett erő a vágya,/földöntúli szép./Ha majd a fényre félsz nélkül kilép,/ahonnan mások sárba estek,/hiúság, püffedt cédatestek,/emberglóriák,//csak nézz tükörbe, öntelt, holt világ,/gazdája lelki (Vers)

Polszerkesztő2
A magyar jog az uniós jog fölött áll

A választások után kétharmados legitimációval rendelkező kormány alkotmányba foglalná, hogy amennyiben a magyar törvények és a külföldi jog ellentmondásban áll egymással, ebben az esetben a magyar törvények lesznek irányadóak – áll a 444.hu beszámolójában. A megszűnés előtt álló liberális lap azt írta, a kormány olyan erős legitimitást szerzett, hogy alkotmányba foglalhatja; amennyiben a magyar törvényekkel ellentétes rendelkezéseket hoznak a külföldi hivatalok, ebben az esetben is a magyar jog lesz az irányadó. (Hírek)

Petrusák János
VÁLTOZÓKOR komédia egy felvonásban 2 rész.

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogy a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni. Már, ha sikerült. // 2. jelenet / KISS- (Dráma)

Bíró Ernő
Arany Sas 2018. pályamű - Aranyozott babérkoszorú

Az elbíráló bizottság 1894. május 15-én a közönség jelenlétében a 4000 koronás pályadíjat egyhangúlag Fadrusz János szobrászművész alkotásának ítélte: „mint olyan alkotásnak, mely eszméjében eredeti és az eszme kivitelében összhangzatos és következetes és nemcsak Kolozsvár büszkesége lesz, de a magyar művészettörténet fejlődésében is mozzanatos eseményt jelent”. Fadrusz János

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő B
1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula költő, író, drámairó, műfordító, lapszerkesztő

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Illés Gyula néven született, s párizsi emigrációja idején, 1925-ben jelentek meg első versei – otthon maradt családtagjait kímélendő – Illyés Gyula név alatt. Ezt követően (Hírek)

Szerkesztő B
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, (Vers)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Lukáts János
Talán a címerállat…?

Hallgatom a hajnali csöndet. Óh, van hallgatnivaló a hajnalon is: az útnak induló neszek, a nap bátortalan mozdulása, a világot ébresztő motorok és madarak első jelentkezése. És van hallgatnivaló a csöndön is: a megszólalás előtti pillanatok, amikor a világ teleszívja tüdejét, hogy egész napra való hangot, hangorkánt legyen képes kikiáltani, kirikoltani magából. De most még,… most még semmi. Behunyt szemmel is érzem, amint futkos a (Novella)

Lukáts János
Szerelem

(Szünidei elbeszélés) Kabócának hívták a lányt. Nem ez volt a neve, de így hívták. Nem szerette ezt a nevet, de hallgatott rá. Arra mindenesetre jó volt, hogy ha akart, megharagudjon a Kabóca név miatt! Ügyes dolog volt ez, része a Szerelem nevezetű társasjátéknak. Itt volt aztán Vakarcs is, már most elmondom, Vakarcs fiú volt, hogy ne legyen félreértés. A Vakarcs nevet eredetileg azok a selyem-majmocskák viselték, amelyekre a fiú fel... ügyelt (Novella)

Szerkesztő A
Antal Imre Napok

Johan Huizinga híres holland történész a Homo Ludens című könyvében azt fogalmazta meg, hogy az emberi kultúra a játékban kezdődik, amely öregebb az emberi kultúránál. A Huizinga által megalkotott gondolat visszaköszön egy az idősebb korosztály számára nagyon is ismert, sokunk által tisztelt személy, Antal Imre életében. Ő saját magát egy homo ludensnek, egy játszó embernek tekintette, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni. Antal Imre élete 1935-ben indult Hódmezővásárhelyen, ahol pedagógus szülők (Hírek)

Szerkesztő B
2008. április 15-én hunyt el Antal Imre zongoraművész, színész, humorista, műsorvezető

Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert, 1966-ban pedig a budapesti Liszt Ferenc-verseny II. helyezettje lett. Országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a Halló fiúk, halló lányok! (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap