Steinné Gruber Katalin
Vér és kenyér

Hideg októberi nap volt. Az ágyúzás napok óta egyre sűrűbben hallatszott. A fegyverek szünet nélkül ropogtak. Orosz tankok lőtték a várost. Lőtték, még romhalmaz nem lett. A magyar főváros, magyar kérésre. A Jóságos Kádár elvtárs kérésére! '! Az utcákon össze-vissza futkosó férfiak, nők, gyerekek, akik vagy a szétlőttlakásukból menekültek, vagy azért voltak az utcán, mert úgy hallották, hogy valahol élelmet, kenyeret osztanak... (Könyv)

Jókai Anna
Ami éltet

Minden életműnek van egy központi magból fakadó törzse, amelyből az egyes alkotások – áganként más és más formában – kinőlnek. Ha ez a mag az emberben lévő szakrális érintettség, meghatározottság, akkor az írás célja, végső célja nem lehet más, mint közelebb kerülni az isteni lényeghez és másokat is közelebb vinni hozzá. Számomra az Isten és az ember, a Világegyetem és a Föld viszonya (a viszony tárulkozása és a tárulkozásnál még jóval több mélységes titok) a legfőbb... (Egyéb)

Temesi Ferenc
48-56-os zongora

(Regényrészlet) ▲ Minden zeneszerző átéli azt a kínt és kétségbeesést, amit azoknak az ötleteknek elvesztése okoz, melyeket nem volt ideje leírni. De Mr. Bela Victor Jean Bartoknak, aki a New York-i Nyugati 57. utca 101. szám alatt található, rondán funkcionális Buckingham szállodába jelentkezik be épp a feleségével, azt is át kellett élnie, hogy leírt ötletei, gyŐjtései, egész művei is elvesztek. A spanyol határon, a portugál kikötő felé tartva... (Könyv)

Szerkesztő B
Amikor a "felszabadító" Vörös Hadsereg legéppuskázta Kápolnapuszta teljes férfi lakosságát

1945. március 16-án a Vörös Hadsereg 2. ukrán front felderítő zászlóalja kivégezte a település felnőtt férfi lakosságát. Kápolnapuszta a Vértesben, Gánttól északra fekszik. A helybéliek 1944 végétől ki voltak téve a szovjet katonák fosztogatásainak, zaklatásainak, miközben a külvilágtól három hónapig teljesen el voltak zárva. A front már 1944 végén átszelte Fejér megye vonalát. Az 1. magyar huszárhadosztály maradványai pont erre a területre húzódtak a szovjet támadások elől, de sokáig nem tudtak ellenállni. (Riport-tudósítás)

Bakay Kornél
A nemzeti tudományok helyzete manapság Magyarországon - A Magyar Tudományos Akadémia

Akademeia: a tudományok és művészetek művelésére szolgáló intézet. 1655 évvel ezelőtt jött létre az első, Platon iskoláját nevezték először akadémiának, az Athén északi részében fekvőAkadémosz kertjéről. XVIII.századi előzmények után (Bessenyei György, Ré... vai Miklós) 1825-ben felsőbüki nagy Pál vetette fel az országgyűlésen az akadémia létesítésének tervét. Gr.Széchenyi istván ekkor ajánlotta fel egy évi jövedelmét, 60 0000forintot. Majd csatlakoztak ehhoz sokan. 1827-ben felállították a (Tudomány)

Szerkesztő C
Závolya Zoltán - Égi Rozi ideje

A megháromszorozott történet(mondás) valóságos középpontjában a bennünk lopakodó és majd minket elpusztító és mindenkor élő-fenyegető-feloldó időélmény áll. Az Égi Rozi ideje elbeszélés, mellette pedig a Mindenféle szentek című novella „sacro-bestiáriuma” áll a „mennyek állatairól”, avagy csak egy, ám igen emlékezetes állatkájáról… (vö. angyali érzékiség!) a harmadik, a Vacakolás a Gyógyvessző utcában feliratú szöveg freudi rájátszások kíséretében úgy épül fel, hogy a... (Könyv)

Polszerkesztő2
Hitler nyomdokaiban: Nobel-békedíjra jelölték Soros Györgyöt

Soros Nobel-békedíjra jelölése egyáltalán nem meglepő, hiszen korábban már több tömeggyilkost, például Adolf Hitlert és Barack Obamát is jelölték a békedíjra. Hitler akkori német kancellárt 1939-ben jelölték Nobel-békedíjra, egy svéd parlamenti képviselő, E.G.C. Brandt javaslata alapján. Obama volt amerikai elnök 2009-ben kapta meg a díjat. A német vezető után G. Soros nevéhez köthető a – világháború utáni – legnagyobb lakosságcsere Európában, ami mesterségesen megváltoztatja az európai országok etnikai arányait. (Hírek)

Szerkesztő A
Karády Katalin Napok

Azt hiszem, alig van olyan magyar férfi, és mivel Karády Katalin filmjeit a határainkon túl is vetítették-vetítik, tehát ritka az olyan férfi, akinek fülében Karádyról szólva ne hangzana fel máris az ő jellegzetes búgó, kissé rekedtes hangja. És a hang mellett az arc meg alak is szerintem felidéződik: egy magas, az ő korában nagyon magasnak számító hölgy, széles, kissé szögletes vállakkal, arca elgondolkodó-elmé... lázó, szeme kifejező. Karády Katalin, akárhogy is vesszük, egy jelenség. (Hírek)

Szerkesztő B
1910. december 8-án született Karády Katalin magyar színésznő, énekesnő

Karády Katalin, született Kanczler Katalin Mária, (Budapest, Kőbánya, 1910. december 8.[1] – New York, 1990. február 7.[2]) magyar színésznő, énekesnő. / Életpályája / Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

T.Ágoston László
A kutyasétáltató

Zsengellér, a költő, író, újságíró, keresztrejtvény-szerkesztő és esszéista ott állt a lépcső alján, és vállát söprő ősz haját lengetve motyogta: – Nem hiszem el. Nem hiszem el, doktor Kovács Alfréd, közös képviselő úr, hogy te, akit a mai napig a barátomnak hittelek, rongyos kétszázezer forintos közösköltség-tartozásért képes vagy rám uszítani a végrehajtókat. – No, de… – lépett lejjebb a lépcsőn a másik. – Tudod, hogy nem én… a lakótársak megszavazták, nekem muszáj… – Megsza... vazták? Leszarom a szavazatukat, (Novella)

Lukáts János
A lovag és a ló

A párok már a polkához sorakoztak. A fedetlen női vállakról parfümillat gomolygott fel, és árasztotta el a báltermet. A lovag magához intette az öreg, ácsorgó inast. Harminc év alatt ki tudja, hány pohár pezsgőt nyújtott át némán az öreg kar a lovagi ujjaknak. A pohárban megcsillant a pezsgő, a jéghideg, tüzes csábító. A teremben kirobbant a zene, elborított mindenkit, a fülébe harsogott mindenkinek. A lovag nem vett tudomást a zenéről, ahogy előtte a lé... legzetnyi csendről sem. A mosoly nem (Novella)

Kő-Szabó Imre
Zsófi néni

Zsófi néni több mint ötven éve itt lakott az Ady Endre utcában. Ide ment férjhez, itt szülte fiát – Mihályt – meg lányát – Ilonát. Akkor még a bába járta a falu házait és sorban segítette világra apró, itt jelentkező ifjú falusi polgárait. Az élete tele volt munkával, a gyerekek nevelésével. Férje, akit szintén Mihálynak neveztek, gazdálkodott. Nem volt sok földje, összesen hét hold, de ez megfelelő beosztással, jószágok nevelésével, szűkösen, de mindig elegendőnek bizonyult. Persze az igények sem szöktek az égig, (Novella)

Fehér József
A betyár szeretője

Hajdan, amikor még kézzel törték le a kukoricát és kocsiszámra hordták a gazdaházak udvarára, esténként történeteket meséltek egymásnak a kukoricacsövek fosztására összegyűlt emberek. A régi öregektől hallotta nagyapám is az alábbi esetet. Ők ugyanis még tudni vélték, miért járt olyan gyakran Vásárhelyre Rózsa Sándor, a betyár. Élt az aranyági dombok között egy szép fiatal özvegyasszony, akin a férfinépnek – hacsak víz nem folyt az ereiben... (Novella)

Kaiser László
A kubai lányok

Álmodtál már kubai lányokról? Mert én igen. Napokig, hetekig tartó álom volt, álom éjjel, álom nappal. Úgy kezdődött, hogy újra Szegedre került Dani barátom fölkért engem esküvői tanúnak, s kubai lányokat ígért cserébe. Ahogyan ő fogalmazott: mindenre kapható, gyönyörű, kávébarna fenekű kubai lányokat. Dani barátomról annyit, hogy évekig koptatta a szegedi egyetem padjait és a szegedi kocsmák székeit. Nyelvtehetség volt, meg is tanult rendesen (Novella)

Kalász István
Rovarcsapda

/../ Orvul jönnek, nem tudni, hol a táboruk, hol gyülekeznek, de bárhol és bármikor felbukkanhatnak. Egyformák, de nem teljesen. Nem alakzatban járnak, de állandóan együtt vannak, a nedves helyeket kedvelik vagy a száraz meleget, döghúsra mennek, galambfészekben élnek, petéznek, lárvát raknak a repedésbe, avarba, homokba. Két hét, négy hét és kelnek ki az új csapatok, nem tudtam, hogyan tovább, csak azt: támadni kell, a háború elkerülhetetlen (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap