Bilecz Ferenc
Levédi a hattyú vajda?

A „vajda” szavunk a szláv „воевода” (voivode, voivod, voivoda, vojvoda, etc.) szó első ismert görög βοέβοδος formának a „magyarítása”. Szó szerinti értelmét (hadvezér, hadat vezető személy) Konstantin császárnak is ismernie kellett a kijevi kapcsolatok miatt. A legtöbb nyelvben vagy meghagyják valamelyik eredeti hangzást (viovoda, boebodo, boebodus stb.), vagy hercegnek fordítják, mint a lengyelek. Az orosz őskrónikában nyolc... szor fordul elő a „воевода” (herceg) és kétszer a „воеводство” (hercegség) szó. (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Doktorvilág

Haláp Jánosnak volt öníróniája – kivesző tulajdonság; óvta. Az önirónia karbantartja a gyepesedő személyiséget. Az új, nyomdaszagú névjegykupacot nézegette. Már nem sikk az érettségi vagy a szimpla egyetem. A névjegykártyán hasznosíthatatlan. A névjegykártya pedig fontos. Helyettesíti az embert. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy puszta névvel jelöljék: kicsodák. A foglalkozás – nem mindig hencegésből, néha indokolt tájékoztatásul – odakívánkozik. „Haláp János (Novella)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Szerkesztő A
2011. október 31-én hunyt el Albert Flórián aranylabdás labdarúgó

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Szerkesztő B
Albert Flóriánról

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 4/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... A LYUK SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb (Tudomány)

Turcsány Péter
Látomás Dalmát partokon

A móló mögötti kékes domborulat/ a lüktető tenger hátterében,/ kékes domborulat távoli nyúlványa –/ egy hanyattfekvő inka Isten/ arcának profilja: az ég kékjét/ belélegző ajkak, a meghosszabbodott nyak,/ és a vitorlaként emelkedő orr,/ a nem földi tájakat vizslató szem/ ráncai, a homlok nyugodt dombja;/ ó, inka Isten látomása,/ milyen értelmet hozol nekünk/ e parti fürdőzés dalmát vegetációjába?// A hely sugallata. A ven... déglátó táj és a megérkező vendég átlelkesült találkozása. A belevetítő képzelet (Vers)

Kutasi
Osztálytalálkozó (Arany Sas pályamű)

Öt év telt el az első osztálytalálkozó óta. Épp annyi, hogy páran boldogan, lelkesen megszervezték a másodikat. Az eltelt időben mindenki befejezhette főiskolai, egyetemi tanulmányait, vagy munkatapasztalatot szerezhetett, így új tudásuk bemutatásával fenntarthatták a többiek érdeklődését. Öt év telt el, mióta utoljára találkoztak, pedig példaértékű volt az iskolaidő alatt az összetartás a tizennyolc osztálytárs közt. Nem volt kihúzás, nem volt csoportosulás. Mindenki ismert

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/9 (Kötelező olvasmány!)

A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvé... ben". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével. "Napkelet" című (Könyv)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Szerkesztő B
1922. október 30-án elhunyt Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a (Hírek)

Bodor Miklós László
Zéta, János fráter, és Gergely vitéz

1863. augusztus 3.-án, Gárdony – Agárdpusztán Ziegler Sándor Mihály uradalmi gépész házában gyermek született.Az édesanya, leánykori nevén Nagy Terézia egy földművessé szegényült család leánya. Géza fia másodszülöttje volt a házaspárnak, két esztendős korában a legidősebb élő gyermekké vált, nővérének korai halála miatt. A felnőttkort csupán hárman élték meg, de másik két testvére fiatalon halt meg.Hányatott életüket az okozta, hogy a sikeresnek indult gépészpálya megtörött amikor „Kossuth fegyvergyárosa” lett. (Egyéb)

Kondra Katalin
A Láng, – az voltam én” (Gárdonyi Géza napok)

A Bor című színművét például teljes egészében egy vonaton utazva írta. Ellentmondásos, nyughatatlan személyiségként lehetne Őt jellemezni, de magam úgy érzem, hogy a leírt szavakban rejtőzik az író valódi személyisége, a láng. Elég csak ízlelgetni a következő sorokat, máris bizonyítva látom az előbbi gondolatokat: „Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng, - az voltam én.” (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap